nokamu

Mai bejegyzésünk elsősorban a profi fotósoknak és a lelkes amatőröknek kedvez, ugyanis az 1 Kind Photography írása alapján a hamis és az eredeti szűrőlencsék megkülönböztetésére adunk tippeket.

Megszégyeníti a Ferrari nevet - írja a Technabob cikkében arról a hamis mobiltelefonról, amelyet a sportkocsi formatervezésébe öltöztettek. El kell ismerjük, tényleg rémes, ráadásul nehezen tudjuk elképzelni, hogy a szuperokos telefonok dominálta piacon ki az, aki ezt megveszi.

Bár első pillantásra azt hihetnék, gyerekjátékról van szó, ezek, legalábbis a hirdetés szerint, ténylegesen működő mobiltelefonok. A leírás szerint a készülék két SIM kártyát tud kezelni, van benne FM-rádió és MP3 lejátszó, MP4-ben rögzít képet és hangot, és bár csak 100 smst tud tárolni, lehet rajta Facebook-ozni is.

A védjegyjogi jogsértésen túl azért a készülék leírása is erősen sántít. Először is láthatóan nincs QWERTY billentyűzete, pedig a leírás szerint van, másrészt legalábbis fura egy ilyen készülék esetében egy 200 lacpixel felbontású kamera... Oké, mostanáig mi se tudtuk, mi az a laxpixel, de EZEN oldal kalkulációi szerint ez 20 (!) megapixelnek felel meg, ilyet talán még a legjobb okostelefonok se nagyon tudnak...

(Via: Technabob)

Mi a közös a címben szereplő szavakban? Nos az, hogy mindhármat megtalálták már hamisított potencianövelő tablettákban.

Az ABC7 hírcsatorna Viagra hamisítással foglalkozó hírében sorolja a rémesebbnél, rémesebb eseteket: gombák tenyésztek a hamisító üzem falán Kínában, csótányméregként alkalmazott bórsavat mutattak ki Ecuadorban talált tablettákban, ólomtartalmú falfesték adta a pirula kék színét a Montréalban előkerült gyógyszerekben, kolumbiai lefoglalás során patkánymérget, idehaza speed-et találtak a kamu potencianövelőkben.

A riport arra figyelmeztet, bárki fogyaszt ezekből a hamisítványokból, súlyos egészségügyi kockázatnak teszi ki magát. A hamis tabletták jobban esetben egyáltalán nem hatnak, rosszabb esetben azonban fogyasztásuk halállal is végződhet.

A szakértők szerint a legitimnek álcázott online patikák terjesztik különösen nagy arányban a veszélyes szereket. Az amerikai gyógyszerhatóság, az FDA a közelmúltban számos illegális internetes gyógyszertárat záratott be, amelyek hamisítványokat kínáltak. A kék pirulát gyártó Pfizer pedig 26 online értékesítőnél végzett próbavásárlást, amelynek eredményeként a rendelések 81 százaléka hamisnak bizonyult.

Komoly aggodalmat okoz azonban, hogy a hamis és eredeti gyógyszerek megkülönböztetése sokszor a szakértőknek is nehézséget okoz, és külső jegyek alapján nem, csak laborvizsgálatok során tudják megállapítani, melyik melyik. Ennek okán a legjobb tanács, amit adhatnak, hogy mindig megbízható forrásból vásároljunk gyógyszert! Online gyógyszerrendelés előtt ellenőrizzük a nemzeti egészségügyi, gyógyszerhatóság honlapján, az adott online patika hivatalosan működik-e vagy sem.

(Via: ABC7)

Mai bejegyzésünkben egy Irakban felfedezett gyógyszerhamisító üzemben teszünk rövid, virtuális sétát. A kísérő szöveg szerint a hamisító üzemet január közepén fedték fel Arbil városában (amely Irak egyik legnépesebb városa). A helyszínen kész és félkész készítmények mellett közel 3 tonna pszeudoefedrint találtak.

A hatóanyagot légúti megbetegedések ás allergia elleni gyógyszerekben használják, mivel hatásosan csökkenti az orrdugulást. A Wikipédia szerint ugyanakkor számos mellékhatása ismert, így fogyasztása bizonyos egészségügyi panaszok, illetve terhesség esetén nem ajánlott, sőt igen kockázatos lehet.

Fontosnak és hasznosnak tartjuk, ha az eredeti gyártók oktatóanyagokkal segítenek eligazodni a fogyasztóknak az eredeti és hamis termékek között. Ennek vannak jó megoldásai, és vannak rosszak is. Ma egy ilyet mutatunk.

A Global Projetors a hamis projektorlámpák felismerésében próbál segíteni vásárlóinak. Egy drága és kényes műszerről lévén szó, ezt helyesen is teszik. Készítettek egy kis összehasonlító videót, amit annyira szépnek szántak, hogy a végeredmény haszontalan lett...

Meglehet, értékelésünk szubjektív, de többen is megnéztük az anyagot, és mind arra jutottunk, hogy a vizuális effektek mellett sajnos elveszik a tartalom. A bő másfél perces videóban először is arányaiban túl sok az eleje és túl sok a vége (kb. 2x20 másodperc, vagyis marad az összevetésre még kb 40 mp). Másodszor a becsillanások, képátúszások, elforgatások egyebek mellett egyszerűen nem lehet elég alaposan megnézni a hamis és eredeti lámpatesteket bemutató képet, és azt is elmagyarázhatná valaki, hogy azzal a szürke sávval miért takarják ki a képek egy részét. Az effektek a magyarázatokat is nehezen követhetővé teszik, bár mentségükre szóljon, hogy a videó YouTube oldalán a leírásban is felsorolják, mire figyeljen a potenciális vevő.

Hogy ne csak negatívumokról szóljon a poszt, nézzük azért, mire figyeljetek, ha projektor lámpát kellene vegyetek. 1. Az eredeti lámpatest üvegfelülete simára dolgozott, nem marad rajta karc, eldolgozatlan él vagy üvegmaradvány. 2. Az eredeti lámpa izzóján látható kódszám szerepel. 3. Az eredeti lámpa címkézése jól olvasható, fényes nyomású, nem maszatolódik el. 4. Az eredeti lámpatestbe speciális ragasztóval rögzítik az izzót, amelynek egyedi sötét sárga színe van. 5. Az eredeti lámpatest belseje fényes, egyenletes fehér színű, amely tökéletesen fényvisszaverő tulajdonságokkal bír.