nokamu

Már az esküvő alatt elkezdték utángyártani Vilmos herceg újdonsült nejének, az újdonsült Cambridge-i hercegnének menyasszonyi ruháját a kínai szabóságok. Bár a nagy érdeklődésre való tekintettel (és mert a mondás szerint minden nő szeretne hercegnő lenni legalább az esküvője napján) várható volt, hogy nagyszámban jelennek majd meg a hasonló szabású menyasszonyi ruhák, azért ez a gyorsaság elképesztő. Kíváncsiak lennénk, hogy a ruhát megálmodó Sarah Burton, a McQueen ház vezető tervezője mit szól mindehhez...

Furcsán ellentmondásos helyzet alakult ki Litvánia egyik legnépszerűbb torrent tracker oldala körül: a LinkoManija-t az egyik oldalról szerzői jogok megsértése miatt perelik, míg a másik oldalon bizalmat szavaznak neki.

Hogy pontosítsuk a dolgot: a Microsoft tavaly indított peres eljárást a torrent oldal ellen, amely állásfoglalása szerint segítette a cég Office 2003 és 2007 jelzésű programcsomagjának illegális terjesztését. A szoftvercég 45 millió dolláros kártérítést követel szerzői jog megsértésének okán. Mivel a per még nem zárult le, a LinkoManija vígan üzemel, ami viszont lehetővé teszi, hogy független filmesek - szerzői jogaikért kevéssé aggódva - filmterjesztési felületként használják. Egy helyi stúdió, az Iron Cat a napokban jelentette be ugyanis, hogy legújabb, Barzda (Szakáll) című filmjét a tracker oldalon keresztül fogja forgalmazni.

A két félnek nem ez az első együttműködése: korábban a stúdió Knygnešys (Könyvcsempész) című munkáját is a LinkoManija-n terjesztették meglehetősen magas letöltési mutatókkal. Az együttműködéssel persze mindkét félnek meg van a célja: az Iron Cat alkotói a lehető legnagyobb ismertséget és nézettséget szeretnék elérni, míg a tracker üzemeltetői bizonyítani kívánják, hogy a fájlcserélés működő forgalmazási alternatíva lehet.

A kreatív elme tiszteletére nevelne az alábbi társadalmi célú hirdetés, amit két kanadai filmes készített. Az anyag egyel magasabb szintre emeli a gyakran látott kalózkodás elleni hirdetéseket, és szerzői jogon túl már a szellemi tulajdon védelmének egészére helyezi a hangsúlyt. Szerintük ötletes.

The Idea Thief from Shawn Goldberg on Vimeo.

New York kínai negyedének képviselője által benyújtott törvénytervezet elfogadása esetében a jövőben könnyen a rács mögött találhatja magát az a fogyasztó, akit hamisítvány megvásárlásán érnek tetten. A jogszabály börtönbüntetés mellett ezer dollár összegű pénzbírságot helyez kilátásba. A törvénytervezet szerint azoknak nem kell félni, akik mondjuk hamis táskával a vállukon közlekednek, a hatósági intézkedéshez tetten érés lenne szükséges.

Chinatown képviselője szerint nagyon fontos, hogy ne csak a hamisítványok kínálatát, de az irántuk mutatkozó keresletet is csökkentsék, hiszen, amíg van aki megveszi, lesz, aki terjeszti. Jogos érvelés.

Nem New York az első, ahol a vásárlókat próbálják elrettenteni a fogyasztás kriminalizálásával. Tavaly nyáron járta be a médiát a hír, miszerint az olasz hatóságok 1000 euróra büntettek egy turistát, aki hamisított Louis Vuitton táskát vette a jesolói strandon egy szenegáli kereskedőtől. A táska, bár nagyon hasonlított az eredetire, egy dologban lényegi különbséget mutatott: luxuscikkhez képest alig 7 eurót kért érte az eladó...

Képzeld el, hogy Kenyában élsz, a gyermeked maláriás lesz, a helyi üzletben megveszed a már bevált gyógyszert, de a gyermek nem lesz jobban. Néhány nappal később belehal a betegségbe. A halál oka malária, de a gyermek épp annyira a gyógyszerhamisítás áldozata, mint a betegségé... Ezekkel a mondatokkal kezdődik az alábbi videóriport, amelyet egy ausztrál csatorna készített a gyógyszerhamisításról.

Az anyag szerint világszerte 15 százalék lehet a forgalomba került hamis gyógyszerek piaci aránya, de Afrika, Ázsia, Latin-Amerika egyes országaiban ez az érték elérheti az 50 százalékot is, és a hamisítás nem csak a malária elleni gyógyszereket érinti: antibiotikumok, fogamzásgátlók, fájdalomcsillapítók, szív- és rákgyógyszerek, mind szerepelnek az illegális kínálatban. Ezek nagy veszélye, hogy összetételük és származásuk bizonytalan: gyártási körülményeik nem higiénikusak, összetevőik ellenőrizetlenek, hatóanyaguk kevesebb, több, eltérő, csak, hogy néhány példát említsünk.

Fejlett egészségügyi rendszerünk ellenére mi sem vagyunk biztonságban: az interneten bárki számára könnyen hozzáférhetőek a hamisítványok, amelyek gyakran olyan megtévesztően csomagoltak, hogy a szakértők számára is nehéz a megkülönböztetés.

A helyzet valószínűsíthetően nem fog egyik napról a másikra javulni. Nemzetközi összefogásra, fokozottabb hatósági fellépésre, szigorúbb szankciókra lenne szükség, és ami nagyon fontos, körültekintő, óvatos vásárlókra, akik ellenőrzik, átgondolják mi az, amit megvesznek, és azt, hol veszik meg.