nokamu

A jelek szerint a James Cameron földöntúli eposza tényleg minden elképzelhető filmes rekordot megdönt: a 2010-es évben realizált 16 millió 580 ezer illegális letöltéssel az Avatar nem csak az idei év, de minden idők legtöbbet letöltött filmje lett!

Az év vége közeledtével idén is közzétette a TorrentFreak Top10-es gyűjtését, amelyben a BitTorrenten keresztül legtöbbet letöltött filmeket listázza. A 2010-es évben az illegális letöltések számában első helyezett Avatar közel 6 millió letöltéssel szárnyalta túl az eddigi csúcstartó, egyben tavalyi első helyezett Star trek filmet. A kalózkodási mutatókat tekintve Pandora világa még egy rekordot megdöntött: illegálisan terjedő Blu Ray verziója is az idei legkeresettebbnek bizonyult.

A lista másik nem túl meglepő szereplője A bombák földjén, amely bár a 2009-es év nagy részében is hozzáférhető volt illegálisan, igazán nagy érdeklődést 6 Oscar-díjának bezsebelése után váltott ki a kalóz közönség körében. Kathryn Bigelow filmje 6,8 millió letöltéssel a lista kilencedik helyén végzett.

Érdekesség, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a kalóz Top10-ben idén sem szerepel az év néhány mozis kasszasikere, például a Toy Story 3 vagy az Alice Csodaországban. Ellenben több, a jegypénztáraknál kevésbé jól teljesítő alkotás, mint a Ha/Ver vagy a Zöld zóna felkerült a listára.

Illegális Letöltési Top10 (zárójelben a letöltési számokkal)

1. Avatar (16.580.000)

2. Ha/Ver (11.400.000)

3. Eredet (9.720.000)

4. Viharsziget (9.490.000)

5. Vasember 2 (8.810.000)

6. Titánok harca (8.040.000)

7. Zöld zóna (7.730.000)

8. Sherlock Holmes (7.160.000)

9. A bombák földjén (6.850.000)

10. Salt ügynök (6.700.000)

A HENT híroldalán szereplő friss hír szerint az idei évben 1,2 milliárd dalt töltöttek le illegálisan a britek. Az adatot a brit zenekiadókat képviselő BPI friss jelentésében közölte, amely kiemeli, hogy hogy 2010-ben négy indított letöltés közül három illegális volt.

A számításokat részben a Harris Interactive piackutatására alapozták, amely a brit internetezők letöltési szokásairól is közöl adatokat. E szerint háromból egy helyi állampolgár kalózkodik, ezek negyede, azaz mintegy 7,7 millió fő zenei illegálisan terjesztett zenékhez is keresi a hozzáférést. A felmérés további adatai szerint a megkérdezettek 23 százaléka fájlcserélő oldalakat, 13 százaléka a nagyméretű fájlok letöltésére is alkalmas felületeket, 12 százaléka kifejezetten az MP3 gyűjtő portálokat használja a zeneletöltéshez.

A zeneipari szakértők az adatok közzétételét követően ismét sürgették a brit kormányt és a médiahatóságot, hogy mihamarabb rendezzék a tavasz végén elfogadott kalózkodás elleni törvény nyitott és vitás kérdéseit. A Digital Economy Act végrehajtási kódexét várhatóan 2011 év elején hozza nyilvánosságra az Ofcom, ebben szerepel majd, hogy hogyan és milyen körülmények között fogják alkalmazni a visszaeső jogsértőket akár az internetkapcsolatuk felfüggesztésével is szankcionáló ún. három csapásos rendszert.

Egy új kalózkodás elleni kísérlet előfutára lehet az az adatgyűjtés, amit a Warner Bros. szakértője tett közzé a napokban. A stúdió a hírek szerint azon céllal tanulmányozza az illegális letöltők magatartását, hogy jobban megértse a kalózkodás motivációit, amelyek segítségével olyan marketing megoldásokat dolgozhat ki, amely illegális letöltés helyett legális vásárlásra ösztönözné a kalózokat.

Bár konkrétumokat még nem tudni, íme, amit a fájlcserélő és illegális streaming oldalak forgalmának megfigyelése alapján megtudtak:

- Az adatok szerint a tipikus kalóz 18 és 24 év közötti férfi. A nemi egyenlőtlenséget viszont némileg ellensúlyozza, hogy a nők nagyobb arányban keresik az illegális hozzáférést a tévésorozatokhoz, mint a férfiak.

