nokamu

Összesen 24,583 IP cím szerepel azon a bírósági kereseten, amelyet A bombák földjént gyártó stúdió képviselői nyújtottak be a bíróságra annak gyanújával, hogy az érintettek torrent oldalakon keresztül illegálisan töltötték le a filmet. Ez a valaha volt legnagyobb fájlcserélési ügy kezdetét jelenti. A dolog további pikantériája, hogy ezzel a számmal egy alig két hetes rekord dőlt meg. Ahogy a blogon mi is megírtuk, A feláldozhatók című film gyártói és jogi képviselői 23 ezer internetező adatainak megszerzéséhez kaptak bírói jóváhagyást a napokban.

Egyébként A bombák földjént gyártó Voltage Pictures volt az egyik első, amely saját filmje illegális letöltése miatt tavaly a tömeges eljárások rendszerét beindította az amerikai joggyakorlatban. Akkor mintegy 5000 azonosító szerepelt bírósági keresetükben.

A TorrentFreak beszámolója szerint a stúdió már megkezdte az egyeztetéseket az érintett internetszolgálatókkal az elképesztő mennyiségű előfizetői adat átadásának folyamatáról. A Verizon például vállalná, hogy havi 100 IP cím azonosítását elvégzi. Mivel a szolgáltatónak összesen 5239 előfizetője érintett az ügyben, ez azt jelenti, hogy több mint tíz évre (!) lenne szükség ahhoz, hogy minden adatot lekeressen.

A bombák földjén egyébként nagyon nagy siker volt a fájlcserélő hálózatokon. Különösen szerencsétlen módon a screener kópiája már öt hónappal az amerikai bemutató előtt kiszivárgott az internetre. Már akkor is jelentős számú letöltést produkált, de a mutató akkor ugrott meg igazán, amikor mind a legjobb film, mind a legjobb forgatókönyv, mind a legjobb rendező díját elnyerte a 2010-es Oscar-díjátadón.

Egy amerikai komikus, Michael Jr. videóját ajánljuk nektek mára, amelyben jogsértési pert kíván indítani az egyik legnagyobb telekommunikációs cég ellen. Hogy miért? Mert Blackberry, akarom mondani Black Barry az ő ötlete. Vicces, de tényleg.

Az amerikai szenátus elé nem rég nyújtott be új törvénytervezetet több republikános és demokrata képviselő, amelynek célja, hogy megkönnyítsék a hatóságok fellépését a hamis termékeket és szerzői jog által védett, illegálisan közzétett tartalmakat kínáló weboldalak ellen. A Protect IP Act alapvetően a jogsértő honlapok zárolását segítené elő, és ezzel a szellemi tulajdon innováció ösztönző, gazdaság élénkítő hatásának érvényesülését, valamint az érintett szakmákban dolgozók munkahelyének és megélhetésének biztosítását kívánná elérni.

A US Chamber of Commerce (Kereskedelmi Kamara) ez utóbbi gondolatmenetre fűzte fel frissen bemutatott kampányvideóját, amelyben az internetes kommunikáció szabályozatlanságának veszélyeire, és a biztonságos netezés fontosságára hívják fel a figyelmet. Hangsúlyozzák, hogy a szabályok azok, amelyek biztonságot teremtenek, lehetővé teszik a társadalmi stabilitást, fenntartják a rendszert, védik a munkahelyeket és a fogyasztók érdekeit.

A múzeumokban általában értékes, ritka, de legfőképpen eredeti tárgyakat állítanak ki. Nem így van ez egy bangkoki múzeummal, amelyet hamisítványok bemutatása végett hozott létre 1989-ben a Tilleke & Gibbins jogi cég. Céljuk az volt, hogy felhívják a látogatók figyelmét, minden lehet hamis, bármi lehet veszélyes.

Érdekes eset történt a könyvkiadás világában. Adam Mansbach felnőtteknek szóló gyerekkönyve már egy hónappal a megjelenése előtt bestseller kiadvány lett az Amazon felületén. Mi az oka a korai sikernek? Nos, úgy tűnik az online terjedő kalózpéldány...

Mansbach könyvének már a címe sem, de megírásának körülményei sem hétköznapiak. A Go the F*ck to Sleep ötlete akkor született meg, amikor két éves kislánya esti lefektetése különösen problémásnak bizonyult. Elsütött egy viccet arról a Facebook-on, hogy erről könyvet fog írni, barátai pedig annyira lelkesek lettek, hogy a felnőtteknek szóló mese végül tényleg elkészült.

A rövid, 32 oldalas könyvecske csak június közepén fog megjelenni, de máris hatalmas népszerűségnek örvend. Valószínű, hogy ötletessége, humora és őszintesége egyébként is gyorsan utat talált volna a gyermeknevelő szülőkhöz, ám megjelenés előtti sikere egy PDF formátumban terjedő kalózpéldánynak köszönhető. Úgy tűnik, a kalózkodás ebben az esetben egy igen hatékony marketing eszköznek bizonyult.

Az elektronikus könyvolvasók terjedésével párhuzamosan nő a könyvkiadók félelme, hogy a könyvszakma hasonló sorsra juthat, mint a zeneipar vagy a filmipar. Félelmeik nyilvánvalóan nem alaptalanok - az emberek már így is kevesebbet olvasnak, mint régen, és a kalózkodás, az illegális letöltés tovább csökkentheti az eladásokat, sőt nehezítheti nem csak az elsőkönyves, de a már ismert írók munkáját is. A Go the F*ck to Sleep példája ugyanakkor azt mutatja, a kalózkodás két irányba hathat: segítheti is, de hátráltathatja is a könyvpiacot. A 40 milliós kérdés az, mikor működik az egyik formában, és mikor hat a másik irányba? Ha az említett könyv nem lenne ennyire vicces és szórakoztató, akkor is az előjegyzési sikerlisták élére tör? Ha nincsenek a papír kiadásban gyönyörű illusztrációk, akkor is vágynának a szülők a papíralapú verzióra?

Neil Gaiman brit író nem egy alkalommal kelt már a kalózkodás védelmére, hangsúlyozva, nem bánja, ha munkáit illegálisan terjesztik. Vajon a szerző korábbi hírneve, könyvsikerei mennyiben játszanak szerepet abban, hogy saját könyvei esetében profitnövelő tényezőként jelentkezik az illegális letöltés? Egy első könyves írónak vajon ez menne?