Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Egyházat alapítanának a fájlcserélők

Ne lopj! - hangzik a tízparancsolat egyik legismertebb állítása, amely ha jobban belegondolunk nem csak vallási körökben, de a szekuláris világban is vallott magatartási irányelv. Úgy tűnik azonban, hogy egy svéd kezdeményezés kicsit másképp értelmezné ezt az ősi tiltást. A TorrentFreak híre szerint ugyanis egy 19 éves svéd filozófus hallgató egyházat alapítana, amely fő tanítása szerint a másolást és megosztást emelné be a vallási szentségek közé.

A Másolás Misszionárius Egyháza (Missionary Kopimistsamfundet) szerint a másolás és a másolt fájlok másokkal való megosztása az egyik legszebb dolog a világon. Úgy tartja, ha egy alkotást másolnak az az elismerés jele, és annak bizonyítéka, hogy az alkotó valami jót hozott létre. Az egyház hitelvei az információhoz való hozzáférés és a tudás megosztásának szabadságát hirdetik. Szent szimbólumként tekintenek CTRL+C, CTRL+V parancsokra. A tagok hisznek az információ, a tudás és a tartalom szabad felhasználásában, elutasítják a másolásvédelmi technológiát, és a nyílt kódolású szoftverfejlesztést tartják csak elfogadhatónak.

Ha megkésett áprilisi tréfának tűnik is a dolog, nem az. Az egyház alapító 2010 végén kérelmezte Svédországban a szervezet vallási felekezetként történő elismerését, amelyet áprilisban utasított el az illetékes hivatal, mondván az "egyház" tagjai nem gyakorolnak istentiszteletet.

Az alapítók azonban nem adják fel, megpróbálnak megfelelni az elvárásoknak. Hangsúlyozzák ugyanis, hogy a történelem során mindig voltak olyan csoportok, amelyet megpróbáltak elnyomni a hatalmasságok, és akik a vallásban kerestek menedéket, és ott remélték megtalálni a megbékélés és a békés együttélés lehetőségét. A Másolás Egyháza úgy látja, ma éppen ilyen helyzetben vannak a fájlcserélők is...

1 Tovább

Kínán kívül is hódít a tojáshamisítás

Idén már két alkalommal írtunk arról, hogy a kínaiak hogyan állítanak elő hamis tojást. Korábbi bejegyzésünkben leírtuk, majd egy videót is találtunk a hamisítványok készítésének módjáról. Akkor még úgy tűnt, a hamis élelmiszer miatt csak a kínai fogyasztóknak kell aggódniuk, most viszont egy olyan hírt találtunk, amely szerint már Malajziában is kapható a hamisítvány.

A beszámoló szerint a Penang partvidéki Pulau Tikus városában vásárolt egy fogyasztó hamis tojásokat. Arra, hogy valami nincs rendjén, akkor lett figyelmes, mikor megfőzte az élelmiszert: a hamis tojás íztelen, sárgája a megszokottnál erősebb színű volt, és az illata is eltért az eredetitől.

A képen látható, hogy a bal oldali (hamis) tojás sokkal nagyobb. A hátsó tányérokon főzött állapotban is észlelhető a különbség.

0 Tovább

Anyacsavar a memóriakártya helyén

Múlt heti utolsó bejegyzésünk után egy poszt erejéig megmaradunk a műszaki cikkeknél, mert olyasvalamit találtunk, ami mellett nem tudunk elmenni szó nélkül. A képen látható, kínai gyártmányú külső memóriát egy orosz fogyasztó vásárolta, abban a reményben, hogy az 500 GB kapacitással megfelelő eszközt szerez adatai tárolásához.

Amikor azonban felmásolt rá egy 1,5 gigabájt méretű filmet, meglepődve tapasztalta, hogy az anyagnak csak az utolsó néhány perce került rá az adathordozóra. Számítógépes szakember lévén gyorsan szétszedte a Samsung márkajelzéssel ellátott eszközt, amikor is meglepve tapasztalta, hogy az 500 gigás memóriakártya helyén egy 128 megabájtos adathordozó, továbbá a megfelelő súly biztosítása érdekében két nagyméretű anyacsavar (!) található.

