nokamu

Két napja írtunk róla, hogy a kínai szabóságok alig 24 órával az esküvő ceremónia kezdete után már jelentkeztek az új Cambridge-i hercegné ruhájának másolatával. Nos, Vilmos herceg feleségének menyasszonyi ruhája akkor sikert aratott, hogy neves amerikai tervezők sem voltak restek azonnal elkezdeni a másolatok készítését. Azonnal, vagyis az első skiccek már akkor elkészültek, amikor Kate Middleton az apátság előtt kiszállt az autóból, és a tévénézők első alkalommal pillanthatták meg ruháját. Nézzük, milyen gyorsak voltak.

A Faviana tervezője három nap alatt készült el a maga másolatával

A Kleinfeld - az USA talán legnagyobb esküvői ruha üzletének - csapatának két napra volt szüksége

Már az esküvő alatt elkezdték utángyártani Vilmos herceg újdonsült nejének, az újdonsült Cambridge-i hercegnének menyasszonyi ruháját a kínai szabóságok. Bár a nagy érdeklődésre való tekintettel (és mert a mondás szerint minden nő szeretne hercegnő lenni legalább az esküvője napján) várható volt, hogy nagyszámban jelennek majd meg a hasonló szabású menyasszonyi ruhák, azért ez a gyorsaság elképesztő. Kíváncsiak lennénk, hogy a ruhát megálmodó Sarah Burton, a McQueen ház vezető tervezője mit szól mindehhez...

Az e-könyv kiadás könnyedén a zeneipar sorsára juthat, és ettől nem védi meg, sőt inkább csak tovább rontja a helyzetet az e-kiadványok másolásvédelme - körülbelül így foglalható össze Bodó Balázs, a BME Média Oktatási és Kutatási Központ kutatójának előadása, amely a DBP Hungary és a Kreatív második könyvmarketing konferenciáján hangzott el.

A Kreatív beszámolója szerint Bodó úgy látja, a DRM rendszer már a digitális zenék esetében is tévútnak bizonyult, és nincs ez másként az e-könyvek esetében sem. A kutató szerint a kiadványok másolásvédelemmel történő ellátása felesleges költség, ráadásul a kódolás másodpercek alatt feltörhető, így semmi értelme sincs. Bodó szerint a feketepiac megjelenése elkerülhetetlen, ugyanakkor a nagyobb károkozás még megelőzhető, ha a könyvkiadók felismerik, az illegális terjesztés nem az ingyenesség miatt virágzik, hanem mert olyan alternatívát és tartalmakat kínál, amelyek hiányoznak a legális piacról.

Bodó szerint a kalózkodási probléma megoldása nem a felhasználók jogainak korlátozásában rejlik, hanem az olvasók igényeinek kielégítésében. Meglátása szerint a kiadóknak amellett, hogy a jelenleginél olcsóbban kellene áraznia az e-könyveket, többek között kölcsönzésre, fejezetenkénti vásárlásra, és ingyenes hozzáférési opciókra is gondolniuk kellene.

Nagy Béla, a Gyomai Kner Nyomda kereskedelmi igazgatója vitatkozott Bodó álláspontjával. Mint mondta, az illegális terjesztés miatt számos kiadó - elsőként a specializált kiadók - kényszerülhet bezárásra. Szerinte inkább olyan védelmi rendszert kellene használni, amely visszakövethetővé teszi a könyveket, és amellyel azonosítani lehetne az illegális terjesztőket. Hangsúlyozta, ez a rendszer hasznos adatokat is nyújthatna a kiadóknak, hiszen fontos olvasottsági statisztikák birtokába kerülhetnek.

Nagy Béla előadása itt tölthető le.

Ti mit gondoltok? Sodródjon az árral az e-könyv piac vagy jár a védelem az online terjesztett műveknek is? Ha igen, milyen? DRM? Digitális vízjel? Formátum korlátozás?