nokamu

Ma hozta nyilvánosságra a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) friss kutatását, amelyben az ünnepek kapcsán arra volt kíváncsi, eredeti CD és DVD kerül-e a fa alá. Nos, az eredmények azt mutatják, hogy nem feltétlenül... Bár sokan nem döntöttek még az ajándékokról, többen vannak, akik hajlanak arra, hogy hamisítványt adjanak szeretteiknek.

A megkérdezettek 11 százaléka – zömmel diplomások, fiatalok és budapestiek – tervezi, hogy karácsonyra zenei CD-t vásárol valakinek ajándékba. Közülük minden ötödik megkérdezett (21 százalék) vásárolna hamis CD-t, ha olcsón jutna hozzá, sőt ezek fele nem zárkózik el attól, hogy karácsonyra is kalózlemezt ajándékozzon.

A válaszadók szintén 11 százaléka, főként az érettségizettek és diplomások, továbbá a 18 és 45 év közötti felnőttek terveznek DVD-t vásárolni ajándékba. A potenciális vásárlók közül 29 százaléka vásárolna hamis DVD-t ajándékba, és ezek 68 százaléka nem szégyellné karácsonykor sem hamisítvánnyal meglepni szeretteit.

A válaszadók 77 százaléka nem tervez DVD-t, háromnegyede nem készül CD-t tenni idén a fa alá. CD-k esetében minden hetedik, filmek esetében minden ötödik fogyasztó nem döntött még arról, vásárol-e idén ajándékba vagy sem.

A kutatást a HENT megbízásából a Tárki végezte 1000 fős reprezentatív mintán, a teljes kutatási jelentés itt érhető el.

Azt hiszem ez az egyik legkritikusabb kérdés a hamisítás ellen küzdő szakemberek életében, hiszen megbízható adatok híján hiteltelenné válnának, amikor arról beszélnek, hogy a jogsértések ennyi vagy annyi kárt okoznak. Mivel azonban egy illegális tevékenységről van szó, természetszerű, hogy nem áll rendelkezésre száz százalékig pontos adat. Mégis mire alapozzák a becsléseiket?

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület közleménye szerint hiánypótló szándékkal elindította a HENT-füzetek sorozatot, aminek az első kötete a címben szereplő kérdésre igyekszik választ adni.

A füzetből kiderül, hogy a nemzetközi gyakorlatban a hamisítás mérésére eddig nem alakult ki egy széles körben elfogadott egységes metodológia, ám van három olyan módszer, amit a hatóságok és szakértők a becslések elkészítéséhez követnek.

1. Egyrészt a hivatalos jogérvényesítési statisztikai adatokat használják, vagyis a nyilvánosságra került eseteket veszik alapul. Ennek problémája, hogy ami kiderült kevesebb, mint ami nem, így az adatok csak a „jéghegy csúcsát” mutatják.

2. A fogyasztók megkérdezésén alapuló felméréseket végeznek. A közvélemény-kutatások segítségével lemérhetik, mennyire hajlanak az emberek hamis terméket vásárolni, aki megteszi, mit vesz és hol veszi. Ezzel a módszerrel a vásárlási gyakoriság és a legfontosabb beszerzési csatornák feltárhatók.

3. Végül közgazdasági modellszámításokat használnak. Ezekkel egy-egy iparág vagy nemzetgazdaság helyzetére adhatnak alapos becslést. Így készül például a BSA (Business Software Alliance) közismert kalózrátája vagy az Európai Unió munkahelyveszteségeit bemutató számításai.

A HENT-füzetek szintén most megjelent második kötete a hamisítás magyarországi helyzetéről ad átfogó képet, amelyhez módszerként a fent ismertetett jogérvényesítési és a közvélemény-kutatási adatokat használja.

A kiadványok letölthetők itt, a vonatkozó sajtóközlemény pedig itt.

Bő egy héttel a december 14-ére (magyar e-kereskedői oldal szerint 13-ára) időzített hivatalos megjelenés előtt felkerült a BitTorrentre Michael Jackson új albuma, a nemes egyszerűséggel Michael címet viselő korong. A kiszivárogtatás eredményeként a rajongók már nem csak a kiadó által közzétett daltöredékekhez férhetnek hozzá, de a teljes tíz számot letölthetik illegálisan...

