nokamu

Új, hamis gyógyszerek kiszűrésére alkalmas eredetiségellenőrző eljárást fejlesztett ki egy amerikai kutatócsoport: a tesztcsík vízbe mártva elszíneződéssel jelzi az eltéréseket.

Súlyos problémára jelenthet megoldást, ha az Indiana állambeli Saint Mary’s College kutatóinak sikerül tovább fejleszteniük a közelmúltban bemutatott technológiát. Az eljárás ugyanis egyszerű és gyors megoldást jelent a hamis gyógyszerek kiszűrésére, amire a gyógyszerhamisítás által legsúlyosabban érintett fejlődő országokban különösen nagy szükség lenne.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint egyes afrikai és ázsiai országokban a 30 százalékot is elérheti a hamis gyógyszerek piaci aránya. A nemzeti hatóságoknak azonban nincs elegendő erőforrása, illetve felszereltsége ahhoz, hogy hatékonyan szűrhessék ki a hamisítványokat. A megfelelő technikai felszerelés többnyire drága, külföldi laborokba küldeni a mintákat pedig időigényes és szintén nem olcsó.

Az alábbi videóban bemutatott eljárás azonban néhány perc alatt eredményt ígér. Elég a gyanús pirulát a tesztcsíkhoz dörzsölni, hogy a gyógyszer anyaga rákerüljön a felületre, majd vízbe mártani, hogy a tesztcsíkon található vegyianyagok reakcióba lépjenek a gyógyszer anyagával. A csík elszíneződéssel jelzi az eltéréseket.

A kutatók eddig a Panadol fájdalomcsillapító és annak hatóanyag vonatkozásában fejlesztették ki a módszert, de mihamarabb bővíteni szeretnék a felhasználási kört.

A módszerről további infókat is olvashattok a hamisgyogyszer.hu cikkében.

Bear Grylls nevével fémjelzett késekről készült összehasonlító videó próbálja meg eldönteni, hamisítvány-e az eredetinek hitt túlélő felszerelés.

Az alábbi videó talán az egyik leggondosabb összehasonlító anyag, amelyet eddig mutattunk nektek. A készítő két kést hasonlít össze, és az eltérések alapján próbálja eldönteni, hamisítvány-e a gyanúsnak tartott darab a kettő közül. A kések a pengéiről Gerber márkaneve alatt, valamint az itthon is népszerű A túlélés törvényei sorozat sztárja, Bear Grylls nevével kerültek forgalomba.

Melyik az eredeti?

Ahogy a bevezetőben elhangzik, meglehetősen szembetűnő különbség, hogy a két kés nyele eltérő formájú. Ennek vonatkozásában a készítő felhívja a figyelmet, hogy az első szériás Bear kések még ilyen kialakítással kerültek forgalomba, de a Gerber később változtatott a konstrukción, így a régi kiadást már nem is lehet kapni.

A nyél kialakítása mellett azonban számos további eltérés utal arra, hogy csak az egyik penge eredeti. Feltűnő, hogy a Gerber terméke esetében a narancssárga betétek élénk színűek és fényesek, míg a másik termék esetében tompa, mattos színnel van dolgunk. Ugyanez az élénk-tompa eltérés igaz a Gerber márkanév feltüntetésére a tokon és a pengén egyaránt, ahogy a hímzett Bear szignóra is. Látványos eltérés továbbá, hogy bár mindkét pengéhez járt egy mini túlélési kézikönyv, csak az egyik tokján van zseb, ahol könyvecskét tartani lehet.

A további eltérések felfedezéséhez javasoljuk a videót:

A gyógyszerhamisítás mauritániai helyzetéről közöl tartalmas riportot az Al Jazeera, hasznos betekintést nyújtva a fejlődő országokat különösen súlyosan érintő problémáról.

Ezrek halnak meg évente alapvetően gyógyítható betegségekben pusztán azért, mert nem jutnak gyógyszerhez, illetve nem a megfelelő gyógyszerhez jutnak hozzá. A fejlődő országokban, amelyeket különösen érint a gyógyszerhamisítás problémája - a WHO szerint a régiókban legkevesebb minden 4. (!) gyógyszer hamisítvány - sajnos még jellemzőbbek az ilyen értelmetlen halálesetek. A beteg ugyanis hiába jut gyógyszerhez, ha az hamisítvány, és így aktív hatóanyaga kevesebb vagy több, esetleg eltér az előírttól, ha az összetevői mellékhatásokat vagy gyógyszer rezisztenciát okoznak.

A problémát Afrikában fokozza, hogy a leggyakrabban olyan szereket hamisítanak, amelyeket az egyébként is a legtöbb halálos áldozatot szedő betegségek kezelésére javallanak az orvosok: a HIV, a TBC és a malária elleni gyógyszerek között található a legtöbb hamisítvány.

