nokamu

A consumerist.com portál arról értekezik cikkében, hogy vajon a végfelhasználók, vagyis a fogyasztók büntetése-e a legcélravezetőbb megoldás a hamisítás és kalózkodás elleni küzdelemben. Példaként egy brit ügyet említ.

Tavaly a helyi hatóságok az egyik határellenőrző ponton lefoglaltak egy csomagot, amely hamis Nike cipőket tartalmazott. A hamisítványokat magánszemélyek rendelték külföldi weboldalról. Mivel a brit jogszabályok szerint védjegyjogi jogsértésnek minősül az országban bejegyzett védjegyeket sértő termékek importja, bíróság elé került az ügy. A megrendelők közül egy fő kivételével mindenki elfogadta a Nike vádjait. Az az egy viszont azzal védekezett, hogy a rendelt cipőket eredetinek hitte. A bíróság ezt az érvelést nem fogadta. A bíró állásfoglalása szerint ugyanis nem az számít, hogy a megrendelő mit hitt, hanem az a tény a fontos, hogy az országba behozni kívánt cipők nem eredetiek. A bíró, bár a cipőgyártó mellett foglalt állást, felvetette a kérdést, szükséges-e, hogy ilyen drasztikus módon a fogyasztókat citálja bíróság elé a cég jogainak érvényesítése érdekében. Igaz,  azt elismerte, hogy ilyen helyzetben a Nike-nak nincs más jogvédelmi lehetősége. Végül a fogyasztót nem büntették meg, az ügyet azzal az ígérettel zárták, hogy az érintett soha többé nem vásárol hamisítványt.

Visszatérve a lead-ben feltett kérdésre: számos ország jogalkotóiban felmerült már a lehetőség akár elviekben, akár a gyakorlatban, hogy a fogyasztót is büntethetővé tennék, ha hamis terméket vásárol. (Legutóbb például nagy sajtóvisszhangot kapott, hogy az olasz hatóságok 1000 euróra büntettek egy turistát, aki hamis Louis Vuitton táskát vásárolt) Mit gondoltok, valóban az a fogyasztók hamis termékektől való elriasztásának legjobb módja, ha felelősségre vonhatók megvásárlásukért?

Összesen 141 karton hamis játékbabát foglaltak le az amerikai határőrök az Arizona-Mexikó határon. A Kínából érkezett Barbie és Moxie Girlz hamisítványokat feltehetőleg a karácsonyi bevásárló szezon utolsó nagy hajrájában tervezték értékesíteni a hamisítók.

Ahogy a lenti képek is tanúsítják, a babák önmagukban sem túl vonzó darabok, de a kedvező ár által motivált szülők jobb ha megfontolják a döntést, mielőtt piacon hamis játékot vesznek. A hamis játékok előállítása során ugyanis a hamisítók nem tartják be a gyerekek érdekében megállapított minőségi és biztonsági szabványokat, így a kisebb gond az, ha a játék nem bírja a terhelést, a nagyobb, hogy az előbb említett problémából kifolyólag balesetveszélyesek lehetnek.

Képek forrása itt.

Együttműködést vállalt az amerikai kormány illegális gyógyszerértékesítés akadályozására vonatkozó programjában a két óriásvállalat, a Google és a Microsoft. A hamisgyogyszer.hu oldal beszámolója szerint egy olyan non-profit szervezet alakul számítástechnikai, internetes, pénzügyi cégek részvételével, amelynek célja, hogy felszámolják a hamis és illegális gyógykészítményeket értékesítő online patikákat. Az elképzelések szerint a csatlakozó cégek közreműködésével, például a bankkártya tranzakciók korlátozásával vagy a domain nevek zárolásával sikerül ellehetetleníteni az illegális patikák működését.

Az akcióban a Google és a Microsoft mellett a Yahoo, a MasterCard, a Visa, az American Express és a Paypal is részt vesz.

