nokamu

Talán többen is vannak köztetek, akik játszanak a Game Boy Advance (GBA) játékaival, nekik, de mindenki másnak is érdekes lehet a mai poszt. Találtuk egy videót a legnagyobb videómegosztón, amelyben a készítő a GBA játékkártyáit boncolja fel, hogy megnézze, milyenek belülről.

Összevetésül szétszed egy eredeti kártyát is, hogy lássuk, hol és hogyan helyezkednek el benne a chipek, milyenek a feliratok, illesztések stb. Aztán szétcsavaroz három hamisítványt, amelyek nem csak az eredetitől térnek el, de egymástól is, sőt van bennük néhány szükségtelen "alkatrész" is. A videó végén jól látható, hogy a négy kártya négy különböző megoldással lett összerakva.

A jogi útvesztő fogalma elég helytállónak tűnik mai hírünk alapján. A The Holywood Reporter számol be egy érdekes jogi esetről, amelynek főszereplői a Battlefield játékokat fejlesztő Electronic Arts (EA) és a harcászati gépeket gyártó Textron. A két cég ugyanis vitába került egymással, sérti-e a Textron jogait, ha a videójátékokban az általa gyártott helikopterekkel azonos megjelenésű harcászati eszközöket rajzolnak a grafikusok.

Korábban az EA és a Textron már pereskedett egymással, akkor az utóbbi védjegyjogi jogsértéssel vádolta az előbbit. A felek 2008-ban peren kívül egyeztek meg egymással. Most azonban a Textron ismét perrel fenyegeti a fejlesztőt, mondván árukülsőre (trade dress) vonatkozó jogait sérti, hogy a Battlefield 3 játékban megjelenő helikopterek éppúgy néznek ki, mint amelyeket a cég harcászati célokra gyárt.

Balra a Textron Viperája, jobbra a Battlefield-ben megjelenő jármű

Az EA, hogy elébe menjen a pernek, maga fordult a bírósághoz, kérve a testületet, mondja ki, hogy ilyen esetekben a másolás nem sérti a gyártó kereskedelmi érdekeit. Az EA szerint a H-1Z Viper, a UH-1Y és a V-22 Osprey helikopterek szerepeltetése a játékban nem jogellenes, sőt, a játékok csomagolásán a jogszabályoknak eleget téve fel is tüntetik, hogy a Battlefield-ben megjelenő fegyverek és egyéb harcászati eszközök valós eszközökkel való hasonlósága nem feltételez a két cég között kereskedelmi kapcsolatot.

(Via: THR)

A videojáték kalózkodásról találtam mára egy ötletes videót a The Escapist magazin tolmácsolásában. Az animált történet ezúttal nem a klasszikus módon közelíti meg a problémát. Először is leszögezi, hogy a kalózkodás kemény ügy. Mind a jogvédők, mind a kalózok érvek tucatjaival felvértezve védik a maguk álláspontját, és bárki bármit is mond, mindig van/lesz, aki felháborodik rajta. Az ezt követő közel hét percben aztán mindkét oldal rendesen megkapja a magáét.

Az iparágnak elmagyarázzák, miért rossz taktika, ha a fogyasztókat bünteti, miért vonzó sokak számára a kalózkodás, és miért kellene rugalmasabbnak lenniük. A tanács: ellenségek helyett versenytársként tekintsenek a kalózokra. Aztán közli a kalózokkal, miért baromság, hogy ingyen akarnak hozzáférni a játékokhoz. Ha tetszik valami, fizess érte - hangzik el az állítás, fizess azért, mert szereted és megbecsülöd a játékot, vagy azért, mert a jövőben megjelenő játékokba történő befektetésnek tekinted a vásárlást.

Még egy gyorshír Michael Jacksonról: sajátos ötlettel állt elő a Nintendo, hogy Jacko figurájára épülő videójátékát (Michael Jackson: The Experience) megvédje a kalózoktól. Illegális másolat készítése és betöltése esetén ugyanis a klasszikus slágerek helyett a vuvuzela hangjára emlékeztető konstans zúgást kapnak alapzajként a játékosok. Ötletes.

És itt egy másik videó, amiből jobban látszik a kalózkodás elleni technológia működése a gyakorlatban.

Látványos kis videó összeállításban gyűjtötte össze a Game State az elmúlt hat hónap leggyakrabban letöltött kalóz videójátékait. Bár a riporter rögtön a videó elején hangsúlyozza, teljesen pontos gyűjtés nem készíthető, listájuk mégis sokatmondó képet ad a számítógépes játékok illegális letöltőiről. A Top10 alapján jó okkal feltételezhető, hogy a kalózok zömmel sportrajongó pasik lehetnek. A tíz leggyakrabban letöltött játékból ugyanis öt a foci (köztük a No.1 és No.2), egy pedig a F1 izgalmait nyújtja a játékosoknak. A fennmaradó négy helyen egy harcolós (Call of Duty), kettő alacsonyabb korhatáros (Toy Story és Super Mario) és egy, talán inkább nőiesebb (Sims 3) játék osztozik.