nokamu

A mélységbe taszította a Ubiquiti Networks részvényeit, a vállalat bejelentése, miszerint akár 35 százalékkal is ronthatja negyedéves eredményeit a hamisítványok terjedése.

A Ubiquiti Networks Inc. (UBNT) múlt csütörtökön állt a befektetők és az elemzők elé a hírrel, miszerint akkora problémát okoz termékeinek hamisítása, illegális lemásolása, hogy ez akár bevételeinek harmadát is elviheti a következő negyedévben.

A tőzsdére tíz hónapja bevezetett, feltörekvő kaliforniai cég vezeték nélküli kommunikációs hálózatokhoz gyárt kiegészítő berendezéseket. Miután a hír napvilágot látott, a részvények meredek zuhanásba kezdtek, 40 százalékos értékvesztéssel a valaha mért legalacsonyabb értékre süllyedt az árfolyam.

A Ubiquiti 2005-ben klasszikus garázs (pontosabban lakás-) cégként indult. Robert Pera, a vállalat vezérigazgatója korábban az Apple-nél dolgozott fejlesztőmérnökként. A Ubiquiti AirMax WIFI-berendezései kezdettől népszerűnek bizonyultak, azonban a cég nem tudta megfékezni a hamisított utánzatok terjedését. A vállalat főleg a fejlődő országok dinamikus növekedéssel kecsegtető piacain aktív, az AirMax termékcsalád pedig bevételeinek több mint felét adja.

John Ritchie pénzügyi igazgató kiemelte, hogy mekkora veszteséget okoznak a hamisítók. Az észak-amerikai régiót leszámítva, nem sikerült elérni, hogy az utánzatok kikerüljenek az értékesítési csatornákból. A probléma a vállalat hivatalos viszonteladói partnereinél is jelentkezett.

A legsúlyosabb a helyzet Latin-Amerikában, ahol a hamisítványok miatt már az előző negyedévben is közel 40 százalékos visszaesést kellett elkönyvelnie a cégnek. A külföldi bevételek jelentik a vállalat fő bevételi forrása, az eladások közel háromnegyede Észak-Amerikán kívül történik.

A hamisítványok nem csak az elmaradó bevételeken keresztül keserítik meg a cég mindennapjait, de az eladatlan termékek révén a viszonteladói raktárkészleteket is egészségtelenül magas szintre duzzasztják. Míg korábban 68 napnak kellett eltelnie, mire egy eladásból a pénz megérkezett a vállalat számlájára, addig ehhez ma már 72,5 napnak kell eltelnie. Ez pedig rontja a cég likviditását, készpénz-hozzáférését.

A múlt hónapban a Ubiquiti pert nyert egyik saját korábbi forgalmazója, a Kozumi USA Corp. ellen. A bíróság megállapította, hogy kínai gyártókkal együttműködve a Kozumi elősegítette a hamisítványok gyártását.

A pénzügyi igazgató épp emiatt bizakodásának adott hangot, hogy a jogi eredmények hamarosan hatékony gátját jelentik majd a hamisítványok terjedésének. A svájci USB bank ugyanakkkor szkeptikus, mivel álláspontjuk szerint a megnyert pereknek már most is tükröződniük kellene az eredményekben, azonban a várt javulás egyelőre elmaradt. Ezért a részvényt „vételre ajánlott”-ról „semleges” besorolásba helyezték át.

(VIA: Wall Street Journal)

Indiában az amerikai hadieszközökbe szerelt, kínai eredetű hamis alkatrészek után kutatnak, erősítette meg az ország védelmi minisztere.

A.K. Antony, India hadügyminisztere egy parlamenti kérdésre adott válaszában megerősítette, a hamis alkatrészekről szóló média-híradások sajnos meglalpozottak. Az amerikai Szenátus Fegyveres Erők Bizottsága jelentést adott ki május folyamán, amely megállapította, hogy kínai eredetű hamis alkatrészek kerültek kritikus fontosságú amerikai védelmi rendszerekbe. A különleges műveleti erők helikoptereiben és felderítő repülőgépekben is hamisítványokra bukkantak, a C-17, C-130j, C-27J és P-8A repülőgépek mellett.

Az elmúlt öt év folyamán India számos haditechnikai eszközt szerzett be Amerikából, árulta el a védelmi miniszter. Ezek között megtalálni a Jalashwa néven kötelékbe állított hadihajót, UH-3H helikoptereket, Harpoon rakétákat, szonár-berendezéseket és periszkópokoat, nagy hatótávolságú repülőgépeket és a gyorsreagálású erők motorcsónakjait – tudósít az AviationWeek hírportál.

Ugyanakkor Mark Kronenberg, a Boeing Defense, Space and Security nemzetközi üzletfejlesztésért felelős alelnöke elmondta, a hamis alkatrészek ügye szerinte nem árnyékolta be az ő indiai ügyleteiket.

