nokamu

A thai kormány gyógyszerészeti hivatala saját potencianövelő tablettát hoz forgalomba. Bár a készítmény a hamisítványokkal kívánja felvenni a versenyt, de maga is utánzatnak tűnik.

Silagra néven tervezi forgalomba hozni a thai kormány gyógyszerészeti hivatala az erekciós problémákat kezelő tablettát. A készítmény október 15-étől kerül lesz kapható az országban és kétféle kiszerelésben lesz elérhető.

A hivatal szándéka, hogy megfizethető, széles körben elérhető és biztonságos alternatívát kínáljon mind a meglehetősen drága eredeti, mind az olcsó, de hamis potencianövelő szerekkel szemben. Ugyanakkor feltételezzük, hogy a Viagra gyártója kevéssé fog örülni ennek a lépésnek: a thai tabletta ugyanis azonos hatóanyaggal erősen hasonlító névvel kerül forgalomba.

(Via: MCOT.net)

Új, hamis gyógyszerek kiszűrésére alkalmas eredetiségellenőrző eljárást fejlesztett ki egy amerikai kutatócsoport: a tesztcsík vízbe mártva elszíneződéssel jelzi az eltéréseket.

Súlyos problémára jelenthet megoldást, ha az Indiana állambeli Saint Mary’s College kutatóinak sikerül tovább fejleszteniük a közelmúltban bemutatott technológiát. Az eljárás ugyanis egyszerű és gyors megoldást jelent a hamis gyógyszerek kiszűrésére, amire a gyógyszerhamisítás által legsúlyosabban érintett fejlődő országokban különösen nagy szükség lenne.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint egyes afrikai és ázsiai országokban a 30 százalékot is elérheti a hamis gyógyszerek piaci aránya. A nemzeti hatóságoknak azonban nincs elegendő erőforrása, illetve felszereltsége ahhoz, hogy hatékonyan szűrhessék ki a hamisítványokat. A megfelelő technikai felszerelés többnyire drága, külföldi laborokba küldeni a mintákat pedig időigényes és szintén nem olcsó.

Az alábbi videóban bemutatott eljárás azonban néhány perc alatt eredményt ígér. Elég a gyanús pirulát a tesztcsíkhoz dörzsölni, hogy a gyógyszer anyaga rákerüljön a felületre, majd vízbe mártani, hogy a tesztcsíkon található vegyianyagok reakcióba lépjenek a gyógyszer anyagával. A csík elszíneződéssel jelzi az eltéréseket.

A kutatók eddig a Panadol fájdalomcsillapító és annak hatóanyag vonatkozásában fejlesztették ki a módszert, de mihamarabb bővíteni szeretnék a felhasználási kört.

A módszerről további infókat is olvashattok a hamisgyogyszer.hu cikkében.

Aggasztó képet fest a fogyasztók és betegek biztonságáról a The Georgetown Public Policy Review tegnap megjelent elemzése. Az írás szerint a lakosság tudatosabb és felelősebb hozzáállása nélkül igen nehéz lesz előrelépést elérni. Ideje ráébrednünk, hogy nem léteznek „ártalmatlan” hamisítványok, sugallja a cikk.

Először hasi fájdalmak jelentkeznek. Három nap után leáll a vesék működése. Öt nap után idegrendszeri zavarokat tapasztalnak. Bénulás, légzési nehézségek, majd a leggyakrabban halál következik. A túlélők hátralevő éveikben dialízisre szorulnak.” Nem, ez nem egy rejtélyes trópusi betegség tüneteinek leírása, hanem a Dietilén-glikolmérgezésé.

