Egy 2012-es EU vámhatósági jelentés szerint többszörösére növekedett a kisméretű postai küldeményekben talált hamis termékek száma, melyeknek 36%-a hamis gyógyszer volt. Magyarországon mi a helyzet? Hogyan ellenőrzik a reptéri és cargo szállítmányokat? Valóban vannak ezekben elrejtett hamis gyógyszerek?

„Magyarországra légi és közúton is érkeznek olyan csomagok, melyekben potenciálisan hamis termékek, tehát hamis gyógyszerek lehetnek” tájékoztat Kriskó Csaba, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főhadnagya. „A feladók kisméretű postai csomagban is küldhetik a készítményt, de amennyiben az országon belül is vannak kapcsolataik, nagyméretű, cargo szállítmányként is bejuttathatják az alapanyagokat.” Ekkor a kiszerelés, bliszterezés, csomagolás, dobozolás már belföldön történik, csakúgy, mint a hamisítványok kipostázása a megrendelők felé.

Ismert tény, hogy a legtöbb hamisgyógyszer-szállítmány távol-keleti országokból érkezik, de önmagában a feladó ország ismerete nem feltétlenül eredményezi azt, hogy akár egy kisméretű küldeményt, akár egy cargo szállítmányt felnyisson a NAV. „Kockázatelemzést végzünk, igen sok jellemzőt vizsgálunk, mielőtt egy csomagot felnyitnánk, így fel tudjuk dolgozni a naponta többezres csomagforgalmat is” mondja a főhadnagy. „A küldemény és az útvonal minden fontos adatát elemezzük, emellett belső és külső forrásainkat is használjuk, hogy még több információ álljon rendelkezésünkre a gyanús csomagok kiválasztásához. Trendelemzést is végzünk, segítségével gyorsan és hatékonyan tudunk reagálni az újonnan megjelenő, jogsértő termékekre még azt megelőzően, hogy a jelenség elharapózna.”

Számos hír olvasható arról, hogy milyen módon próbálnak trükközni az elkövetők: mást tüntetnek fel a szállítmányon mint ami benne van, az eredeti gyógyszerhez megszólalásig hasonlító dobozokat és csomagolóanyagot készítenek, sőt, a pirulákat is olyan formájúvá és színűvé alakítják, mint amilyenek az eredetiek. De ez sokszor nem elég, és figyelmesen szemlélve kiderülhet, mi alapján különböztethető meg a hamis az eredetitől! A NAV a csomagellenőrzések során legtöbbször szintén azzal szembesül a laborvizsgálatokat követően, hogy az adott készítmény összetétele nem egyezik a csomag feliratán szereplővel: vagy bizonyos alkotóelemeit kihagyták vagy mást tüntettek fel a csomagon. „Ezek a hamisítványok feltétlenül alkalmasak a fogyasztó megtévesztésére” figyelmeztet Kriskó Csaba. „A csomag kibontásakor még nem tudjuk, hogy valóban tartalmaz-e hamis gyógyszert, de visszatartjuk a küldeményt, bevizsgáltatjuk és a kapott eredmények alapján, ha szükséges, lefoglaljuk a csomagot és elindítjuk a szabálysértési vagy a büntetőeljárást.”

A Posta nemzetközi küldeményeket feldolgozó részlegében vagy a cargo raktárakban bármi gyanússá válhat, ha erre utaló jelek vannak, legyen az akár egy ajándékcsomag vagy egy plüssjáték. „Ilyenkor a NAV munkatársa már a feltételezett jogsértés gyanújával nyitja ki a csomagot, tehát az olyan egyszerű trükkök, mint hogy más tárgyak közé rejtik vagy bevarrják valahová a hamis gyógyszert, ritkán fognak ki a felkészült kollégákon.” mondja a főhadnagy. „Külön segítségünkre van a röntgenkészülék is, ami a csomagok átvilágításában segít, legtöbbször együtt használjuk a csomagok fizikai vizsgálatával.”

A hamisgyógyszer-küldemények mellett az is büntetendő, ha olyan gyógyszert próbálnak behozni az országba, ami itthon nem forgalmazható. 2012-ben a pénzügyőrök 34 esetben tettek feljelentést a NAV pénzügyi nyomozóihoz engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység gyanújával. „Ez a szám sajnos idén arányaiban emelkedett, már az év első két hónapja során több feljelentést tettünk” hívja fel a trendre a figyelmet Kriskó főhadnagy. „Ezek a szállítmányok mind az EU-n kívülről, tehát harmadik országból érkeznek és jellemzően nem megnevezett vagy fantázianévvel rendelkező gyógyszernek minősülő termékek, mint a Strong SX Super Sex Pill, a VOLUME vagy akár a Tiger King kapszula.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület márciusban kampányt indított a bizonytalan forrásból származó, interneten forgalmazott gyógyszerek keresletének visszaszorítása érdekében. Ennek egyik fő oka, hogy egy tavalyi felmérésük alapján Magyarországon 330 000 ember vett bizonytalan forrásból gyógyszert egy év alatt. Kampányfilmjük arra hívja fel a figyelmet, miért veszélyes illegális gyógyszert értékesítő weboldalról gyógyszert rendelni. Az illegális webpatikák könnyen felismerhetők: ha nincsenek az ÁNTSZ weboldalán vezetett listán feltüntetve és ha nem egy engedéllyel rendelkező gyógyszertár üzemelteti az oldalt, akkor illegális és biztos, hogy hamis gyógyszert árul.

2012 szeptemberében egy nemzetközi akcióhoz csatlakozva ötödszörre fogtak össze a magyar hatóságok. Az Operation Pangea fedőnevű egyhetes akció alatt a NAV pénzügyi nyomozói 250 olyan weboldalt tártak fel, ahol illegálisan árultak gyógyszereket, sőt vényköteles készítményeket is. A próbavásárlásokat és bevizsgálásokat követően megállapították, hogy ezekben a magyar nyelvű webpatikákban legtöbbször hamis vagy illegális potencianövelőket, fogyasztószereket, nyugtatószereket és testépítő szteroidokat árultak a gyanútlan vásárlóknak. A felderítések során nyilvánvalóvá vált az is, hogy az illegális webpatikák szerverei sok esetben külföldön vannak. „A nyomozások során kiderült, hogy néhány szervezett csoport működteti a legtöbb magyar nyelvű illegális webpatikát, legtöbbször többet is egyszerre” mondja Sárközi Alexandra, a NAV bűnügyi szóvivője. „A magyar szerverrel rendelkező weboldalak letiltása folyamatban van, a webpatikák tulajdonosai ellen nyomozás indult és többen közülük már büntetőeljárás alatt állnak.”

Hogyan kerülheted el a hamis gyógyszereket? Hogyan vásárolhatsz biztonságos forrásból? Olvass tovább a www.hamisgyogyszer.hu weboldalon!

(Forrás: HENT)