nokamu

Új, hamis gyógyszerek kiszűrésére alkalmas eredetiségellenőrző eljárást fejlesztett ki egy amerikai kutatócsoport: a tesztcsík vízbe mártva elszíneződéssel jelzi az eltéréseket.

Súlyos problémára jelenthet megoldást, ha az Indiana állambeli Saint Mary’s College kutatóinak sikerül tovább fejleszteniük a közelmúltban bemutatott technológiát. Az eljárás ugyanis egyszerű és gyors megoldást jelent a hamis gyógyszerek kiszűrésére, amire a gyógyszerhamisítás által legsúlyosabban érintett fejlődő országokban különösen nagy szükség lenne.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint egyes afrikai és ázsiai országokban a 30 százalékot is elérheti a hamis gyógyszerek piaci aránya. A nemzeti hatóságoknak azonban nincs elegendő erőforrása, illetve felszereltsége ahhoz, hogy hatékonyan szűrhessék ki a hamisítványokat. A megfelelő technikai felszerelés többnyire drága, külföldi laborokba küldeni a mintákat pedig időigényes és szintén nem olcsó.

Az alábbi videóban bemutatott eljárás azonban néhány perc alatt eredményt ígér. Elég a gyanús pirulát a tesztcsíkhoz dörzsölni, hogy a gyógyszer anyaga rákerüljön a felületre, majd vízbe mártani, hogy a tesztcsíkon található vegyianyagok reakcióba lépjenek a gyógyszer anyagával. A csík elszíneződéssel jelzi az eltéréseket.

A kutatók eddig a Panadol fájdalomcsillapító és annak hatóanyag vonatkozásában fejlesztették ki a módszert, de mihamarabb bővíteni szeretnék a felhasználási kört.

A módszerről további infókat is olvashattok a hamisgyogyszer.hu cikkében.

Aggasztó képet fest a fogyasztók és betegek biztonságáról a The Georgetown Public Policy Review tegnap megjelent elemzése. Az írás szerint a lakosság tudatosabb és felelősebb hozzáállása nélkül igen nehéz lesz előrelépést elérni. Ideje ráébrednünk, hogy nem léteznek „ártalmatlan” hamisítványok, sugallja a cikk.

Először hasi fájdalmak jelentkeznek. Három nap után leáll a vesék működése. Öt nap után idegrendszeri zavarokat tapasztalnak. Bénulás, légzési nehézségek, majd a leggyakrabban halál következik. A túlélők hátralevő éveikben dialízisre szorulnak.” Nem, ez nem egy rejtélyes trópusi betegség tüneteinek leírása, hanem a Dietilén-glikolmérgezésé.

Ez a vegyület rendszerint olyan termékekben fordul elő, mint a fagyálló, különféle gyanták, ragasztók és tinták. Sajnos azonban hamis gyógyszerekben sem ritka az előfordulása, ahol rendszerint az ártalmatlan glicerint igyekeznek „helyettesíteni” az ilyen készítmények előállítói. 2006-ban Panamában közel százan haltak bele a dietilén-glikol okozta tünetekbe. A többségük kisgyermek volt, akik köhögés elleni szirupot kaptak. Az elmúlt két évtizedben Indiában, Argentínában, Haitin, Bangladesben és Nigériában is előfordultak tömeges mérgezések.

A glicerin azonban természetesen csak egyetlen a hamisított gyógyászati vegyületek közül. A Szellemitulajdon Világszervezet (World Intellectual Property Organization – WIPO) becslése szerint az összes orvosság egytizede, a fejlődő országokban értékesített gyógyszerek egynegyede hamisított termék. A Közérdekű Gyógyszerekért Központ (Center for Medicine in the Public Interest) jelentése szerint a hamis orvosságok globális piaca évente 13 százalékkal bővül, ami duplája a legális gyógyszerfogyasztás növekedési ütemének. A hamis készítmények már ma is 75 milliárd dollár forgalmat generálnak évente.

