Kambodzsában és Kongóban üzemelik be a következő gépeket, amelyeket egy európai projekt keretében, kiemelten a harmadik világ fejlődő országainak számára fejlesztettek ki. A gépek forradalmian új módszerekkel, minden korábbinál olcsóbban és gyorsabban képesek megállapítani egy gyógyszer-mintáról, hogy az hamis avagy eredeti-e.
Idén már hallhattunk a programról, mivel Mali-n már sikerrel alkalmazzák az első prototípust az év eleje óta, az azt használó hatóságok tapasztalatait felhasználva fejlesztették ki most ezt a második sorozatot, amit tovább kívánnak módosítani az új vélemények alapján. A gép "érdemeit" több elismert nemzetközi szaklap megemlítette a 2010-es évben (Journal of Pharmaceutical and Biomedical Analysis vagy a Chemistry Today). A kutatásokat, amiket a svájci Genfi Egyetem irányításával több országban folytatnak, a securingpharma.com portál rendszeresen a tudományos közösség vitájának teszi ki, elősegítve a legoptimálisabb tervezést és kivitelezést.
A Kambodzsában működő gépet majd jövő év februárjától, míg a kongóit valamikor a tavaszi időszaktól használják majd élesben az említett országokban. Az ezt követő gépek többekközt Burkina Faso-ban és Irakban lesznek használatban majd a későbbiekben a tervek szerint, míg a további gépek üzembe helyezése folyamatosan történik a közeljövőben.
A gépek árát 150 ezer dollárról, körülbelül 5-7 ezer dollárra sikerült az eddigi fejlesztéseknek köszönhetően csökkenteni, ezáltal elérhetővé és fenntarthatóvá tenni ezt a technikát a gyógyszerhamisítástól leginkább súlytott harmadik világ beli országok számára.
Mi a hamis gyógyszer?
A hamis gyógyszernek a mai napig nincs egységes definíciója. Közös azonban a meghatározásokban, hogy forgalmazójuk valótlant állít hatásairól, hatóanyagáról és összetételéről vagy eredetéről.
A leggyakrabban hamisított készítmények az úgynevezett életmód-gyógyszerek, elsősorban a merevedési zavarokra felírható készítmények, a fogyást segítő orvosságok, testépítő hormonok és étrend-kiegészítők. Azonban gyakori a szív-és érrendszeri betegségek kezelésére szolgáló és az antivirális készítmények, antibiotikumok hamisítása is.
A hamis gyógyszer általában olcsóbb mint az eredeti – de nem minden esetben. Az internetről rendelhető életmód-gyógyszerek esetében a névtelenség és arctalanság biztosításának ígérete lehet vonzó a gyanútlan vásárlók számára, nem az alacsony ár.
A WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet, tizennégy okot tesz felelőssé, amiért a hamis gyógyszerek gyártása és kereskedelme világszerte jövedelmező üzletág lehet.
- Egyes államok és kormányok nem ismerik el a probléma létét és jelentőségét.
- Elégtelen a nemzetközi jogi szabályozás keretrendszere, nem elég súlyosak a büntetési tételek.
- Gyenge az adminisztratív háttér, hiányzik a kellő kapacitás a nagyszámú ellenőrzéshez és az ügyek végig viteléhez.
- A gyógyszerek gyártásának, kereskedelmének ellenőrzése nem megfelelő.
- Az ellenőrző és bűnüldöző hatóságok munkája közötti gyenge az összehangoltság, akadozik az információcsere.
- Alacsony fokú az együttműködés a magán- és a közszféra szereplői között.
- Akadályozott a hozzáférés az egészségügyi szolgáltatásokhoz és a megbízható gyógyszerekhez.
- Írástudatlanság és szegénység.
- Nem megfelelő társadalombiztosítási modellek.
- Az egészségügyi helyett a gazdaságossági szempontokra fókuszáló nemzeti gyógyszerpolitikák.
- Elaprózott értékesítési csatornák.
- Jogilag „senki földjén” található kereskedési helyek.
- Szabályozatlan internetes kereskedelem.
- Szabályozatlan kiszervezett gyártási műveletek.
Utolsó kommentek