nokamu

Megállás nélkül bombáznak minket jobbnál jobb mosóhatású, színmegújító, folttisztító erejű mosóporokról szóló hirdetésekkel. Ezek többnyire, valljuk be, elég idegesítők, de ha figyelembe vesszük, hogy a mosószer minden háztartásban szükségleti cikk, választanunk kell. A döntést persze nem könnyíti meg a márkák nem ritkán borsos ára. A kisebb költségvetésből gazdálkodó háziasszonyok logikusan az alacsonyabb árfekvésű mosószereket választanak, de a mosógépből kivett ruhák állapota nem biztos, hogy elnyeri tetszésüket.

Herczog Edit, EP-képviselő a tiszta ruháink és a pénztárcánk érdekében fordult a közelmúltban az Európai Bizottsághoz. Tudomására jutott ugyanis, hogy az egyik Magyarországon működő áruházlánc által forgalmazott két mosószer is jelentős mennyiségű, a ruhákat és a környezetet sem kímélő közönséges konyhasót tartalmaz a szokásos drágább töltőanyagok helyett.

A Tescoban kapható két termék: a Brandix Kft. által forgalmazott az Európai Gazdasági Közösségből származó New Quick Star mosópor 72,7 százalékos konyhasó tartalommal, a másik pedig a V-Contact Kft. által forgalmazott Szlovákiából származó Roxy Double Power Plus 61,1 százalékos konyhasó tartalommal.

A képviselő  által a Bizottsághoz intézett kérdés szerint a gyártók és forgalmazók megtévesztik, saját szavaival élve „becsapják a fogyasztót, mert mosópor áron lényegében konyhasót kap”, ráadásul a mosóvízzel a csatornahálózatba kerülő fölösleges konyhasó felesleges és megengedhetetlen terhelést ró az édesvizekre. Herczog Edit éppen ezért vetette fel, hogy a mosóporok összetételével és jelölésével kapcsolatos közösségi szabályozást meg kellene szigorítani, mivel a vonatkozó rendelet (648/2004/EK) nem írja elő, hogy a csomagoláson kötelezően fel kellene tüntetni a töltőanyagokat, beleértve a nátrium-kloridot, és általában a konyhasó vegyi készítményekben való felhasználását sem tiltja.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság egy korábbi vizsgálata szerint egyébként majdnem minden második mosópor 10 százaléknál nagyobb mennyiségű konyhasót tartalmaz, sőt, a nátrium-klorid aránya gyakorta meghaladja az 50 százalékot is. A magas konyhasó koncentráció többnyire kevesebb mosóanyag-tartalmat jelent, ami a szóban forgó termékek mosóhatását is kérdésessé teszi. Az NFH szerint a jelenség különösen az alacsony árkategóriájú mosóporokra jellemző, mivel a gyártók a szokásos drágább töltőanyagok - nátrium-szulfát és szilikátok - helyett a nehezebb fajsúlyú, de jóval olcsóbban beszerezhető nátrium-kloridot, vagyis a közönséges konyhasót használják.