nokamu

E héten szerdán szavaz az Európai Parlament arról, hogy az Európai Unió ratifikálja-e a nemzetközi Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást (ACTA), közismert nevén az ACTA-egyezményt. A TorrentFreak híroldal arra buzdít, hogy az európai képviselőknek írt tömeges emailekkel intse mindenki „nem” szavazat leadására a döntéshozókat.

EP ülésterem

Az ACTA (Anti-Counterfeiting Trade Agreement) a szellemi tulajdont védeni hivatott nemzetközi joganyag egyik legfontosabb új eleme lehet. A 2011-ben nyolc ország – Ausztrália, Kanada, Japán, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr, Dél-Korea, Amerikai Egyesült Államok – által aláírt egyezményhez idén januárjában csatlakozott az Európai Unió is. Azonban a megállapodást mindmáig nem ratifikálta egyik részes állam sem, így még nem lépett életbe. Több európai uniós ország (köztük Németország, Lengyelország és Csehország) egyenesen elzárkózott az egyezmény jóváhagyásától.

Az Európai Parlament korábbi és jelenlegi jelentéstevője – a témáért felelős szakértő képviselője – is az egyezmény elutasítását javasolta a plénumnak, miközben az EP Kereskedelmi Bizottsága is leszavazta a tervezetet.

A TorrentFreak híroldal most arra bíztatja olvasóit, hogy a szerdai szavazás előtt tiltakozó levelekkel emlékeztessék az európai parlamenti képviselőket: ne szavazzák meg az egyezmény ratifikációját. A jelenlegi parlamentben – legalábbis a TorrentFreak szerint – várhatóan nem kerülnek többségbe a támogatók. A legnagyobb, néppárti frakció (két módosítással) pártolja ugyan az ACTA szentesítését, ám köztük is vannak egyet nem értő képviselők, a többi frakció körében viszont az elutasítás a jellemző.

Akárhogy végződik is a szavazás, elmondható, hogy a szellemi tulajdonjog védelme a közérdeklődés homlokterébe került, és a nemzetközi politika napirendjének egyik legfontosabb pontjává vált. A hamisítás és kalózkodás okozta károk egyre súlyosabban érintik a válságtól sújtott országokat és cégeket, illetve az ott dolgozó milliókat. Ugyanakkor az állampolgárok is egyre érzékenyebben reagálnak az internetezési – kultúrafogyasztási – szokásaikat érő vélt vagy valós támadásokra. A két szempont között – ACTA ide vagy oda – működőképes kompromisszumot kell találni. Izgalmas napok, hónapok elé nézünk!

Nagyon úgy tűnik, hogy a The Pirate Bay ügynek már sosem lesz vége! Miután a svéd bíróság az utolsó fellebbezési kérelmet elutasította, majd kijelölte, mely börtönökben kellene letölteniük a börtönbüntetést, az alapítók közül ketten most az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak.

A The Pirate Bay négy alapítóját 2009-ben ítélte szabadságvesztésre a svéd bíróság szerzői jogok megsértésének elősegítése miatt. Fellebbezések sora és hosszas jogi huzavona után ez év elején Fredrik Neij, Peter Sunde és Carl Lundström ügyében megszületett a jogerős ítélet. (Negyedik társuk, Gottfrid Svartholm esetében ez tavaly októberben megtörtént. Svartholm tartózkodási helyéről azonban sem ügyvédjének, sem a perben érintett többi The Pirate Bay alapító tagnak nincsen tudomása, ezért az eljárást nélküle folytatták le, végrehajtani viszont ugyanezen okból nem tudják.)

A svéd határozat szerint Sunde 8 hónap, Neij 10 hónap, Lundström 4 hónap letöltendő börtönbüntetéssel néz szembe. Lundström büntetését elektronikus helyzetjelző viselése mellett közérdekű munkavégzéssel töltheti, Sunde és Neij azonban a múlt hónapban meg kellett volna kezdje büntetése leülését. Nem meglepő módon egyikük sem vonult börtönbe, ellenben újabb fronton, az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt próbálnak védekezni a vádak és a büntetés ellen. A két alapító fellebbezési kérelmet nyújtott be az európai bírói szervhez, amelyben az uniós kereskedelmi irányelvekre hivatkozva a kalózoldal működésének legalitása mellett érvelnek.

A következő lépés az ügyben, hogy a bíróság határoz a fellebbezési kereset elfogadásáról vagy elutasításáról. Ha elfogadja, akkor még évekig húzódhat, mire európai ítélet is születik a TPB ügyben.

(via: TorrentFreak)

A sportesemény előtt Ukrajna törvénybe foglalta a futball-Európa-bajnokság védjegyeinek védelmét, de a hamisítványok értékesítése mégis virágzik az országban. A hamis kabalafiguráktól a hamis nemzeti mezekig minden kapható, amit csak egy sportrajongó megkívánhat.

