Ez biztos fáj is...

Tengerparti nyaraláskor sokan elcsábulnak az utcai árusoknál, bodegákban kapható olcsó, de márkás termékként hirdetett strandpapucsok iránt. Ezeknek a papucsoknak a többsége hamisítvány, vagyis jellemzően nem megfelelő minőségű anyagokból készül. A viselésükkel járó kellemetlenség pedig nem csak egy kis bőrpír, vízhólyag formájában jelentkezik. A képek magukért beszélnek.

 

0 Tovább

Konyhasót kapunk mosópor helyett a Tesco-ban?

Megállás nélkül bombáznak minket jobbnál jobb mosóhatású, színmegújító, folttisztító erejű mosóporokról szóló hirdetésekkel. Ezek többnyire, valljuk be, elég idegesítők, de ha figyelembe vesszük, hogy a mosószer minden háztartásban szükségleti cikk, választanunk kell. A döntést persze nem könnyíti meg a márkák nem ritkán borsos ára. A kisebb költségvetésből gazdálkodó háziasszonyok logikusan az alacsonyabb árfekvésű mosószereket választanak, de a mosógépből kivett ruhák állapota nem biztos, hogy elnyeri tetszésüket.

 

Herczog Edit, EP-képviselő a tiszta ruháink és a pénztárcánk érdekében fordult a közelmúltban az Európai Bizottsághoz. Tudomására jutott ugyanis, hogy az egyik Magyarországon működő áruházlánc által forgalmazott két mosószer is jelentős mennyiségű, a ruhákat és a környezetet sem kímélő közönséges konyhasót tartalmaz a szokásos drágább töltőanyagok helyett.

 

A Tescoban kapható két termék: a Brandix Kft. által forgalmazott az Európai Gazdasági Közösségből származó New Quick Star mosópor 72,7 százalékos konyhasó tartalommal, a másik pedig a V-Contact Kft. által forgalmazott Szlovákiából származó Roxy Double Power Plus 61,1 százalékos konyhasó tartalommal.

 

 

A képviselő  által a Bizottsághoz intézett kérdés szerint a gyártók és forgalmazók megtévesztik, saját szavaival élve „becsapják a fogyasztót, mert mosópor áron lényegében konyhasót kap”, ráadásul a mosóvízzel a csatornahálózatba kerülő fölösleges konyhasó felesleges és megengedhetetlen terhelést ró az édesvizekre. Herczog Edit éppen ezért vetette fel, hogy a mosóporok összetételével és jelölésével kapcsolatos közösségi szabályozást meg kellene szigorítani, mivel a vonatkozó rendelet (648/2004/EK) nem írja elő, hogy a csomagoláson kötelezően fel kellene tüntetni a töltőanyagokat, beleértve a nátrium-kloridot, és általában a konyhasó vegyi készítményekben való felhasználását sem tiltja.

 

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság egy korábbi vizsgálata szerint egyébként majdnem minden második mosópor 10 százaléknál nagyobb mennyiségű konyhasót tartalmaz, sőt, a nátrium-klorid aránya gyakorta meghaladja az 50 százalékot is. A magas konyhasó koncentráció többnyire kevesebb mosóanyag-tartalmat jelent, ami a szóban forgó termékek mosóhatását is kérdésessé teszi. Az NFH szerint a jelenség különösen az alacsony árkategóriájú mosóporokra jellemző, mivel a gyártók a szokásos drágább töltőanyagok - nátrium-szulfát és szilikátok - helyett a nehezebb fajsúlyú, de jóval olcsóbban beszerezhető nátrium-kloridot, vagyis a közönséges konyhasót használják.

0 Tovább

Online gyógyszert? Megéri?!

Special Offer! 70% off! What a sale! Low price Viagra! Tegye fel a kezét, aki nem kapott még ilyen tárgyú levélszemetet! Többségünk persze morcos szemöldökrándulással kitörli az üzenetet, mások viszont bedőlnek. Miért? Mert olcsó, mert kényelmes, mert egyszerű, és mert nem tudják, hogy halálos lehet.

 

 

 

Nemrég készült egy tanulmány a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület megbízásából, amely riasztó adatokat közöl. A kutatók szerint ugyanis félmillió  honfitársunk van, aki spórolni szeretne, a kényelmes és egyszerű utat keresni, és jó eséllyel tényleg nem tudja, hogy a levélszemét nem épp a legális kereskedők, és legfőképpen nem a hivatalos patikák hirdetési módja. Ők úgy gondolják, hogy egy kattintással megspórolnak egy utat az orvoshoz, kikerülik a panaszokra vonatkozó, netán kínos kérdéseket, ráadásul még a gyógyszertári árhoz képest is megtakarítanak néhány forintot. Aztán beszedik a gyógyszert, és a történet nem happy end-el végződik.

 

Persze nem csak a spamekben hirdetett gyógyszerekre igaz az állítás, miszerint halálos is lehet. Számtalan illegális patika működik a világhálón, amelyek jórészt hamis gyógyszereket kínálnak. A HENT álláspontja szerint ennek oka, hogy elképesztő üzlet rejlik a gyógyszerhamisításban: a hamis pirulák előállítási költsége töredéke annak, mint ami az eredeti gyártókat terheli, hiszen a hamisítók bizonyos összetevőkre, higiéniára, megfelelő eszközökre, biztonságos tárolásra, minőségellenőrzésre nem költenek, így az értékesítés után hihetetlen profitot realizálnak. A sajátos üzleti érzékkel rendelkező hamisítók a világ egyre nagyobb részére terjesztik ki „vállalkozásukat” – ami egykor csak a harmadik világ problémája volt, az ma már a gazdagoknak, fejletteknek is komoly fejtörést okoz.

 

Egy 2010-es tanulmány szerint mintegy 77 millió európai kockáztatja életét azzal, hogy a legális gyógyszer-értékesítési csatornákat megkerülve vásárol gyógyhatásúnak remélt készítményeket. A jelentés szerint Nyugat-Európában a fogyasztók évente mintegy 10,5 milliárd eurót költenek olyan receptköteles gyógyszerekre, amelyeket illegális forrásból, elsősorban az interneten keresztül orvosi ajánlás és recept nélkül szereznek be. Mivel az ilyen pirulák – szakértői becslések szerint – 90 százaléka hamis, elképzelni is nehéz, mekkora hasznot jelent mindez a hamisítóknak.

 

 

 

A HENT úgy látja, azzal tudja megvédeni a magyarokat, ha elmagyarázza nekik, mi a probléma azzal, ha nem tudatos vásárlóként viselkednek. Vonatkozó kampányát második éve futtatja. A HENT most egy kisfilmet és egy reklámfilmet készített (ez utóbbi a tévében is látható), amely elég egyértelműen közli, mi is itt a probléma. Tessék megnézni, és okulni!

0 Tovább

nokamu

blogavatar

Blog a hamisításról, kalózkodásról, jog- és fogyasztóvédelemről.

Utolsó kommentek