Szakértői becslések szerint a 2010-es évben mintegy 75 milliárd dolláros forgalmat bonyolíthattak a gyógyszerhamisítók. A hamisítványok jelentős részét hivatalosnak és legálisnak tűnő online weboldalakon keresztül értékesítik. Fogyasztásuk veszélyes, mivel ellenőrizetlen körülmények között készülnek, nem megfelelő hatóanyag tartalommal rendelkeznek, továbbá gyakran olyan egészségkárosító összetevőket is tartalmaznak, mint például a ragasztó és a krétapor.

Oroszországból érkezett Párizsba az az összesen 354 darab hamis Fabergé tojás, amelyet hamisítás miatt foglaltak le a francia hatóságok a Charles de Gaulle repülőtéren. A reptéri vámhatóság vezetője szerint a hamis műalkotásokat tartalmazó dobozokon az orosz cárok szimbóluma, a két fejű sas is szerepelt. Mint mondta, a vámosok rendkívül kíváncsiak voltak a dobozok tartalmára, mivel a szállítási papírokon szerepelt, hogy mit tartalmaznak. Felnyitásuk után azonban gyanússá vált, hogy nem valódi műalkotásokkal állnak szemben. A vámosok gyanúját később a Fabergé ékszerház szakértője is igazolta.

A hamisítványokról megtekinthető egy rövid videó a BBC News oldalán.

Hamis Fabergé tojások (kép forrása: msnbc.msn.com)

Kis kultúrtörténet: a legismertebb Fabergé tojásokat Peter Carl Fabergé készítette III. Sándor, illetve II. Miklós cárok számára, akik húsvéti ajándékoknak szánták azokat feleségeiknek. A Wikipédia szerint a Fabergé-ház összesen 65 tojást készített, ebből 50 cári megrendelésre készült, amelyekből 57 (a cári kollekció tagjai közül 42) élte túl az elmúlt évszázad viszontagságait. A fennmaradt tojásokat múzeumok és magángyűjtők birtokolják.

Tudatos vásárlás - ez a kulcsa annak, hogy elkerüljük mindazokat a veszélyeket és kellemetlenségeket, amelyek egy meggondolatlan vásárlás eredményeként jelentkezhetnek. Ugyanezt a szempontot kell érvényesíteni az online gyógyszervásárlás során is. Első a tájékozódás, és csak azután szabad kosárba pakolni a terméket, ha el akarjuk kerülni azokat a veszélyeket, amelyekről a hamisgyogyszer.hu tudósít.

Az amerikai OpSec hamisítás elleni és márkavédelemmel foglalkozó cég kutatási eredményei szerint ugyanis folyamatosan nő az illegálisan üzemelő online patikák száma, amelyek abba a hamis illúzióba próbálják ringatni a fogyasztókat, hogy termékeik megbízhatóak és még olcsók is. Olcsók, ez igaz, 2007 és 2010 között 42 százalékról 86 százalékra nőtt azoknak a szabálytalanul működő weboldalaknak az aránya, amelyek a bolti árhoz képest legkevesebb 40 százalékkal kínálják gyógyszereiket. Az olcsó ár azonban nem egyenlő a megbízhatósággal, az ilyen nagy arányú kedvezmény egyértelmű jele annak, hogy a pirulák hamisak, de legalábbis nem felelnek meg a minőségi követelményeknek.

Az OpSec felmérése szerint ráadásul ugyanezen időszak alatt 51-ről 89 százalékra nőtt azon illegálisan üzemelő online gyógyszertárak aránya, amelyek recept nélkül is kiadnak hivatalosan vényköteles gyógyszereket. Az a tény viszont, hogy nem kérik az orvosi javallatot, egyenértékű azzal, hogy készítményeik nem megbízhatóak. Egyébként sem éri meg a kockázatot, hogy olyan gyógyszert szedjük a saját elképzelésünk szerint, amit hivatalosan csak orvosi felügyelet mellett szabadna használni.

További információ a hamis, és így veszélyes gyógyszerek elkerüléséről itt.