– Egész őszintén szólva, nem új jelenség, hogy hamis alkatrészekre bukkannak. A védelmi és a civil szektorban is ismerjük ezt a problémát. A beszállítók tehetnek róla, a terméklánc alján. Megesik, hogy a magasabb szintű beszállítók nem szűrik ki ezeket, de a Boeing beszállítói lánc menedzsment mechanizmusain nem mennek át ezek az alkatrészek. (…) Igen, voltak problémák a C-17-es repülőgépekkel, de átvilágítottuk őket, és kiszűrtük a hamisítványokat – adott hangot optimizmusának az üzletember.

(VIA: AviationWeek

Aggasztó képet fest a fogyasztók és betegek biztonságáról a The Georgetown Public Policy Review tegnap megjelent elemzése. Az írás szerint a lakosság tudatosabb és felelősebb hozzáállása nélkül igen nehéz lesz előrelépést elérni. Ideje ráébrednünk, hogy nem léteznek „ártalmatlan” hamisítványok, sugallja a cikk.

Először hasi fájdalmak jelentkeznek. Három nap után leáll a vesék működése. Öt nap után idegrendszeri zavarokat tapasztalnak. Bénulás, légzési nehézségek, majd a leggyakrabban halál következik. A túlélők hátralevő éveikben dialízisre szorulnak.” Nem, ez nem egy rejtélyes trópusi betegség tüneteinek leírása, hanem a Dietilén-glikolmérgezésé.

Ez a vegyület rendszerint olyan termékekben fordul elő, mint a fagyálló, különféle gyanták, ragasztók és tinták. Sajnos azonban hamis gyógyszerekben sem ritka az előfordulása, ahol rendszerint az ártalmatlan glicerint igyekeznek „helyettesíteni” az ilyen készítmények előállítói. 2006-ban Panamában közel százan haltak bele a dietilén-glikol okozta tünetekbe. A többségük kisgyermek volt, akik köhögés elleni szirupot kaptak. Az elmúlt két évtizedben Indiában, Argentínában, Haitin, Bangladesben és Nigériában is előfordultak tömeges mérgezések.

A glicerin azonban természetesen csak egyetlen a hamisított gyógyászati vegyületek közül. A Szellemitulajdon Világszervezet (World Intellectual Property Organization – WIPO) becslése szerint az összes orvosság egytizede, a fejlődő országokban értékesített gyógyszerek egynegyede hamisított termék. A Közérdekű Gyógyszerekért Központ (Center for Medicine in the Public Interest) jelentése szerint a hamis orvosságok globális piaca évente 13 százalékkal bővül, ami duplája a legális gyógyszerfogyasztás növekedési ütemének. A hamis készítmények már ma is 75 milliárd dollár forgalmat generálnak évente.

A panamai esetben a hatóságok egy kínai üzemig tudták visszavezetni a 46 hordó dietilén-glikol útját. A Jangce deltájában működő gyár a mérget „99,5 százalékos tisztaságú glicerinként” exportálta. Három kontinensen három kereskedővállalat kezén ment át a szállítmány, azonban sehol sem ellenőrizték a hordókon szereplő feliratok valóságtartalmát. A feliratot egy ponton „tiszta glicerinre” változtatták, hogy az Egyesült Államok gyógyszerészeti standardjainak is megfeleljen, és a gyártó cég neve is megváltozott útközben. Ez utóbbi azért volt fontos mozzanat, mert a panamai vám-ellenőrzésen kiderülhetett volna, hogy az eredeti üzem nem volt jogosult gyógyszerészeti termékek előállítására. A kínai hatóságok vizsgálata így azt állapította meg, hogy a gyártót nem terheli felelősség, legalábbis az ottani törvények alapján.

A gyenge ellenőrzés nem csak a betegek, az orvosok számára is veszélyeket hordoz. Nigériában például sok doktor nyakába a hamis, rossz minőségű orvosságok miatt varrnak műhiba-eljárásokat. Ezért egyre többen maguk szerzik be a gyógyszereket, nem bízva a kórházaik által biztosított készítményekben. Azonban ezt a drágább eljárást nem minden orvos engedheti meg magának.

A fejlett világ sincs biztonságban, emlékeztet az írás. Az Egyesült Államokban értékesített orvosság négyötöde importból származik. A már említett kínai üzem 1995-ben Amerikába is szállított 50 hordó hamisítványt. 2012 februárjában pedig 19 esetben hamis rákgyógyszerekre bukkantak. Mindkét esetben sikerült még a szerencsétlenség bekövetkezte előtt felgöngyölíteni a szálakat, de nem sok hiányzott a tragédiához.

A gyógyszerhamisítás azonban még mindig csak egy a globális hamisító-ipar ágazatai között. Az összes hamis termék forgalmát 2008-ban 650 milliárd dollárra taksálták, az előrejelzések szerint pedig 2015-re akár 1,8 trilliósra is hízhat! Ez csak az Egyesült Államok gazdaságában évente 200 milliárd dolláros veszteséget, és 750 ezerrel kevesebb munkahelyet eredményez. A bevétel jelentős része kiterjedt bűnözői csoportokhoz, vagy egyenesen terrorszervezetekhez kerül. 2002-ben például nagy port kavart, amikor kiderült, hogy egy amerikai hamis-cigarettát terjesztő hálózat másfélmillió dollárt utalt „haza”, a libanoni Hezbollah terrorszervezetnek. A mexikói drogkartellek sem vetik meg a hamisítványok árusításából befolyó „mellékes” jövedelmet.

