nokamu

Érdekes védjegyjogi vita van kibontakozóban a brit bíróságon: Mark Tughan, brit vállalkozó beperelte a Twentieth Century Fox képviseletét a csatorna Glee (Magyarországon: Glee – Sztárok leszünk) című sorozata okán. Tughan ugyanis tulajdonosa Nagy-Britanniában a zenés stand-up comedy műsorokat szervező The Glee Club-nak, ráadásul a produkció nevét 2001-ben védjegyként is levédette.

Glee kontra Glee

A brit show tulajdonosa azzal érvel, hogy, egyrészt a Glee védjegyet nem használhatná a Fox, mert nem az övé, másrészt, hogy az amerikai sorozat komoly anyagi károkat okoz neki. Úgy véli, a szórakozásra vágyó fogyasztók a sorozat népszerűsége okán könnyen összekeverik a két produkciót, és azt hihetik, hogy a brit humor előadásokon a tévében látotthoz hasonló műsort kaphatnak. Tughan szerint a stand-up comedy showk jegyeladásai szintén a tévés sorozat miatt teljesítenek a korábbiaknál rosszabbul, ami megnehezíti számára, hogy a szigetországban újabb Glee klubokat nyisson.

A The Hollywood Reporter szerint a brit showman védjegye a szórakoztatóipar több szektorára, így a televíziós műsorokra is érvényes.

A film forgalmazásának felfüggesztését szeretné elérni a Church of God keresztény mozgalom, amely a napokban indított eljárást a Salvation Boulevard forgalmazói ellen. A világszerte mintegy 150 országban jelen lévő Church of God a szervezet megalapításának 100. évfordulója óta, azaz immár 25 éve használja azt a logót, amellyel a mozgalom képviselői szerint a filmben visszaélnek.

A szervezet szerint a közösség logója, pontosabban annak tükrözött változata jelenik meg a vígjátékban szereplő egyház jelképeként. A filmben Pierce Brosnan alakítja Dan atyát, aki meglehetősen szokatlan módszerekkel üzleti vállalkozássá fejleszti egyházközségét. Ennek az egyházközségnek a logója az, ami szinte megegyezik a Church of God védjegyével.

A keresztény hitközösség 2010-ben szerezte meg a védjegyoltalmat a körbeölelt keresztet formázó logóra. (Lásd jobb fölső sarok)

A film egy-egy képkockája

A mozgalom képviselői szerint a logó filmbeli felhasználása védjegyjogi jogsértésnek minősül, ezért pert indítottak a gyártó Sony Pictures, Mandalay Pictures és IFC Films, valamint a forgalmazó Comcast ellen. Keresetükben kérik a bíróságtól, hogy rendelje el a film forgalmazásának megszüntetését.

Nem ez az első eset, hogy prominens hollywoodi stúdió ellen védjegyjogi per indul. Legutóbb a Mike Tyson ismert arctetoválását készítő tetoválómester perelte a Warner Bros-t. Meglátása szerint ugyanis a stúdió illetéktelenül használja a bokszolónak rajzolt tetkót a Másnaposok 2 című filmben.

Bizonyára mindenki jól ismeri a Subway szendvicses gyorsétterem láncot. Mint a legtöbb gyorsétterem lánc a világon, ez is franchise rendszerben működik, vagyis az üzemeltető a teljes arculati és szolgáltatás csomagért fizet a franchise tulajdonosnak, akinek "csupán" a higiéniai, minőségbeli és árképzési szabályoknak kell megfelelnie.

Budapesten korábban is volt rá példa, hogy tisztázatlan körülmények között egyik pillanatról a másikra egy vendéglátóipari egység külsőleg teljesen megváltozott, miközben kínálatában és az ott dolgozók körében nem volt tapasztalható hasonló átalakulás.

Az egyik, az interneten is témaként korábban szerepelt ilyen intézmény volt a Subway a Westend bevásárló központban. Most pedig a Ferenc körúti Subway étteremből lett nagy hirtelen MyWay. Odabent ugyanaz a berendezés fogad bennünket, mint korábban, amikor még a Subway cégér díszelgett a "Szendvics és Saláta bár" tábla helyett. A szendvicsek is hasonlítanak, sőt a különbség szinte észre sem vehető, mivel a kínálat semmit nem változott.  Az egyetlen különbség, amit egyszeri vásárlásom során ki tudtam szúrni, az a csomagoló papír, amibe a kész szendvicset betekerik: mivel az egy a kis közértek felvágottas pultjaiból ismert viaszos bevonatú, fehér alapon halvány piros mintás papír, mindenféle felirat, megnevezés nélkül.