További trükkje a külső vinyónak, hogy látszólag képes volt 128 megabájtnál nagyobb adatmennyiség befogadására: engedte felmásolni a fájlokat, majd mikor az adathordozó megtelt, részben felülírta a már meglévő fájlokat, mindenből csak egy töredéket tartva meg, hogy a látszat meglegyen...

0 Tovább

Részlegesen funkcionál a hamis akksi

Mai videónkban egy hamis és egy eredeti Sony akkumulátor összehasonlítását nézhetjük meg. Ahogy az anyagban látható, a két akksi első pillantásra annyira egyformának tűnik, hogy nem is nagyon lehet megmondani a különbséget, ha nem tesszük egymás mellé a kettőt. Külsejüket tekintve egy-két apró eltérés látható: színárnyalatni különbség, plusz logó a termékszám mellett stb.

A bal oldali az eredeti, a jobb oldali a hamis

A gyakorlatban válnak láthatóvá a valódi különbségek. A kamerához csatlakoztatva a kijelző adatai szerint a hamisítvány majd egy órával kevesebb ideig bírja, annak ellenére, hogy az eredeti termék már egy hosszabb ideje használt darab, és így feltehetően vesztett a kapacitásából. Bár felvétel rögíztésére még alkalmas lenne, a fejlámpa már nem működik a hamisítvánnyal. A videó tanúsága szerint ugyanis az eredeti akkumulátor egy olyan beépített chipet tartalmaz, aminek meglétét a lámpa érzékeli. Ennek hiányában, és a hamisban nincs ilyen, azonban nem működik.

0 Tovább

Betűzési hiba: az árulkodó jel

A hamisítók által gyakorta elkövetett hibáról olvashatunk a HENT egy friss hírében. A brit hatóságok hamis borokat foglaltak le a közelmúltban több nagyvárosban, így Brightonban, Londonban és Cardiffban is. Ezek első látásra elég meggyőzőnek tűnnek, ám tipikus példáját szolgáltatják annak, az átlag fogyasztó hogyan tudja megkülönböztetni a hamis terméket az eredetitől.

Az ausztrál Jacob’s Creek borok meglehetős népszerűségnek örvendnek a brit borfogyasztók körében, ezért a hatóságok óvatosságra intik a helyi vásárlókat. Bár az egészségügyi vizsgálatok szerint a hamis ital fogyasztásának nincs egészségkárosító hatása, a szakértők mégsem tanácsolják az ital megkóstolását, annak ugyanis az eredeti italtól eltérően rettenetes íze van.

Mivel az íz hiányosságaira csak a megvásárlás és felbontás után derülhet fény, még a megvásárlás előtt érdemes a palackok címkézését ellenőrizni. Azon ugyanis a származási ország nevénél sokatmondó betűzési hiba szerepel: „Wine of Austrlia” felirat jelzi a hamisítás tényét.

Ahogy a bevezetőben utaltunk rá ez a fajta betűzési hiba segíthet a hamisítványok megkülönböztetésében. Vásárlás előtt, ha kételelyek merülnek fel, érdemes bármely termék esetében megvizsgálni a vásárlói tájékoztató szövegezését. Ha az rossz magyarsággal van megfogalmazva, esetleg furcsa elűtési hibákat tartalmaz, akkor inkább ne vegyük meg a terméket. Ilyen hibát ugyanis egy eredeti gyártó sosem követne el, így biztosak lehetünk benne, hogy hamisítványról van szó.

Kép forrása: Daily Mail

0 Tovább

nokamu

blogavatar

Blog a hamisításról, kalózkodásról, jog- és fogyasztóvédelemről.

Utolsó kommentek