nokamu

Facelook néven nyílt fodrászat Dubai-ban, amely nevét és logóját tekintve hűen követi a legismertebb nemzetközi közösségi oldal dizájnját. A szalon indiai tulajdonosa szerint nem szándékos a hasonlóság, és nem gondolták hamisítani a Facebook logót.

Meglehetősen nagy a verseny az autópiacon, így nem csoda, ha az egyes gyártók "kölcsönözgetnek" egymástól. A hasonlóság logóikban is megmutatkozik.

Érdekes gyűjtésre bukkantunk, amely egymásra feltűnően hasonlító autómárkák logóit szedi össze. Nem mindegyik jogsértő hamisítvány, ám némelyikben kicsit túl sok az utánérzés. Az alábbiakban azokból szemezgetünk, ami szerintünk már a fogyasztók megtévesztésére alkalmas.

Az angol Bentley és a kínai Rich

Egy francia cég levédette az Anonymous hacker csoport által használt fej nélküli öltönyös logót és a szervezet jelszavát. A hackerek persze dühösek, és bosszút állnának.

A párizsi Early Flicker döntött úgy, megpróbálja a maga javára hasznosítani a nemzetközi szinten ismert és aktív hackerek tevékenységét. A francia védjegyhivatalnál levédette az Anonymous fej nélküli öltönyös alakot ábrázoló logóját, illetve a szervezet által használt "We are Anonymous, We do not forgive, We do not forget. Expect us." jelszavakat. A cég a felirattal és a logóval ellátott pólókat árul a honlapján.

Az Anonymous válaszul egy YouTube videóban meghirdette az "Operation Anon Trademark", amelyben azt ígéri, minden olyan üzletet el fognak távolítani az internetről, amely visszaél saját jelzéseikkel. Mint "mondják" addig nem állnak le, amíg a francia fél nyilvánosan bocsánatot nem kér.

(Via: BBC News)

Három csíkos logójával az Adidas az egyik legismertebb és legkeresettebb márka a világon. Nem meglepő, hogy a hamisítók előszeretettel másolják nevét, védjegyét. Gyakori, hogy utánzataik esetében a név elferdítésnek nevezett trükköt alkalmazzák, vagyis egy-két betűt kicserélnek, megcserélnek, de épp csak annyit módosítanak, hogy a márkanév még biztosan hasonlítson, és első pillantásra elég megtévesztő legyen.

A ma közölt videóban egy olyan gyűjtést mutatunk, amely az Adidas márkanevén alapuló névváltozatokból szemezget: a sor az abdids-tól az adibas-on át a sdidsa-ig terjed. Jaj!

Döbbenetesen élethű Steve Jobs babával rukkolt elő egy kínai gyártó, az In Icons, aminek természetesen nem örül az Apple.  Az almás cég a terjesztés felfüggesztését kéri, arra hivatkozva, hogy „bármely játék, amely a cég logójával, a céghez kapcsolódó személlyel, annak termékének megjelenésével való hasonlóságot mutat, sérti az Apple jogait”.

Az 1:6 méretarányú műanyag figura egyébként, annyira valósághű, hogy az már szinte ijesztő. Az eBay-en 135 dollárért hirdetett mini Jobs csomagban van egy kék farmer barna övvel, egy fekete garbó, egy pár sportcipő, egy kereklencsés szemüveg, két alma (az egyikből egy falat hiányzik), egy bárszék és egy karikagyűrű. A baba végtagjai mozgathatók, kezei cserélhetők, így a figura a kívánt ikonikus Jobs-pózokba (prezentáció, állon támaszkodás, alma a kézben) állítható be.

Az In Icons 2012 februárjától forgalmazná a figurát, hacsak azt az Apple jogászai meg nem akadályozzák.  Ez egyébként 2010-ben egy másik gyártó Steve Jobs figurája esetében sikerült nekik, miután a kaliforniai törvények kimondják, egy személy nevének vagy arcképének termékeken való szerepeltetése az adott személy engedélye nélkül törvénysértésnek minősül. Steve Jobs halálával azonban egy új jogi helyzet állt elő, hiszen a volt Apple vezér sajnálatos módon már nem adhat vagy tagadhat meg ilyen engedélyt.

Hogy mi lesz a Jobs-babák sorsa, még kérdéses. Az In Icons vezetője, Tandy Cheung közölte, a gyártás már zajlik, ezért nem fogják visszavonni a figurát a piacról. Hozzátette, hongkongi ügyvédeivel konzultálva úgy véli, nem sérti az Apple jogait mindaddig, amíg a babával együtt nem szerepeltet Apple terméket is. Ezt pedig nem teszi. Érveik szerint Steve Jobs egy celebritás, nem egy termék, így személye nem védhető szerzői joggal.

Mivel az In Icons terméke esetében egyértelmű, hogy az Apple és Jobs ismertségének kihasználásán alapuló profitszerzés a cél, ha a bíróság elé kerül az ügy, érdekes lesz, milyen jogszabályokra, jogvédelmi kategóriákra hivatkozik majd egyik és másik fél.

(Via: Telegraph, The Next Web)