nokamu

Bár hazánkban ennek nincsen hagyománya, az amerikai választásoknak részét képezi, hogy a jelöltek a legkülönbözőbb, a logójukkal ellátott termékeket értékesítenek támogató választóiknak. A Huffington Post pedig nem kevesebbet állít, mint hogy Barack Obama kampánystábja hamis táskákkal kampányol.

A cikk szerint két különösen népszerű bevásárlótáska is kapható az amerikai piacon, amelyek koppintása lehet az Obama kampány logójával ellátott szuvenír. Az egyik az L.L. Bean vászontáskája, a másik egy francia tervezésű nejlon táska a Herve Chapelier logójával, amely a kilencvenes években igen nagy népszerűségnek örvendett Manhatten tehetős lakói körében. 

A fenti képen valóban látható, hogy a két táska között egészen apró különbségek vannak csak: a kampánylogó mellett az elnök 2012-es újraválasztására bíztató darab pántja talán valamivel rövidebb. Ja, és a francia táska 100 dollár, a felkelő napos O betűs alig 25...

A Huffington Post szerint az Obama-stáb nem kommentálta a hasonlóságot, majd, mintegy az elnöki stáb védelmében hozzáteszi, ezeket a táskákat már megjelenésük óta másolják. Az L.L. Bean formatervezése esetében ez annyit jelent, hogy 65 éve jelennek meg folyamatosan az utánzatok.

Mintegy 60 ezer dollár értékben adtak el hamis koncertjegyeket Indonéziában, mire kiderült, valójában a Mötley Crüe egyetlen koncertszervezővel sem állapodott meg az országban tartandó fellépésről.

Mötley Crüe (kép forrása: Bjorn's Music Blog)

A Billboard beszámolója szerint a csalók mintegy 15 ezer koncertjegyet értékesítettek, darabját 40 dolláros áron. A koncert híréről még a helyi média is beszámolt, jelezve, ez lenne a zenekar első fellépése az ázsiai országban. A Jakarta Globe angol nyelvű híradása a Mötley Crüe tagjaihoz is eljutott, akik gyorsan kiadtak egy közleményt, miszerint az október 8-ára meghirdetett fellépés híre hamis, hozzátették, sem Jakartába, sem az ország más városába nem szerveztek semmilyen fellépést.

A banda kérte ugyan a rajongókat, hogy ne higgyenek az ál híreknek, de mire a hivatalosan bejelentés megtörtént, a csalók már egy hónapja értékesítették a hamis koncertjegyeket, jelentős számú rajongót megkárosítva ezzel.

Korábban luxus, ma már megfizethetőbb ínyenc csemegének számít a gyapjasollós rák a kínai fogyasztók körében. De ahogy majd minden más terméket, úgy ezt a  fogyasztási cikket is utolérte a hamisítás, ezért a Yangcheng-tavi halász szövetség különböző ötletekkel próbálja igazolni a tóból kihalászott rákok eredetiségét. Korábban lézerrel égették a páncéljukba eredeti élőhelyük nevét, az idei halász szezonban pedig 15 millió műanyag címkét (melyen még egyedi szériaszám is szerepel!) osztottak szét a halászok között, amelyek a rák páncéljára ragasztva szolgálnak hitelesítőként.

Ínyenc falatok?

A Yangcheng-tóból kifogott rákoknak különleges, édeskés ízük van, amelyet a szakértők szerint élőhelyük sajátos ökológiai adottságainak köszönhetnek. Hogy hogyan lehet ezt hamisítani? Az ízt sehogy (legalábbis bízunk benne…), de a dolog egyszerű. A laikus fogyasztó nem tud megkülönböztetni két azonos fajba tartozó állatot, így egyszerűen rámondják, hogy a rák a tóból lett kifogva. Ha a vásárló megeszi, akkor esetleg észreveszi a különbséget, de addig nem. A halászok becslése szerint évente tízszer annyi hamis, mint valódi rákot adnak el a kereskedők.

A rákhamisítás egyébként egy klasszikus üzleti történet eredménye. Miután Kína gazdasága elkezdett fellendülni, egyre többen kerültek jobb anyagi körülmények közé, így egyre nagyobb lett az igény a különleges fogyasztási cikkek iránt.  A kereslet hamar nagyobb lett, mint a Yangcheng-i kínálat, úgyhogy rövid úton felbukkantak az ország más édesvizeiben kifogott rákok, amelyeket a 30 százalékkal magasabb eladási ár reményében Yangcheng-iként kínáltak a kereskedők.

A jelentős kereslet ugyanakkor nem csak a hamisítást lendítette fel, hanem a tó állatállományát is leredukálta. Ma már a tóból kifogott rákok többsége nem ott jött a világra, hanem betelepítették. Az élelmiszeripari követelmény szerint elegendő ugyanis, hogy a rákok fél évig a tóban tenyésszenek, mielőtt kifogják, és autentikusként eladják őket.

A múlt héten közölt egy rémes hírt a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) arról, hogyan állítják elő egyes hamisítók a hamis UGG csizmákat. A világszerte népszerű ausztrál lábbelit eredetileg merinói juh gyapjából és szőréből készítik. A hír rémessége abban állt, hogy Indonéziában élve nyúzzák meg a nyestkutyákat, hogy szőrükből hamis csizmákat gyártsanak. 

A hír szerint a Humane Society International (HSI) fedezte fel, milyen kegyetlen módon bánnak az állatokkal, hogy aztán szőrükből olcsó utánzatokat állítsanak elő. A HSI szakértői DNS-vizsgálatokat végeztek, amelynek során kiderült, hogy egyes csizmákon a szőrme nem a címkén feltüntetett anyagból, hanem a hosszú szőrű, rókaszerű, Kelet-Ázsiában őshonos nyestkutyáéból készült.

A szakértők hangsúlyozzák, hogy számtalan fogyasztó vásárolja meg ezeket a termékeket abban a hitben, hogy a népszerű ausztrál lábbeli egy párjára tett szert. Annak érdekében, hogy ti akaratlanul se támogassátok az állatkínzást, itt egy oktató videó arról, hogyan győződhettek meg az UGG csizmák eredetiségéről.

Vásárlásaitok során keressétek a hologramos UGG matricát a dobozon kívül, a dobozban pedig a brossurát, ami az eredeti UGG matricák felismeréséről tájékoztat!

Meglehetősen látványos hamisítás elleni kampány videóval rukkolt elő a nemzetközi csapágygyártókat képviselő szövetség (World Bearing Association – tudtátok, hogy van ilyen?!). Miután az első másodpercekben rávilágít arra, hogy a világon tényleg mindent hamisítanak, még a csapágyakat is, okosan jelzik, hiszen a laikus közönségnek ez eszébe sem jutna, hogy milyen sok iparág használja ezt az eszközt, és hogy mennyi minden múlhat egy apró kis alkatrész szabályos működésén.

A következőkben kiderül, hogy a csapágyhamisítás egy világszerte jelentkező probléma. A hamisítványok műszaki cikkekbe történő beépítése, majd meghibásodása – amely a gyengébb minőség okán nagyobb valószínűséggel következik be, mint az eredeti cikk esetében - jobb esetben csak bosszúságot okoz, súlyosabb esetben a termelés hosszabb idejű megakasztását eredményezi, a legrosszabb forgatókönyv szerint viszont katasztrofális baleset okozója lehet.

Végül, felhívják a figyelmet arra, hogy a fent vázolt veszélyekkel szemben a megbízható gyártóktól történő beszerzéssel lehet hatékonyan védekezni.