A panamai esetben a hatóságok egy kínai üzemig tudták visszavezetni a 46 hordó dietilén-glikol útját. A Jangce deltájában működő gyár a mérget „99,5 százalékos tisztaságú glicerinként” exportálta. Három kontinensen három kereskedővállalat kezén ment át a szállítmány, azonban sehol sem ellenőrizték a hordókon szereplő feliratok valóságtartalmát. A feliratot egy ponton „tiszta glicerinre” változtatták, hogy az Egyesült Államok gyógyszerészeti standardjainak is megfeleljen, és a gyártó cég neve is megváltozott útközben. Ez utóbbi azért volt fontos mozzanat, mert a panamai vám-ellenőrzésen kiderülhetett volna, hogy az eredeti üzem nem volt jogosult gyógyszerészeti termékek előállítására. A kínai hatóságok vizsgálata így azt állapította meg, hogy a gyártót nem terheli felelősség, legalábbis az ottani törvények alapján.

A gyenge ellenőrzés nem csak a betegek, az orvosok számára is veszélyeket hordoz. Nigériában például sok doktor nyakába a hamis, rossz minőségű orvosságok miatt varrnak műhiba-eljárásokat. Ezért egyre többen maguk szerzik be a gyógyszereket, nem bízva a kórházaik által biztosított készítményekben. Azonban ezt a drágább eljárást nem minden orvos engedheti meg magának.

A fejlett világ sincs biztonságban, emlékeztet az írás. Az Egyesült Államokban értékesített orvosság négyötöde importból származik. A már említett kínai üzem 1995-ben Amerikába is szállított 50 hordó hamisítványt. 2012 februárjában pedig 19 esetben hamis rákgyógyszerekre bukkantak. Mindkét esetben sikerült még a szerencsétlenség bekövetkezte előtt felgöngyölíteni a szálakat, de nem sok hiányzott a tragédiához.

A gyógyszerhamisítás azonban még mindig csak egy a globális hamisító-ipar ágazatai között. Az összes hamis termék forgalmát 2008-ban 650 milliárd dollárra taksálták, az előrejelzések szerint pedig 2015-re akár 1,8 trilliósra is hízhat! Ez csak az Egyesült Államok gazdaságában évente 200 milliárd dolláros veszteséget, és 750 ezerrel kevesebb munkahelyet eredményez. A bevétel jelentős része kiterjedt bűnözői csoportokhoz, vagy egyenesen terrorszervezetekhez kerül. 2002-ben például nagy port kavart, amikor kiderült, hogy egy amerikai hamis-cigarettát terjesztő hálózat másfélmillió dollárt utalt „haza”, a libanoni Hezbollah terrorszervezetnek. A mexikói drogkartellek sem vetik meg a hamisítványok árusításából befolyó „mellékes” jövedelmet.

Szinte az élet minden területén találkozhatunk hamisítványokkal – emlékeztet a cikk. Mivel ezek előállítói rendszerint több területtel is foglalkoznak, elsősorban annak tudatosítása a fontos, hogy nincsenek „ártalmatlan” hamis termékek. Könnyen lehet ugyanis, hogy a kalóz-DVD-k vagy illegális letöltések után befolyó pénzből vesztegetnek meg a világ másik pontján ellenőröket, akik szemet hunynak a gyerekeknek szánt hamis gyógyszer-szállítmány fölött. Így követelhet akár egy hamis táska vagy ruhadarab is emberéleteket közvetve. Ezért megkerülhetetlen, hogy a keresleti oldal felől, a fogyasztók felvilágosításával szorítsák vissza a hamisítványok terjedését a világban – jut konklúzióra az írás.

(VIA: The Georgetown Public Policy Review)

A gyógyszerhamisítás mauritániai helyzetéről közöl tartalmas riportot az Al Jazeera, hasznos betekintést nyújtva a fejlődő országokat különösen súlyosan érintő problémáról.

Ezrek halnak meg évente alapvetően gyógyítható betegségekben pusztán azért, mert nem jutnak gyógyszerhez, illetve nem a megfelelő gyógyszerhez jutnak hozzá. A fejlődő országokban, amelyeket különösen érint a gyógyszerhamisítás problémája - a WHO szerint a régiókban legkevesebb minden 4. (!) gyógyszer hamisítvány - sajnos még jellemzőbbek az ilyen értelmetlen halálesetek. A beteg ugyanis hiába jut gyógyszerhez, ha az hamisítvány, és így aktív hatóanyaga kevesebb vagy több, esetleg eltér az előírttól, ha az összetevői mellékhatásokat vagy gyógyszer rezisztenciát okoznak.

