nokamu

A HENT híre szerint a kenyai kommunikációs hatóság azt tervezi, hogy letiltatja a hamis készülékeket a mobilhálózatokról.  Ehhez a mobiltelefonok ún. IMEI számát használnák, amely egy 15 számjegyű azonosítókód, mellyel minden, világszerte gyártott és forgalmazott mobilkészülék rendelkezik. Az egyedi kódot alapvetően a lopott mobilok letiltatásához használják. A hamisítványoknak többnyire nincs ilyen, vagy ha van is, az duplikáció, és egy eredeti készülék sajátja.

Hamis mobil a NoKamu kiállításon

Becslések szerint a világon ötből egy mobilkészülék hamisítvány. Az AllAfrica portál ez alapján úgy becsüli, a hatóság intézkedése akár 4,4 millió kenyai előfizetőt is érinthet. A becslés megközelítőleg jó lehet, mivel a négy helyi szolgáltató egyike, a Safaricom hálózatán közel 1 millió érvénytelen vagy ismeretlen IMEI számú telefon működik.

A kenyai szolgáltatók egyértelműen nem túl lelkesek, tartanak ugyanis előfizetőik reakcióitól, ezért időt kértek a hatóságtól, hogy alternatív javaslattal állhassanak elő a hamisítványok kiszűréséhez. A felek szeptember elején tárgyalnak.

Az intézkedés terve kapcsán több szakértő is jelezte, hogy az érvénytelen IMEI számú készülékek lekapcsolása nem jó döntés. Többen úgy vélik, duplán büntetnék ezzel azokat, akik jóhiszeműen vásároltak hamisítványt, és nem tudják, hogy baj van készülékükkel. A Nokia, mint a világ egyik legtöbbet hamisított készülékének helyi képviselője közölte, Indiában is próbálkoztak már hasonlóval, de ott is kudarcot vallottak, mivel a szolgáltatók sok eredeti készülék birtokosát is lekapcsolták hálózatukról. A finn cég szerint nem lehet végrehajtani egy ilyen programot, amíg nem tisztázott annak pontos metódusa, továbbá amíg biztosítani nem tudják, hogy a külföldön vásárolt, de eredeti készülékeket nem tekintik érvénytelennek.

A Cable One amerikai internetszolgáltató felfüggesztette egyik előfizetője internet hozzáférését, miután bejelentést kapott egy filmstúdiótól, miszerint az érintett előfizetőhöz tartozó IP-címen keresztül illegálisan töltöttek le egy filmet, amelynek szerzői jogait ők birtokolják. Az érintett - erősen középkorú - hölgy panaszt tett, állítása szerint azt sem tudja, hogyan lehet filmet letölteni az internetről. A Cable One szakértői megvizsgálták az esetet, és megállapították, hogy nem a hölgy a tettes, hálózatát minden bizonnyal feltörték, hogy másra terheljék a kalózkodás felelősségét. A Cable One mégis az előfizetőjével szemben alkalmazta a szankciót. Nos, akkor kié a felelősség? Az internetszolgáltató szerint mindenképpen a hölgyé, érvelésük szerint előfizetőként az ő felelőssége lenne, hogy az internetkapcsolata védelmét - legalább jelszóval - biztosítsa. A jelszavas védelmet a cég elvárásként is megfogalmazza előfizetőivel szemben.

Mondhatnám, hogy a Cable One reakciója túlzott, de az is igaz, hogy saját internethálózatunk védelme a mi felelősségünk is, ennek elmulásztása, a mi hibánk.  Ha legalább az alapvető biztonsági beállításokat használjuk, akkor persze, hasonló esetben már van mi alapján védekezni.

A kérdés egyébként számos kalózkodás elleni intézkedés kapcsán felmerült. Az amerikai bíróság  egy másik ügy miatt is épp azt a kérdést vizsgálja, kit terhel a jogsértés felelőssége, ha azt egy nem biztonságos hálózaton követték el. A francia jogszabályok ugyanakkor már kötelezik a fogyasztókat, hogy Wifi rendszerüket az alapvető biztonsági beállításokkal védjék, de tájékoztató kampányok keretében segítenek is a lehetséges módokat ismertetni a fogyasztókkal. Megjegyzem, nagyon helyesen. Internetkapcsolatunk biztonságossága a mi érdekünk is, hiszen illetéktelen hozzáférés esetén nem csak a fenti esetre lehet példa, de a hackerek személyes adatainkhoz is hozzáférhetnek, amely igen kellemetlen visszaélésekre adhat lehetőséget.

Ha valakit érdekelne az eredeti hír és a hölgy sztorija, íme: