nokamu

Nagyon tartalmas infografikát mutatunk az online kalózkodás ellen zajló küzdelem szereplőiről. Érdemes alaposan átböngészni, hol helyezkednek el a felhasználók, a legális és illegális terjesztők, a szolgáltatók és a törvényhozók, továbbá, hogy ezek között milyen irányú kapcsolódási pontok vannak.

Nagyításhoz kattintsatok a képre!

by visually. Browse more data visualizations.

 

(Via:Visual.ly)

Mutatós infografikát rakott össze az amerikai BackgroundCheck a kalózkodás költségeiről. Az adatok főleg az amerikai piacra koncentrálnak, de azért érdemes végigböngészni, kinek mennyi is az az annyi.

Azt, hogy mennyi kárt okoz a kalózkodás természetesen nehéz, ha nem lehetetlen pontosan megbecsülni. A jogvédők sokáig évi 250 milliárd dollárban és 750 ezer amerikai álláshely megszűnésében adták meg körülbelüli veszteségeiket, de egy 2010-es amerikai kormányzati jelentés rámutatott, ezt nehéz bizonyítani.

Ennél lényegesen egzaktabb adat, hogy az érintettek mennyit költenek a kalózkodás elleni küzdelemre (lásd 2. pont alább). A Hanglemezkiadók Nemzetközi Szövetsége (IFPI) 2009-ben például 120 millió dollárt áldozott erre a célra, míg az Amerikai Mozgókép Szövetség (MPAA) ugyanazon évben 60-75 millió dollárt költött el jogvédelemre.

Az inforgrafika rámutat, hogy elsősorban a 18-29 éves korosztályból kerülnek ki a potenciális kalózok, így nem meglepő, hogy az amerikai egyetemi campusok hálózatán is állandósult az illegális fájlcsere. A 3. pontban olvasható néhány adat arról, hogy az egyes egyetemek hány értesítést kaptak az Amerikai Lemezkiadók Szövetségétől (RIAA).

Mivel az oktatási intézmények hálózatát is jelentősen terheli a letöltés, nem meglepő, hogy ezt igyekeznek akadályozni. Jogsértő hallgatóikat akár internet hozzáférésük átmeneti felfügesztésével is büntetik, de hangsúlyt fektetnek a hallgatók jogvédelmi oktatására. Mindez jelentős anyagi ráfordítást igényel az iskoláktól, és lássuk be, az akár félmillió dollárig is terjedő összeget jobb célokra is fordíthatnák, ha hallgatóik nagyobb tiszteletet mutatnák a szerzői jogok iránt.

A grafikát nagyobb méretben IDE kattintva tudjátok megjeleníteni.

Találtunk egy látványos és érdekes infografikát a szoftverkalózkodásról, ami az első Nagy-Britanniában kiadott szoftverszabadalomtól (1966), Bill Gates kalózkodásra vonatkozó megjegyzésein (Ha már lopnak, lopják a miénket...) és a legtöbbet letöltött szoftveren át (Adobe PS) Kína és az USA kalózkodási mutatóiig (82 vs. 20%) szedi össze az alaptudnivalókat. Böngészgessétek!

Forrás: Starmedia