A 7 km bejárata

Az ukrán kikötőváros, Odessza területén található a „7 km” piac, ami, ahogy már a neve is mutatja, elképesztő méretű: 110 futballpályányi területén ezrével sorakoznak a konténerek. Ezek blokkonként eltérő színűre vannak festve, hogy a napi 200 ezer vásárló el ne tévedjen a labirintusban. A piac mintegy 60 ezer embernek ad munkát, akik napi 20 millió euró értékű árucikket értékesítenek vevőiknek.

A konténerek színe segíti az eligazodást

Bár a piacvezetés állítja, a kínálat teljesen legális, a valóságban ez nem így van. A konténerekben hamis Adidas és Lacoste cipők, hamisított Louis Vuitton táskák sorakoznak. Az eladók újabban hamis EB szuvenírek tucatjait kínálják a vevőknek. Ezek között szinte minden megtalálható, ami a futball EB-t Lengyelországgal együtt szervező Ukrajna vásárlói számára csak érdekes lehet: nemzeti csapatok mezeinek replikái, hamis Euro 2012 felirattal ellátott papucsok, törülközök, a sportesemény kabalafiguráinak képével díszített bögrék, tálkák, labdák és ruhaneműk.

Hamis EB-logós törülköző a kínálatban

Ahogy a bevezetőben is említettük, az EB előtt Ukrajna ugyan törvénybe iktatta az UEFA védjegyeinek védelmét, de a jogszabály önmagában keveset jelent. Az olyan piacoknak ugyanis, mint a 7 km, megvannak a befolyásos támogatói a hatósági szervek körében, amelyek megvédik ezeket az ellenőrzéstől. A 7 km vezetője például korábban magas beosztású katonatiszt volt, egyik befektetője pedig tagja a városi tanácsnak. Ráadásul nyílt titok, hogy az odesszai vámszervek vizsgálat nélkül továbbengedik a Kínából és Törökországból származó, a piacra szánt hamisítványokat. Állítólag ezek is megkapják a maguk részesedését a csempészett áruból.

Lefoglalt hamisítványok

A piac ráadásul nem csak kiskereskedelmi tételben szolgálja ki a vevőket. Az Odesszába érkező csempészáru egy részét a Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság felé szállítják tovább. Mivel a földsávnyi területen elhelyezkedő államot a világ egyetlen országa sem ismeri el hivatalosan, a terület a hamisítók bástyájául szolgál. A régióból a szomszédos Moldova, majd Románián keresztül az Európai Unió felé szállítják tovább a cikkeket.

(Via: Spiegel Online)

Az Európai Bíróság szerint nem kötelezhetik az online közösségi oldalakat kalózkodás elleni szűrőrendszer használatára. A testület egy belga bírósági ügyben foglalt állást, amelyet a helyi jogkezelő SABAM a Netlog közösségi oldal ellen indított. A SABAM szerint a Netlog felhasználói illegális letöltési lehetőségekre mutató linkeket osztanak meg egymással, ezért kérte a bíróságot, kötelezze a portál üzemeltetőit, alkalmazzon olyan forgalomfigyelő rendszert, amely szűri a jogkezelő portfóliójába tartozó tartalom illegális megosztását.

Az Európai Bíróság szerint egy ilyen bonyolult, költséges és folyamatosan működő rendszer a Netlog működését veszélyeztetné, ráadásul a szűrőrendszer a személyes megosztások folyamatos ellenőrzése okán a felhasználók jogait is sértené, ráadásul könnyen a legális tartalmú megosztások blokkolásához vezetne.

Az Európai Bíróság tavaly novemberben szintén a SABAM követelésével szemben foglalt állást, Akkor a jogkezelő a belga internetszolgáltatót, a Scarletet akarta tartalomszűrésre kötelezni. A testület akkori érvelése szerint az általános tartalomszűrés ellentmond az Európai Unió e-kereskedelmi irányelvének, sértheti a fogyasztói jogokat és a fogyasztók adatvédelmi jogait, és félő, hogy a legális tartalomszolgáltatások blokkolásához vezetne.

Az uniós bírósági szervezet döntése nem csak a belga ügy végére tesz pontot, de más uniós tagállamok bírói gyakorlatában is iránymutató. A nemzeti bíróságoknak ugyanis a vonatkozó ügyekben figyelembe kell venniük az Európai Bíróság jogértelmezését.

(Via: Reuters, HENT)

A professzionális kategóriában magyar pályázat nyert az Európai Bizottság és a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) hamisítás és csalás elleni uniós pályázatán! Szőnyi Gergely és Helényi Tamás, a Green Lake Pictures alkotóinak videóját a február 1-jei díjátadón 8000 eurós díjjal jutalmazták.

A "HandsOffMyDesign" pályázatra közel hatvan pályamű érkezett professzionális és diák kategóriában. A professzionális kategória második helyezettje olasz, harmadik díjazottja görög projekt lett. A diákok körében francia, szlovén és észt pályaművek kapták az első három helyezést.

A díjátadóról részleteket a HENT honlapján olvashattok, mi pedig megmutatjuk nektek a nyertes pályaműveket. Előbb a professzionális, majd a diák kategória helyezettjei.

Professzionális kategória - 1. helyezett