Persze nem Jacko az egyetlen zenész, akinek dalai idő előtt bukkantak fel a neten. Hogy néhány példát említsek a teljesség igénye nélkül, a U2, illetve Eminem legutolsó albuma például kettő-kettő héttel, az MGMT kiadványa bő három héttel, a Broken Bellsé három hónappal, a Kings Of Leoné tíz nappal hamarabb kezdett el kalózformátumban terjedni, mint hogy a hivatalos kiadás a boltokba került volna.

Szerencsére a pop királya van/volt akkora művész, hogy a kiszivárgás és a kalózkópia terjedése várhatóan nem veti vissza jelentősen a fizikai hordozók eladását, mindenesetre az okozott anyagi kártól függetlenül az ilyen kiszivárogtatások esetében a szerzői jog különösen arcátlan megsértésével állunk szemben. Értem én, hogy a rajongók alig bírják kivárni, hogy kedvencük új anyagát hallhassák, láthassák, de hol van ilyenkor a várakozás izgalma, amikor számoljuk a napokat a megjelenésig, aztán türelmünkért cserébe izgatottan vihetjük haza a CD-t a boltból?!

UPDATE: feltehetőleg az album kiszivárgásának eredményeként mától Jacko hivatalos oldalán az új album teljes hanganyaga ingyen és legálisan (!) meghallgatható.

800 dollárt fizetett egy iPad készülékért egy vásárló az amerikai Best Buy áruházlánc egy üzletében, amelyről otthon derült ki, hogy hamisítvány. A készülék nem kapcsolt be, nem volt a dobozában hálózati kábel és a használati útmutató is szinte teljesen hiányzott. A férfi visszavitte az üzletbe a terméket, ahol a szakemberek megvizsgálták, majd közölték vele, „nem is fog bekapcsolni, mert hamisítvány”. A vásárló ezt követően megpróbálta kicseréltetni a készüléket, de csere helyett azzal vádolták az áruházlánc eladói, hogy a megvásárolt eredetit otthon kicserélte, és most a hamisat próbálja meg visszaáruzni. Később, a frusztrált vásárló egy üzenetet kapott az üzletlánctól, miszerint további 5-6 hasonló eset is történt, így felismerték, hogy probléma lehet a termékbeszerzéssel.

A tanulság? Még a megbízhatónak tűnő üzletek árukészletébe is utat találhatnak a hamisítványok. Ezért dobozban értékesített termékek, különösen a nagyobb értékű elektronikai cikkek esetében érdemes még a helyszínen, egy eladó jelenlétében(!) felnyitni a csomagot, hogy megbizonyosodjunk arról, minden benne van-e és üzemképes-e a megvásárolni kívánt árucikk.

Az imént egy kissé amatőr, de mindenképpen oktató szándékú anyagra bukkantam a legnagyobb videómegosztó oldalon. A közel öt perces videóban egy hamis, illetve egy eredeti iPhone 4-es jelzésű készülék kerül összevetésre. Van benne néhány baki, de már csak azért is érdemes megnézni, hogy lássuk avatatlan szemeknek a két mobil első pillantásra mennyire egyformának tűnik.

A különbségek (angolul nem tudóknak: a bal oldali a hamis)

- a két terméknek másképp nyílik a doboza; a hamis egy külső és egy belső dobozból áll, míg az eredetinek egy doboz alkotja a csomagolását

- az eredeti készülék vékonyabb és kicsit nehezebb (a videó kommentárjában olvasható a vonatkozó korrekció), míg a hamis vastagabb és könnyebb

- a hamisítvány tapintásra gyengébb minőségűnek tűnik, az oldalelemek nem fémből készültek, ahogy az igazi esetében

- a hamis készülék kijelzője jobban tükröződik, mint az eredetié, továbbá a készülék hátlapja a meglévő gombok ellenére nem nyitható le, az oldalgombjai eltérőek, működőképességük kérdéses

Amit még érdemes kiemelni: a bemutató szerint a hamis készüléket kb. 15 percig tudták üzemben tartani, azóta nem lehet bekapcsolni, a hozzá kapott töltőre a készülék nem reagál.