A problémát Afrikában fokozza, hogy a leggyakrabban olyan szereket hamisítanak, amelyeket az egyébként is a legtöbb halálos áldozatot szedő betegségek kezelésére javallanak az orvosok: a HIV, a TBC és a malária elleni gyógyszerek között található a legtöbb hamisítvány.

A mauritániai riport szerint a hamisítás elterjedtségét az országban fokozza, hogy a patikák 10 százalékát vezetik csak gyógyszerészek, a többi olyan magán vállalkozás, amelyek gondolkodás és engedély nélkül szereznek be ismeretlen forrásból származó, nem ellenőrzött készítményeket. A probléma olyan súlyos, hogy a helyiek már a hivatalos patikák által értékesített gyógyszerekben sem bíznak...

A Pharmacide Online tett közzé egy társadalmi felhívást a hamis gyógyszerek veszélyeiről. A kisfilm arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy az ellenőrizetlen forrásból származó, ismeretlen összetevőjű hamisítványok könnyen gyilkos szerekké válhatnak. A videó rámutat, a hamisítók gyakorlatilag minden gyógyszert utángyártanak, ám mivel ezek nem a szigorúan meghatározott minőségű elvárások szerint készülnek, a legjobb esetben csak hátráltatják a gyógyulást, rosszabb esetben azonban súlyos mellékhatásokat, de akár halált is okozhatnak.

Az alább is látható anyagban három kontinensen élő szereplők rendelnek gyógyszereket az interneten beteg családtagjaik, illetve saját maguk részére. Az online "patikák" azonban illegális üzemben, az éjszaka leple alatt állítják elő, majd postázzák a rendelt gyógyszereket, így a koleszterincsökkentő, az antibiotikum és a köhögéscsillapító nem gyógyítja meg a betegeket.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint minden második online értékesített gyógyszer hamisítvány, ezért rendkívül fontos, hogy a betegek csak megbízható forrásból rendeljenek gyógyhatású készítmény.

Sajnos a magyar fogyasztóknak is van mitől tartaniuk, ahogy azt a közelmúltban felderített békéscsabai eset is igazolja. A leleplezett házaspár webáruházon keresztül értékesített hamis potencianövelő készítményeket és más étrend-kiegészítő tablettákat. (Az esetről részletek ITT). Fontos tudni épp ezért, hogy a magyar jogszabályok szerint csak vény nélküli gyógyszereket lehet interneten keresztül forgalmazni, de kizárólag akkor, ha az internetes felület mögött egy valódi patika áll. Internetes rendelés előtt ezért mindenképp meg kell győződni a választott online gyógyszertár megbízhatóságáról. Ha az oldalon nem található meg a gyógyszertár elérhetősége, akkor bizonyosan illegális forgalmazóról van szó, amelyet kerülni kell.

Gyógyszerhamisítás elleni kampányfilmet hozunk nektek mára, ezúttal, egy olasz felhívást, amely az online vásárolt egészségügyi készítmények potenciális veszélyeire figyelmeztet. Egész pontosan arra, a nem biztonságos forrásból rendelt gyógyszer hamisítvány lehet, és mint ilyen, potenciális méreg. Vélemény előtt lássuk a videót!

... és nincsen csattanó! A páros férfi tagja gondoskodóan beszerzi beteg párjának a gyógyszert, aki egy kissé gyanakvó arckifejezéssel kísérve beveszi, majd nem történik semmi. A készítők szándékaik szerint a fantáziánkra bízzák, a gyógyszer használt-e vagy hamisítvány volt. A figyelmeztetés szerint egy rossz kattintás halálos lehet, hiszen a szakértői becslések szerint minden második (!) online kínált gyógyszer hamisítvány, így sejthető, hogy a készítmény nem segített, mégis, hiányzik, hogy nem kapunk utalást arra, milyen hatása lenne a kétes eredetű gyógyszernek. 

Nektek mi a véleményetek?