nokamu

Egy 2012-es EU vámhatósági jelentés szerint többszörösére növekedett a kisméretű postai küldeményekben talált hamis termékek száma, melyeknek 36%-a hamis gyógyszer volt. Magyarországon mi a helyzet? Hogyan ellenőrzik a reptéri és cargo szállítmányokat? Valóban vannak ezekben elrejtett hamis gyógyszerek?

Aki követi a gyógyszerhamisítással foglalkozó híreket, az bizonyára hallott már azon eredetiségigazoló eljárásokról, amelyek a gyártótól a fogyasztóig az ellátási lánc minden eleme számára lehetővé teszik, hogy az adott készítmény megbízhatóságáról megbizonyosodjon. Hogy ez valójában hogyan is működik, azt kiválóan illusztrálja az alábbi reklámfilm, amely egy, a cloud computing lehetőségeit kihasználó technológiát mutat be.

A videó a gyógyszerhamisítás problematikájának bemutatását követően szemléletes grafikával teszi közérthetővé az eredetiségigazoló eljárást (hol és hogyan használják, mit mutatnak a kódok), és ennek előnyeit.

Nekünk, az ilyen és ehhez hasonló technológiákban különösen tetszik, hogy a fogyasztók, azaz mi magunk is könnyedén meggyőződhetünk a megvásárolni és beszedni kívánt gyógyszer valódiságáról és megbízhatóságáról. 

Taryn Simon fotográfus tavaly öt teljes napot töltött a New York-i John F Kennedy Nemzetközi repülőtéren, ahol napi 24 órában fényképezte a vámellenőrzéseken talált árucikkeket. A projekt eredménye 1075 darab fotó, amely az utasoktól elkobzott, illetve a küldött-fogadott csomagok átvizsgálása során lefoglalt tiltott terméket mutat be.

A képeken dohányáru, alkohol, drogok, állati testrészek, gyógyszerek, szteroidok, ékszerek, kalózlemezek, hamis ruházati cikkek láthatók, amelyeket ugyan a kontextusból kiragadott a művész, de mégis megmutatják az amerikai valóság egy újabb szeletét...

A fotókból Contraband címmel album is készült, amelyben online lapozgatni ugyan nem tudunk, de a New York Times oldalán kaphatunk némi ízelítőt a sorozatból, míg a Wired beszámolóján keresztül a művésznő egyéb munkáiba is bepillanthatunk.

Kambodzsában és Kongóban üzemelik be a következő gépeket, amelyeket egy európai projekt keretében, kiemelten a harmadik világ fejlődő országainak számára fejlesztettek ki. A gépek forradalmian új módszerekkel, minden korábbinál olcsóbban és gyorsabban képesek megállapítani egy gyógyszer-mintáról, hogy az hamis avagy eredeti-e.

Idén már hallhattunk a programról, mivel Mali-n már sikerrel alkalmazzák az első prototípust az év eleje óta, az azt használó hatóságok tapasztalatait felhasználva fejlesztették ki most ezt a második sorozatot, amit tovább kívánnak módosítani az új vélemények alapján. A gép "érdemeit"  több elismert nemzetközi szaklap megemlítette a 2010-es évben (Journal of Pharmaceutical and Biomedical Analysis vagy a Chemistry Today). A kutatásokat, amiket a svájci Genfi Egyetem irányításával több országban folytatnak, a securingpharma.com portál rendszeresen a tudományos közösség vitájának teszi ki, elősegítve a legoptimálisabb tervezést és kivitelezést.

A Kambodzsában működő gépet majd jövő év februárjától, míg a kongóit valamikor a tavaszi időszaktól használják majd élesben az említett országokban. Az ezt követő gépek többekközt Burkina Faso-ban és Irakban lesznek használatban majd a későbbiekben a tervek szerint, míg a további gépek üzembe helyezése folyamatosan történik a közeljövőben.

A gépek árát 150 ezer dollárról, körülbelül 5-7 ezer dollárra sikerült az eddigi fejlesztéseknek köszönhetően csökkenteni, ezáltal elérhetővé és fenntarthatóvá tenni ezt a technikát a gyógyszerhamisítástól leginkább súlytott harmadik világ beli országok számára.

Mi a hamis gyógyszer?

A hamis gyógyszernek a mai napig nincs egységes definíciója. Közös azonban a meghatározásokban, hogy forgalmazójuk valótlant állít hatásairól, hatóanyagáról és összetételéről vagy eredetéről.

A leggyakrabban hamisított készítmények az úgynevezett életmód-gyógyszerek, elsősorban a merevedési zavarokra felírható készítmények, a fogyást segítő orvosságok, testépítő hormonok és étrend-kiegészítők. Azonban gyakori a szív-és érrendszeri betegségek kezelésére szolgáló és az antivirális készítmények, antibiotikumok hamisítása is.

A hamis gyógyszer általában olcsóbb mint az eredeti – de nem minden esetben. Az internetről rendelhető életmód-gyógyszerek esetében a névtelenség és arctalanság biztosításának ígérete lehet vonzó a gyanútlan vásárlók számára, nem az alacsony ár.

A WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet, tizennégy okot tesz felelőssé, amiért a hamis gyógyszerek gyártása és kereskedelme világszerte jövedelmező üzletág lehet.

1. Egyes államok és kormányok nem ismerik el a probléma létét és jelentőségét.
2. Elégtelen a nemzetközi jogi szabályozás keretrendszere, nem elég súlyosak a büntetési tételek.
3. Gyenge az adminisztratív háttér, hiányzik a kellő kapacitás a nagyszámú ellenőrzéshez és az ügyek végig viteléhez.
4. A gyógyszerek gyártásának, kereskedelmének ellenőrzése nem megfelelő.
5. Az ellenőrző és bűnüldöző hatóságok munkája közötti gyenge az összehangoltság, akadozik az információcsere.
6. Alacsony fokú az együttműködés a magán- és a közszféra szereplői között.
7. Akadályozott a hozzáférés az egészségügyi szolgáltatásokhoz és a megbízható gyógyszerekhez.
8. Írástudatlanság és szegénység.
9. Nem megfelelő társadalombiztosítási modellek.
10. Az egészségügyi helyett a gazdaságossági szempontokra fókuszáló nemzeti gyógyszerpolitikák.
11. Elaprózott értékesítési csatornák.
12. Jogilag „senki földjén” található kereskedési helyek.
13. Szabályozatlan internetes kereskedelem.
14. Szabályozatlan kiszervezett gyártási műveletek.