A mauritániai riport szerint a hamisítás elterjedtségét az országban fokozza, hogy a patikák 10 százalékát vezetik csak gyógyszerészek, a többi olyan magán vállalkozás, amelyek gondolkodás és engedély nélkül szereznek be ismeretlen forrásból származó, nem ellenőrzött készítményeket. A probléma olyan súlyos, hogy a helyiek már a hivatalos patikák által értékesített gyógyszerekben sem bíznak...

Hasznos videót tett közzé a HP, amelyben a nyomtatópatron hamisítás problémájával foglalkozik. Az anyag felhívja a figyelmet arra, mire figyeljenek a vásárlók, ha megbízható, minőségi terméket szeretnének venni.

A HP videója először is kitér arra, hogy 3 milliárd dollárra becsülik évente a hamis nyomtatópatronok és festékek éves forgalmát. Kiderül, hogy a cég tíz évvel ezelőtt indította hamisítás elleni programját annak okán, hogy a hamisítók gyenge minőségű utánzataikkal megtévesztik a fogyasztókat, így mind a vevőknek, mind az eredeti márkának komoly károkat okoznak.

Holografikus biztonsági címke a HP dobozok oldalán

Az anyag leghasznosabb része a hamisítványok kiszűrésére adott tanácsokban rejlik. A szakértők elmondják, hogy először is érdemes odafigyelni már a csomagolás minőségére. A HP, mint nyomtatás technológiai cég biztosan nem hoz forgalomba olyan terméket, amelynek csomagolása csúnyán, hibásan nyomott. Figyelnek arra is, hogy a dobozban a patron ne koszolódjon, azaz a doboz felbontása után a patronoknak tisztának, pormentesnek kell lennie.

A dobozok oldalán a cég QR kóddal ellátott holografikus biztonsági címkézést használ, amelyek a termék eredetiségét hivatottak igazolni. A QR kód okostelefonnal beolvastatható, illetve a címkén szereplő azonosítószám online lekérdezhető, amely alapján visszaigazolást kaphatunk termék megbízhatóságról. A holografikus címkének érdekes trükkje van: a háttérben pipa jelek és az OK felirat olvasható, amelyek a dobozt mozgatva más irányba mozognak. Ha föl-le irányba mozgatjuk a csomagot, a pipa és OK jelek ellentétes irányba, ha jobbra-balra akkor pedig azonos irányba látszanak mozogni.

Bár az időjárás eléggé szeszélyes, mégis, nyakunkon a nyár, így mind többen vesszük elő a napszemüvegeinket. A hamisítók persze ezt a terméket sem kímélik. Rendre gyenge minőségű utánzataik nem csak pénzkidobásnak számítanak, de nem lehetünk biztosak abban sem, valóban védelmet nyújtanak a káros UV sugárzással szemben.

Az alábbi videóban egy trendi Ray Ban napszemüveg példáján keresztül találtok néhány hasznos tanácsot arra vonatkozóan, mire figyeljetek, hogy új napszemüveg vásárlása során elkerüljétek a hamisítványokat.

A készítő nagyon alapos munkát végzett az eredeti és hamis szemüveg összevetése során. Ebből meg tudhatjuk, hogy már a dobozon látható a különbség: a hamisítványon nem szerepel a vonalkódos címkézés. A szemüveghez adott védőtokok mind minőségükben, mind anyagukban, mind színükben eltérnek. A különbségek közül talán a legnyilvánvalóbb és legaggasztóbb, hogy a hamisítvány közel sem olyan merev, így kétséges, hogy a táskába pakolva kellő védelmet nyújt-e a sérülés ellen. A két vásárlói tájékoztató tartalmilag és formailag megegyezik ugyan, de a hamisítvány egy gyenge minőségű nyomtatvány. A törlőkendőn a logó színe tér el: az egyik piros, míg a hamisítvány inkább narancssárga.

Magán a szemüvegen is számtalan apró eltérés mutatkozik. Az eredeti lencséjén nincs matrica, a márkajelzés nem tapintható rajta, szárai merevebbek, rögzítésük erősebb. A szemüveg szárai esetében a hamisítványon szellősebben van rögzítve a márkajelzés és belső oldalain is gyengébb minőségű a nyomtatás. Érdemes még megjegyezni, hogy a hamis szemüveg szárára szintén van tájékoztató rögzítve, amelyen a hamisítók tipikus hibája fedezhető fel, nevezetesen, hogy a szövegben betűzési és helyesírási hibák szerepelnek.

Ha esetleg nincs időtök végignézni az egész anyagot, ugorjatok 9:45-höz, ahol az alkotó egy gyors összefoglalót ad a felfedezett hibákról.