nokamu

Politikusi ambíciókat dédelget a világ leghírhedtebb kalózoldalának alapítója és volt szóvivője. A The Pirate Bay működtetése miatt börtönbüntetésre ítélt Peter Sunde ugyanis bejelentette, a finn Kalózpárt színeiben indulni kíván a 2014-es európai parlamenti választásokon.

Bár jogerőre emelkedett az ellene hozott bírósági ítélet, sőt idén márciusban az Emberi Jogok Európai Bírósága is helybenhagyta a svéd határozatot, Peter Sunde nem hogy nem ülte le, de meg sem kezdte 8 hónapos börtönbüntetését. Börtönbe vonulás helyett viszont egyre újabb tervekkel áll elő. Nem rég saját internetes vállalkozást indított, legújabb pedig azt tervezi, hogy politikusnak áll.

Nem jutott be a holland parlamentbe a helyi kalózpárt a héten megtartott választásokon. A kalóz jelöltek a szavazatók alig 0.3 százalékát szerezték meg.

A holland kalózpárt, hivatalos nevén a Piratenpartij képviselői relatív nagy reményekkel vágtak neki a szerdán megtartott parlamenti választásoknak, miután több közvélemény-kutatás is azt jósolta, esélyük van 1, de akár több képviselői hely megszerezéséhez elegendő szavazatot összegyűjteni. Reményeik azonban szertefoszlottak: a voksoláson a szavazatok alig 0,3 százalékát szerezték meg. (Igaz, ez az arány még mindig több, mint a 2010-es választásokon elért 0,1 százalékos mutató.)

A holland választás a nemzetközi kalózpárti mozgalom számára hangsúlyos eseménynek számított. A mozgalom 2006-os elindulása óta ugyanis számos kisebb-nagyobb eredményt tudott elérni világszerte. A legjelentősebb, hogy a 2009-es voksolás során a svéd választók két kalózpárti képviselőt is beszavaztak az Európai Parlamentbe, míg idén a német szavazók a tartományi választások során juttattak be tucatnyi kalóz képviselőt a tartományi parlamentekbe. Ami eddig egyetlen nemzeti kalózpártnak sem sikerült viszont az az, hogy országos választások során közvetlenül küldjön képviselőt a nemzeti parlamentbe. Nos, hiába számítottak rá, ez a bravúr a holland kalózoknak sem jött össze.

(Via: TorrentFreak, HENT)

E héten szerdán szavaz az Európai Parlament arról, hogy az Európai Unió ratifikálja-e a nemzetközi Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást (ACTA), közismert nevén az ACTA-egyezményt. A TorrentFreak híroldal arra buzdít, hogy az európai képviselőknek írt tömeges emailekkel intse mindenki „nem” szavazat leadására a döntéshozókat.

EP ülésterem

Az ACTA (Anti-Counterfeiting Trade Agreement) a szellemi tulajdont védeni hivatott nemzetközi joganyag egyik legfontosabb új eleme lehet. A 2011-ben nyolc ország – Ausztrália, Kanada, Japán, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr, Dél-Korea, Amerikai Egyesült Államok – által aláírt egyezményhez idén januárjában csatlakozott az Európai Unió is. Azonban a megállapodást mindmáig nem ratifikálta egyik részes állam sem, így még nem lépett életbe. Több európai uniós ország (köztük Németország, Lengyelország és Csehország) egyenesen elzárkózott az egyezmény jóváhagyásától.

Az Európai Parlament korábbi és jelenlegi jelentéstevője – a témáért felelős szakértő képviselője – is az egyezmény elutasítását javasolta a plénumnak, miközben az EP Kereskedelmi Bizottsága is leszavazta a tervezetet.

A TorrentFreak híroldal most arra bíztatja olvasóit, hogy a szerdai szavazás előtt tiltakozó levelekkel emlékeztessék az európai parlamenti képviselőket: ne szavazzák meg az egyezmény ratifikációját. A jelenlegi parlamentben – legalábbis a TorrentFreak szerint – várhatóan nem kerülnek többségbe a támogatók. A legnagyobb, néppárti frakció (két módosítással) pártolja ugyan az ACTA szentesítését, ám köztük is vannak egyet nem értő képviselők, a többi frakció körében viszont az elutasítás a jellemző.

Akárhogy végződik is a szavazás, elmondható, hogy a szellemi tulajdonjog védelme a közérdeklődés homlokterébe került, és a nemzetközi politika napirendjének egyik legfontosabb pontjává vált. A hamisítás és kalózkodás okozta károk egyre súlyosabban érintik a válságtól sújtott országokat és cégeket, illetve az ott dolgozó milliókat. Ugyanakkor az állampolgárok is egyre érzékenyebben reagálnak az internetezési – kultúrafogyasztási – szokásaikat érő vélt vagy valós támadásokra. A két szempont között – ACTA ide vagy oda – működőképes kompromisszumot kell találni. Izgalmas napok, hónapok elé nézünk!

A jövő hónapban 18 új európai parlamenti képviselő foglalhatja el helyét az uniós testületben. Az új képviselők között ott fog ülni a svéd Amelia Andersdotter, aki a helyi Kalózpárt küldöttjeként a legfiatalabb képviselőként politizál majd a európai testületben.

Andersdotter kisasszony még a 2009-es EP-választások során szerzett képviselői mandátumot, amikor is a svéd Kalózpárt a voksok 7 százalékát szerezte meg a szavazáson. Az újonnan felálló testületbe azonban még csak egy képviselőt delegálhatott, a szavazati aránynak megfelelő második helyet a Lisszaboni Szerződés biztosította a párt számára. Ez a dokumentum ugyanis némileg módosította a nemzeti képviselők számát és ezek eloszlását. A Lisszaboni Szerződés néhány hónappal az EP-választásokat követően lépett hatályba, de két év kellett ahhoz, hogy rendelkezéseit a gyakorlatba is átültessék, így a plusz 18 képviselő csak ez év végén kezdheti meg munkáját.

Amelia Andersdotter, a legfiatalabb EP-képviselő (Forrás: TorrentFreak)

Az a tény, hogy egy kalózpárt bejutott az Európai Parlament képviselőtestületébe már önmagában is kuriózum, azonban decemberben beiktatandó képviselője még egy rekordot tartogat a párt számára. A hölgy lesz ugyanis a legfiatalabb parlamenti képviselő. Már megválasztásakor, 21 évesen is ő volt a legifjabb jelölt, és most közel 24 évesen még mindig nem akad nála idősebb.

Andersdotter kora ellenére nagyon eltökélt célokkal kezdi meg munkáját. Tervei között szerepel, hogy az európai telekommunikációs szektort érintő versenyjogi szabályozás felülvizsgálatával foglalkozzon, és természetesen érdekelt a szellemitulajdon-jogok kérdésében. Emellett szeretné ösztönözni és segíteni a nemzeti kalózpártokat, meglátása szerint ugyanis a kiegyensúlyozottság érdekében minden nemzeti parlamenti testületben kellene, hogy üljön kalóz képviselő.