A gyorsétterem hálózatok neve jogvédelem alatt áll, a márkanevet és arculati elemeket csak a frachise jog megvásárlói használhatják. A MyWay pedig, akárhogy is nézzük a fogyasztók megtévesztésére alkalmas üzletemenetet folytat, így kíváncsian várjuk, fog-e lépni a Subway ebben az ügyben.

Egyúttal pedig az is érdekelne, van-e hasonló tapasztalata valakinek, illetve tud-e bárki bármi közelebbit a hasonló gyorsétterem másolatokról.

Nem ritka, hogy a hamisítók egy vagy két ismert márka jellemzőit vegyítik, ne adj’ isten egyszerre használnak kettő vagy több márkajelzést ugyanazon a terméken, az azonban már nem túl gyakori, hogy két teljesen különböző iparág termékeit ollózzák össze. (Hivatalosan persze erre is volt már példa, nem egy neves dizájner álmodott külső megjelenést újabb fejlesztésű mobilkészülékekhez) Mindenesetre most egy egészen sajátságos ötlettel álltak elő a hamisítók: Adidas cipőbe öntötték a mobiltelefont vagy a telefont öntötték a cipőbe. A lényeg, kötve hiszem, hogy az Adidas valaha is engedélyt adott a márkanév, a három csík vagy a formavilág felhasználására.

A sportóriás védjegyjogait nyilvánvalóan sértő készülék egyébként következetesen az Adidass808 márkanevet kapta, 1,3 megapixeles kamerája van és két SIM kártyát is tud kezelni.

A Vibram öt lábujjal rendelkező cipője egészen elképesztő innovatív megoldást jelent a cipőiparban, nem csoda, hogy a hamisítók sem késlekednek a fantasztikus újítás lemásolásával. A 200 szabadalommal rendelkező gyártó ezt azonban nem nézi tétlenül: öt lábujjuk közül a középsővel jelzik véleményüket a hamis cipőkről.

Cipőt hamisítani a legkönnyebbek közé tartozik a műfajban. Az Amerikai Egyesült Államokban a tavalyi évben lefoglalt 260 millió dollár összértékű hamisított áru több mint 40%-a lábbeli volt. A Nike egyik szakértője pedig úgy becsüli, minden két valódi Nike cipőre egy hamis jut a világon.

A Vibram terméke, az úgynevezett Five Fingers cipő, jelenteti talán a legbátrabb fejlesztést a cipő eddigi történetében. A cég több mint 200 szabadalmat birtokol, így speciális cipőinek másolása, hamisítása felbecsülhetetlen károkat okoz az igen komoly forrásokat felemésztő fejlesztéseket és kutatásokat követően piacra dobott termék forgalmazójának. A Vibram saját a honlapján már eddig is széleskörű tájékoztatást nyújtott a hamis termékek ismérveiről. Azonban most olyan kampányt is indítottak, amely félreérthetetlen üzenet küld a hamisítóknak: innovatív cipőjük köznapi és egyértelmű módon közli a cég véleményét a hamisításról.

Hamisított cipőket gyártani és terjeszteni az internet megdöbbentően egyszerű, ráadásul a hamisítókkal szemben alkalmazott szankciók sem elég elrettentőek. Ráadásul Kínában, abban az országban, ami tagadhatatlanul a hamisítás központja nem csak, hogy nem csökken a hamisítási kedv, de megjelent a hamis árukkal szemben tanúsított pozitív, már-már büszkeségre hajazó attitűd.

A szó szerinti fordításban "hegyi erőd"-öt jelentő 'shanzai' kifejezés a kortárs kínai szóhasználatban pozitív konnotációval felruházva takarja a hamis árukat, legyen szó akár shanzai iPhone-okról, shanzai Porsche-król vagy shanzai Vibram 5-ujjúakról. A shanzai oly annyira részévé válik a társadalomnak, hogy a kínai Nemzeti Védjegykezelő Iroda vezetője szerint "a shanzai a hétköznapi emberek kulturális kreativitását jelenti ". Liu Binjie hozzátette: "a jelenség kielégít egy valós piaci igényt, és az emberek szeretik ezeket a terméketek”, ezért szerinte „létre kell hozni egy, a shanzai-kultúra továbbélését lehetővé tevő szabályrendszert." Talán a Vibram kampánya személyesen Binjie-nek is szól…