Ez a vegyület rendszerint olyan termékekben fordul elő, mint a fagyálló, különféle gyanták, ragasztók és tinták. Sajnos azonban hamis gyógyszerekben sem ritka az előfordulása, ahol rendszerint az ártalmatlan glicerint igyekeznek „helyettesíteni” az ilyen készítmények előállítói. 2006-ban Panamában közel százan haltak bele a dietilén-glikol okozta tünetekbe. A többségük kisgyermek volt, akik köhögés elleni szirupot kaptak. Az elmúlt két évtizedben Indiában, Argentínában, Haitin, Bangladesben és Nigériában is előfordultak tömeges mérgezések.

A glicerin azonban természetesen csak egyetlen a hamisított gyógyászati vegyületek közül. A Szellemitulajdon Világszervezet (World Intellectual Property Organization – WIPO) becslése szerint az összes orvosság egytizede, a fejlődő országokban értékesített gyógyszerek egynegyede hamisított termék. A Közérdekű Gyógyszerekért Központ (Center for Medicine in the Public Interest) jelentése szerint a hamis orvosságok globális piaca évente 13 százalékkal bővül, ami duplája a legális gyógyszerfogyasztás növekedési ütemének. A hamis készítmények már ma is 75 milliárd dollár forgalmat generálnak évente.

A panamai esetben a hatóságok egy kínai üzemig tudták visszavezetni a 46 hordó dietilén-glikol útját. A Jangce deltájában működő gyár a mérget „99,5 százalékos tisztaságú glicerinként” exportálta. Három kontinensen három kereskedővállalat kezén ment át a szállítmány, azonban sehol sem ellenőrizték a hordókon szereplő feliratok valóságtartalmát. A feliratot egy ponton „tiszta glicerinre” változtatták, hogy az Egyesült Államok gyógyszerészeti standardjainak is megfeleljen, és a gyártó cég neve is megváltozott útközben. Ez utóbbi azért volt fontos mozzanat, mert a panamai vám-ellenőrzésen kiderülhetett volna, hogy az eredeti üzem nem volt jogosult gyógyszerészeti termékek előállítására. A kínai hatóságok vizsgálata így azt állapította meg, hogy a gyártót nem terheli felelősség, legalábbis az ottani törvények alapján.

A gyenge ellenőrzés nem csak a betegek, az orvosok számára is veszélyeket hordoz. Nigériában például sok doktor nyakába a hamis, rossz minőségű orvosságok miatt varrnak műhiba-eljárásokat. Ezért egyre többen maguk szerzik be a gyógyszereket, nem bízva a kórházaik által biztosított készítményekben. Azonban ezt a drágább eljárást nem minden orvos engedheti meg magának.

A fejlett világ sincs biztonságban, emlékeztet az írás. Az Egyesült Államokban értékesített orvosság négyötöde importból származik. A már említett kínai üzem 1995-ben Amerikába is szállított 50 hordó hamisítványt. 2012 februárjában pedig 19 esetben hamis rákgyógyszerekre bukkantak. Mindkét esetben sikerült még a szerencsétlenség bekövetkezte előtt felgöngyölíteni a szálakat, de nem sok hiányzott a tragédiához.

A gyógyszerhamisítás azonban még mindig csak egy a globális hamisító-ipar ágazatai között. Az összes hamis termék forgalmát 2008-ban 650 milliárd dollárra taksálták, az előrejelzések szerint pedig 2015-re akár 1,8 trilliósra is hízhat! Ez csak az Egyesült Államok gazdaságában évente 200 milliárd dolláros veszteséget, és 750 ezerrel kevesebb munkahelyet eredményez. A bevétel jelentős része kiterjedt bűnözői csoportokhoz, vagy egyenesen terrorszervezetekhez kerül. 2002-ben például nagy port kavart, amikor kiderült, hogy egy amerikai hamis-cigarettát terjesztő hálózat másfélmillió dollárt utalt „haza”, a libanoni Hezbollah terrorszervezetnek. A mexikói drogkartellek sem vetik meg a hamisítványok árusításából befolyó „mellékes” jövedelmet.

Szinte az élet minden területén találkozhatunk hamisítványokkal – emlékeztet a cikk. Mivel ezek előállítói rendszerint több területtel is foglalkoznak, elsősorban annak tudatosítása a fontos, hogy nincsenek „ártalmatlan” hamis termékek. Könnyen lehet ugyanis, hogy a kalóz-DVD-k vagy illegális letöltések után befolyó pénzből vesztegetnek meg a világ másik pontján ellenőröket, akik szemet hunynak a gyerekeknek szánt hamis gyógyszer-szállítmány fölött. Így követelhet akár egy hamis táska vagy ruhadarab is emberéleteket közvetve. Ezért megkerülhetetlen, hogy a keresleti oldal felől, a fogyasztók felvilágosításával szorítsák vissza a hamisítványok terjedését a világban – jut konklúzióra az írás.

(VIA: The Georgetown Public Policy Review)

A gyógyszerhamisítás mauritániai helyzetéről közöl tartalmas riportot az Al Jazeera, hasznos betekintést nyújtva a fejlődő országokat különösen súlyosan érintő problémáról.

Ezrek halnak meg évente alapvetően gyógyítható betegségekben pusztán azért, mert nem jutnak gyógyszerhez, illetve nem a megfelelő gyógyszerhez jutnak hozzá. A fejlődő országokban, amelyeket különösen érint a gyógyszerhamisítás problémája - a WHO szerint a régiókban legkevesebb minden 4. (!) gyógyszer hamisítvány - sajnos még jellemzőbbek az ilyen értelmetlen halálesetek. A beteg ugyanis hiába jut gyógyszerhez, ha az hamisítvány, és így aktív hatóanyaga kevesebb vagy több, esetleg eltér az előírttól, ha az összetevői mellékhatásokat vagy gyógyszer rezisztenciát okoznak.

A problémát Afrikában fokozza, hogy a leggyakrabban olyan szereket hamisítanak, amelyeket az egyébként is a legtöbb halálos áldozatot szedő betegségek kezelésére javallanak az orvosok: a HIV, a TBC és a malária elleni gyógyszerek között található a legtöbb hamisítvány.

A mauritániai riport szerint a hamisítás elterjedtségét az országban fokozza, hogy a patikák 10 százalékát vezetik csak gyógyszerészek, a többi olyan magán vállalkozás, amelyek gondolkodás és engedély nélkül szereznek be ismeretlen forrásból származó, nem ellenőrzött készítményeket. A probléma olyan súlyos, hogy a helyiek már a hivatalos patikák által értékesített gyógyszerekben sem bíznak...

Az egy gyermekes családmodell okán Kínában hatalmas a kereslet a fogamzásgátló termékek iránt. A keresletet azonban nem csak a legális gyógyszergyártók igyekeznek kielégíteni, de a hamisítók is lecsaptak a piacra. A hamisítványok között nem csak a megelőző jelleggel szedett fogamzásgátlók, de esemény utáni tabletták is kaphatók.

Az alábbi hír szerint Kínában akkor a kereslet a terhesség elkerülése érdekében alkalmazható készítmények iránt, hogy számos kereskedő vállalja a kockázatát annak, hogy engedély nélkül árusítja a receptköteles készítményeket. Az illegális termékek jelenléte okán a kínai hatóságok rendszeresen végeznek ellenőrzéseket. A közelmúltban Pekingben tartottak razziát, ahol öt, egészségügyi termékeket értékesítő üzletben is találtak hamisított, sürgősségi fogamzásgátló szereket, köztük esemény utáni tablettákat. A boltokban összesen 60 doboz fogamzásgátló szert foglaltak le.

A hatóságok az eset kapcsán figyelmeztették a lakosságot, hogy receptköteles gyógyszert orvosi rendelvény nélkül fogyasztani önmagában is veszélyes. A hamisítványok azonban ismeretlen és ellenőrizetlen összetevőik okán egyáltalán nem biztos, hogy megfelelnek céljuknak, ráadásul súlyos egészségkárosító hatásuk lehet.