nokamu

Érdekes történetről ír a TorrentFreak egy friss cikkében: nem engedték be a svéd Kalózpártot a legnagyobb helyi számítógépes játékkiállításra, a Gamex showra. A cikk szerint a párt jelenléte még a kiállítás hirdetésein is szerepelt, ám a november 3-a és 6-a között megtartott eseményen már nem lehettek ott. A kalózok képviselője szerint néhány nappal a nyitás előtt vette fel a párttal a kapcsolatot a Gamex képviselője, és tájékoztatta róla, a Kalózpárt nem vehet részt kiállítóként az eseményen.

A Gamex azzal indokolta döntését, hogy a rendezvény a játékipar képviselőinek bemutatkozó helye, amelybe nem szeretnék belekeverni a politikai érdekellentéteket. A Gamex szerint a párt jelenléte problémás lenne, főleg, hogy bizonyos tevékenységük a büntetőjog hatálya alá eshet. (Ne felejtsük el, hogy a svéd kalózpárt rendre kiáll a The Pirate Bay mellett, amelynek üzemeltetőit börtönbüntetésre ítélte a bíróság. Igaz, az ítélet a négy személy közül még csak egy esetében jogerős.)

A show kiállítói között olyan cégek szerepeltek egyébként, mint a Warner, a Sony, a Disney, a Microsoft vagy Nintendo. Bár nincs bizonyíték arra, hogy ezek bármelyike lobbizott volna a Kalózpárt jelenléte ellen, a Gamex minimum bután oldotta meg a helyzetet. Azzal ugyanis, hogy előbb engedte, majd visszavonta a kalózok részvételét, teret engedett a konspirációs elméleteknek (ki fúrt ki kit?), illetve akaratlanul is jelentős figyelmet generált az illegális letöltés mellett kardoskodó pártnak. Ezek ugyanis a maguk javára fordítva a helyzetet, a show helyszíne előtt felállítottak egy kisebb standot, és ingyen pólót osztogatva tájékoztatták a látogatókat, hogy ők bizony lettek zárva...

Akár történelmet is írhat a német Kalózpárt (Piraten Partei), ha a berlini helyi választásokon bekerülnek a törvényhozásba. Korábban ugyanis még egyetlen kalóz mozgalomnak sem sikerült nemzeti (!) szavazáson ez a bravúr. A német parlamentnek ugyan jelenleg is van egy tagja a kalózok képviseletében, de ez annak köszönhető, hogy a már megválasztott Jörg Tauss képviselő szociáldemokrata pártból történő kilépése után úgy döntött, a Kalózpárt színeiben politizál tovább.

Választási plakát Berlinben

A kalózok optimizmusa a TorrentFreak beszámolója szerint azon friss közvélemény-kutatási adatoknak köszönhető, amely szerint támogatottságuk a német fővárosban jelenleg 4,5 százalékos. A párt a 2009-es szövetségi választásokon a voksok alig 2 százalékát tudta megszerezni, így ehhez képest az aktuális adatok komoly előrelépést jelentenek. Mivel a szavazatküszöb 5 százalékban van meghatározva, a Kalózpárt képviselőinek közel egy hónapja van arra, hogy a szeptember 18-án esedékes voksolásig tovább mozgósítsák szimpatizánsaikat.

A svéd Kalózpárt alapítója, Rick Falkvinge szerint a berlini média is a kalózok malmára hajthatja a szelet: a sajtó már most is az esedékes választások nagy meglepetésének és szenzációjának minősíti a kalózmozgalom felfutását, amely médiafigyelem tovább növeli a párt ismertségét és erősítheti szavazóbázisát.