- A kalózok előbb inkább a letöltési linkeket listázó oldalakon (cyberlocker) keresik a letölthető tartalmakat, mint azokon, amelyek tárolják is a fájlokat. A cyberlocker oldalak esetében ráadásul egyértelmű márkahűség is kimutatható.

- Folyamatosan és gyorsan nő a nemzetközi piac: a megjelenést követően, rendszerint néhány napon belül felbukkan a házilag előállított felirat, illetve az eltérő nyelvű szinkron is a kalózfájlokhoz.

- A kalózok nem csak letöltenek, de vásárolnak is. Még a legelszántabb illegális letöltők is váltanak mozijegyet, vesznek eredeti DVD-t, illetve fizetnek a legális letöltési lehetőségért, igaz, valamivel kevesebbet költenek, mint az alkalmi jogsértők.

Eléggé önellentmondó nyilatkozatot adott Anne B. Ragde, norvég írónő, akit könyvkalózkodásról kérdezett cikkében a skandináv Dagens Næringsliv online magazin. Radge, akinek több könyve magyarul is olvasható élesen kikelt a szerzői jogi jogsértések ellen, ám kiderült, hamisítványokat vásárol, sőt mp3 gyűjteménye sem jogtiszta forrásból származik.

Az interjúban Radge azt állította, komolyan aggódik műveinek illegális terjesztése miatt. Saját becslése szerint több mint félmillió koronát vesztett már el a kalózkodás miatt, ami számtalan álmatlan éjszakát okozott számára. Hozzátette, számára elviselhetetlen a gondolat, hogy mások meglopják. Mint mondta, a zenészek már csak koncertekből tartják fenn magukat, az íróknak azonban nincsen másuk, mint az eladott példányok után járó jogdíj.

Az interjúban azonban a kérdező rákérdezett arra, szokott-e hamisítványokat vásárolni, amire az írónő válaszul kifejtette, hogy bizonyos eredeti termékek szerinte annyira drágák, hogy inkább a hamisat veszi meg. Gyorsan felsorolta persze, hogy miből vesz eredetit, amikoris a beszélgetésen jelen lévő fia kisegítette a következő mondattal: „Kalóz mp3 gyűjteményed van. Az első 1500 dalt egy helyről másoltuk, egy másikról pedig még háromszázat.”

Az interjú megjelenését követő felháborodás során Radge azzal védekezett, hogy a dalokat a fia töltötte le, és hogy ez nem reprezentálja a valódi viszonyát a zeneiparral. Hozzátette a dalokat tartalmazó lejátszója a vidéki nyaralójában van, és hogy az ünnepek alatt megkeresi és letörli az illegális szerzeményeket.

Azt gondolnám, hogy egy író, aki teljes mértékben a vásárló olvasók jóindulatától függ nagyobb tisztelettel viseltetik mások szerzői jogait illetően. Ráadásul, ha már elkövette a jogsértést, legalább venné meg azt az 1500 dalt, ahelyett, hogy letörli. Azzal nem teszi jóvá az okozott károkat…

Kép forrása itt.

A kamerával moziban felvett kalózkópiák számának növekedéséről olvashatunk ma a HENT friss hírei között. Az ausztrál szerzői jogvédelmi szervezet, az Australian Federation Against Copyright Theft (AFACT) adatai szerint a tavalyi évhez képest idén 20 százalékkal több kalózfilm került ki a csendes-óceáni térség mozijaiból. Az AFACT a helyi mozik üzemeltetőit és munkatársait kéri, hogy legyenek éberebbek és igyekezzenek megakadályozni, hogy a nézők közül bárki is megpróbálkozhasson a kamerás felvétellel.

A szervezet egyébként üzemeltet egy honlapot is, amely kifejezetten a mozik személyzetének szólóan hívja fel a figyelmet a kalózkodás veszélyeire. Elmagyarázza, hogy milyen kárt okoz a kalózkodás a mozikra és azok alkalmazottaira nézve, továbbá, hogy mit tehetnek az illegális cselekedetek megelőzése és megakadályozása érdekében.

Az oldalon találtam két érdekes információs videót is, amelyeket érdemes megnézni. Az egyik a kalózfilmek fizikai, illetve online terjesztési láncolatát magyarázza el a moziktól a fogyasztókig, miközben definiálja az egyes elemek szerepét a folyamatban. A másik videó azt mutatja be miként jut el 48 óra alatt világszerte több százezer internetezőhöz egy, a moziban rögzített kalózfelvétel.