Szinte az élet minden területén találkozhatunk hamisítványokkal – emlékeztet a cikk. Mivel ezek előállítói rendszerint több területtel is foglalkoznak, elsősorban annak tudatosítása a fontos, hogy nincsenek „ártalmatlan” hamis termékek. Könnyen lehet ugyanis, hogy a kalóz-DVD-k vagy illegális letöltések után befolyó pénzből vesztegetnek meg a világ másik pontján ellenőröket, akik szemet hunynak a gyerekeknek szánt hamis gyógyszer-szállítmány fölött. Így követelhet akár egy hamis táska vagy ruhadarab is emberéleteket közvetve. Ezért megkerülhetetlen, hogy a keresleti oldal felől, a fogyasztók felvilágosításával szorítsák vissza a hamisítványok terjedését a világban – jut konklúzióra az írás.

(VIA: The Georgetown Public Policy Review)

Nem lehet biztos a megvásárolt tárgyak eredetiségében egy fanatikus Mötley Crüe rajongó. Az együttes gitárosa, Nikki Sixx szerint ugyanis nem voltak eredetiek az elárverezett relikviák, amelyek a napokban 5000 dollárért keltek el az eBay-n.

Az elárverezett tárgyak között találunk egy autogramokkal ellátott könyvet, 80-as évekből származó eredeti színpadi belépőket, Sixx és Mick Mars gitárpengetőit és egy bőrből készült fellépő ruhát.

Sixx a rajongókkal twitteren osztotta meg kételyeit, miután olvasta a cikket az újságokban. „Legalább egy tárgyról tudom, hogy nem eredeti, mert az nálam van otthon. A színpadi belépők szintén kétségesek. Ez egy újabb átverés” – írta oldalán a basszusgitáros.

Nagy felháborodást szült a kanadai Taber városka gazdáinak körében, hogy a közeli nagyváros, Edmonton piacán a települést sosem látott kukoricát kínálnak, miközben az aratás jószerivel még el sem kezdődött náluk.

Évek óta „hamisítják” a legjobb kanadai kukoricának kikiáltott taberi kukoricát, komoly károkat okozva ezzel a portékájukra büszke helyi gazdáknak. Úgy tűnik, a település terményeinek jó hírnevét sokan megpróbálják kiaknázni, még akkor is, ha kukoricájuknak vajmi kevés köze van Taberhez.

David Jensen, egy helyi termelő, egyben az Albertai Kukoricatermesztők Szövetségének elnöke szerint a közeli Edmontonban lehet a leggyakrabban találkozni a taberinek kikiáltott kukoricával. A városka, amely Calgarytól délre, mintegy 250 kilométerre fekszik, a napsütéses órák magas száma miatt alkalmas kiváló minőségű kukorica termesztésére.

Idén Jensen az első, aki hozzáfoghatott a betakarításhoz, mert egy speciális módszerrel – a kukoricát természetes úton lebomló műanyaggal takarja le – gyorsabban tudja érlelni saját terményét. Ezzel azonban hiába tett szert két hetes előnyre mindenki mással szemben, a hamisítókat nem tudta megelőzni. Edmonton piacán már megjelent az idei „taberi” kukorica, jóllehet, Jensen az egyetlen a helyiek közül aki oda szállít.

Arnold Walker egyike az öt edmontoni kereskedőnek, aki valódi taberi kukorica-értékesítéssel foglalkozik. Azonban idén eddig alig több mint tízezer cső érkezett hozzá, értelemszerűen Jensentől. Mint elmondta, a taberi eredettel azóta élnek vissza a csalók, amióta csak kukorica-értékesítéssel foglalkozik. Mint elmondta, hallott már rémtörténeteket borzalmas minőségű kukoricáról, amelyet taberinek reklámoztak.

Jensen eközben arra emlékeztet, hogy a jogszerű forrásból vásárló kereskedők, épp a visszaélések ellen, hiteles eredet-igazolást tudnak bemutatni. Ezen szerepel a termény pontos eredete: nem csak a város, de az is, hogy melyik farmer földjéről származik a kukorica. Ha a vevőnek problémája van, így azonnal fel tudja hívni a legilletékesebbet: a farmert, akitől a termény származik.

Az LFPress cikke arra is figyelmezteti az olvasókat, hogy a Tisztességes kereskedelemről szóló törvény értelmében a hamis eredetmegjelölést alkalmazó kereskedő felelősségre vonhatók, és százezer kanadai dollár büntetéssel és/vagy két év börtönnel is sújthatóak.

(VIA: LFPress)