Falkvinge az állítással saját tapasztalataira hivatkozik: a svéd Kalózpárt 2009-es választási sikeréhez (ha a The Pirate Bay körüli felhajtás miatt kisebb részben is) hozzájárult a sajtó. A svéd mozgalommal is rengeteget foglalkozott a média, amely aztán az európai parlamenti választásokon a szavazatok 7 százalékát nyerte el, ezzel két képviselői helyet szerzett magának az Uniós testületben. Tény viszont, hogy a svéd kalózok egy évvel később a nemzeti parlamenti választásokon nem tudták megismételni sikerüket: a 2010-es voksoláson már csak a szavazatok kevesebb, mint 1.4 százalékát kapták meg.

Nem túl gyakran történik meg, hogy a kalózok önként felhagynak illegális tevékenységükkel, ám most mégis egy ilyen esetről adunk hírt. A napokban felfüggesztette működését Svédország egyik legnagyobb BitTorrent tracker oldala. Az indok: az üzemeltetők félnek a jogi következményektől. 

A mintegy 17 ezer taggal működő Piratetorrents.nu egyike volt az utolsó olyan svéd torrent oldalaknak, amely ellen még kezdeményeztek fellépést a helyi jogvédők és hatóságok. Az üzemeltetők azonban nem mertek további kockázatot vállalni, és inkább bezárták a felületet. Közlésük szerint nem éri meg kockáztatni egy esetleges jogi eljárás következményeit, és vállalni annak lehetőségét, hogy súlyos büntetést szabnak ki rájuk. 

A hírek szerint a döntés részben annak a ténynek köszönhető, hogy svéd és német hatóságok a napokban záratták be a XNT.nu trackert oldalt. A razzia során két személyt is őrizetbe vettek a kalózoldal üzemeltetésének gyanújával. Tehát működik az elrettentő hatás?

Az e-könyv kiadás könnyedén a zeneipar sorsára juthat, és ettől nem védi meg, sőt inkább csak tovább rontja a helyzetet az e-kiadványok másolásvédelme - körülbelül így foglalható össze Bodó Balázs, a BME Média Oktatási és Kutatási Központ kutatójának előadása, amely a DBP Hungary és a Kreatív második könyvmarketing konferenciáján hangzott el.

A Kreatív beszámolója szerint Bodó úgy látja, a DRM rendszer már a digitális zenék esetében is tévútnak bizonyult, és nincs ez másként az e-könyvek esetében sem. A kutató szerint a kiadványok másolásvédelemmel történő ellátása felesleges költség, ráadásul a kódolás másodpercek alatt feltörhető, így semmi értelme sincs. Bodó szerint a feketepiac megjelenése elkerülhetetlen, ugyanakkor a nagyobb károkozás még megelőzhető, ha a könyvkiadók felismerik, az illegális terjesztés nem az ingyenesség miatt virágzik, hanem mert olyan alternatívát és tartalmakat kínál, amelyek hiányoznak a legális piacról.

Bodó szerint a kalózkodási probléma megoldása nem a felhasználók jogainak korlátozásában rejlik, hanem az olvasók igényeinek kielégítésében. Meglátása szerint a kiadóknak amellett, hogy a jelenleginél olcsóbban kellene áraznia az e-könyveket, többek között kölcsönzésre, fejezetenkénti vásárlásra, és ingyenes hozzáférési opciókra is gondolniuk kellene.

Nagy Béla, a Gyomai Kner Nyomda kereskedelmi igazgatója vitatkozott Bodó álláspontjával. Mint mondta, az illegális terjesztés miatt számos kiadó - elsőként a specializált kiadók - kényszerülhet bezárásra. Szerinte inkább olyan védelmi rendszert kellene használni, amely visszakövethetővé teszi a könyveket, és amellyel azonosítani lehetne az illegális terjesztőket. Hangsúlyozta, ez a rendszer hasznos adatokat is nyújthatna a kiadóknak, hiszen fontos olvasottsági statisztikák birtokába kerülhetnek.

Nagy Béla előadása itt tölthető le.

Ti mit gondoltok? Sodródjon az árral az e-könyv piac vagy jár a védelem az online terjesztett műveknek is? Ha igen, milyen? DRM? Digitális vízjel? Formátum korlátozás?