nokamu

Általában nem témánk az ilyen típusú dokumentumhamisítás, de a dolog veszélyessége miatt annyira felháborítónak találjuk az esetet, hogy mégis kivételt teszünk. A hír: Dél-Koreában két atomreaktor működését függesztették fel miután kiderült, meghamisították ezek biztonsági tanúsítványait.

Valóban biztonságos? (A kép illusztráció. Forrás: sxc.hu)

Egyes szakértők szerint a hamisításból származó forrásainak elvágásával kellene nyomást gyakorolni a nukleáris fenyegetéssel operáló, háborús feszültséget szító Észak-Koreára.

Észak-Korea a napokban bejelentette, kész atomfegyvert is bevetni az ellenséges kapitalista politikát folytató Egyesült Államokkal szemben. Az ország folyamatosan provokál azzal, hogy korábban bezárt nukleáris létesítményt indít újra, illetve a Dél-Koreával közösen működtetett ipari körzetet von blokád alá. Bár a nukleáris fenyegetésre válaszul az ENSZ szankciókat hirdetett az országgal szemben, Phenjan kitart háborús készülése mellett.

Észak-koreai menekültek részvételével készült vizsgálat szerint kalóztartalmakon keresztül ismerik meg a külvilágot az elnyomott országban élő fiatalok. Bár az internet szinte elérhetetlen a lakosság számára, üres adathordozók segítségével mégis terjed a fiatal generáció tagjai körében a nyugati zenei és filmes tartalom.

Nincs még egy ország a világon, ahol a médiatartalom olyan szigorú cenzúra alatt állna, mint a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban (ugye mindenki emlékszik rá, hogy az ország nyerte meg a 2010-s foci VB-t?!), az InterMedia kutatása szerint mégis van rá mód, hogy az állampolgárok megismerjék a külvilágot. A Quiet Opening címet viselő kutatás az országból elmenekült koreaiak bevonásával készült, és arra mutat rá, hogy az illegális fájlcserélés jelentheti az Észak-Koreában élő fiatalok számára a nyugati kultúra megismerésének lehetőségét.

Észak-Korea zászlaja

A tanulmány megállapítja, hogy Észak-Koreában az internet csak szűk, privilegizált kevesek számára érhető el, a tévé és rádió birtoklását sem engedheti meg mindenki magának, ráadásul ezeken is csak az állami csatornák foghatók. Ugyanakkor Dél-Koreából és Kínából számos kockázatvállaló kereskedő csempész be adathordózókat, köztük DVD lemezeket, MP3 és MP4 lejátszókat, valamint USB kulcsokat, ami lehetővé teszi, hogy az észak-koreaiak olyan tartalmakhoz is hozzáférjenek, amelyet a kommunista rezsim tilt, illetve tagad.

A számítógép birtoklása megengedett (bár ez is ritkaságnak számít), így az eszköz és az adathordozók segítségével lehetőség van rá, hogy a külföldről illegálisan becsempészett médiatartalmat megosszák egymással a helyiek. A kutatóknak nyilatkozó menekültek szerint az adathordozókkal rendelkezők 70-80 százaléka fiatal, akik barátokon, barátok barátain keresztül tudnak hozzáférni zenékhez, filmekhez. A nyilatkozók szerint az MP3, MP4 lejátszók különösen népszerűek, hiszen azokon számítógép nélkül is nézhető, hallgatható a tartalom. A hordozókra zömmel dél-koreai zenék, sorozatok, filmek kerülnek, mivel a nyelv ott nem akadályozza a megértést.

Az ügylet a tanulmány szerint ugyanakkor komoly kockázatot rejt. Nem engedélyezett médiatartalom birtoklása három hónap közérdekű munkavégzést, ha az dél-koreai, akkor akár öt év munkatábort is jelenthet az elkövetőknek. A menekültek szerint ugyanakkor sokan vállalják a kockázatot, hiszen így olyan dolgokat ismerhetnek meg, amelyekről hivatalosan nem tudhatnak. Egy 2010-ben Dél-Koreába szökött menekült például elmondta, fiatalon mindig azt mondták neki, Dél-Koreában sokkal szegényebbek az emberek, mint Északon, így a becsempészett déli kalózfilmek alapján kellett rájöjjön, hogy ez fordítva van.

(Via: HENT, TorrentFreak, Neowin)