nokamu

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az internettel minden nagyszerűsége ellenére is óvatosan kell bánni, az online világban nem minden az, aminek látszik. Ezt támasztja alá az alábbi önvallomás jellegű videóüzenet is, amely bár egy amerikai, szellemitulajdon-jogot sértő weboldalak felszámolására irányuló törvénytervezet támogatásaként készült, mondanivalója ezen bőven túlmutat. Nos, ismerkedjetek meg Glendával, aki kanadai barátnője haláláról mesél...

Az üzenet tanúsága szerint a barátok 2006 karácsonyán találkoztak utoljára. Glenda látogatta meg Kanadában élő barátnőjét, Marcia-t, akinek tökéletesen egészsége felől nem volt kétsége, mikor búcsút vettek egymástól. Néhány nappal később Glenda telefonon értesült szerette haláláról. Marcia életét egy online rendelt gyógyszer oltotta ki.

Talán emlékeztek arra a Szex és New York epizódra, amikor Samantha meggyőzi Carrie-t, hogy vegyenek az egyik világmárkát koppintó hamis táskát egy utcai árustól, ám Carrie végül nem megy bele az üzletbe, mert neki szüksége van arra a tudatra, hogy az eredetit birtokolja.

Mostanság talán a nagy divatguru, Carrie is elbizonytalanodna, mert internetes oldalakon, elsősorban az eBay-en igazán kedvező árakon kínálják különböző világmárkák táskáit. Sokszor a legnagyobb szakértők sem tudják eldönteni, hogy igazival vagy hamisítvánnyal van dolguk. A New York Magazine néhány példát is talált arra, hogy még a szakértőket is átverik néha.

Az elismert divatfotós Karineh Gurjian-Angelo egy Yves Saint Laurent kézitáskát vett az eBay-en 300 dollárért. Nem volt benne biztos, hogy eredeti, amikor az interneten megvette, ám a kézhezvételkor minden kétsége elszállt. Biztos volt benne, hogy jó boltot csinált, hiszen potom pénzért jutott egy eredeti táskához. Az igazságra csak akkor döbbent rá, amikor letörött a táska füle, és elvitte a táskát javítani egy YSL márkaboltba. Ott ahelyett, hogy megjavították volna felhívták Gurjian-Angelo figyelmét, hogy hamisítványt birtokol. Az eladó ráadásul kioktatta a fotóst, fel hívva a figyelmét a rossz minőségű varrásra és a táska aljáról hiányzó dombornyomásra.

- Úgy éreztem magam, mint az iskolában az igazgatói irodában – mondta Gurjian-Angelo a New York Magazine-nak.

Nem járt sokkal jobban Vickie Laliotis divatblogger sem, aki egy Chanel táskát vásárolt az egyik helyi turkálóban. Megvizsgálta és azt gondolta eredeti, hiszen jó minőségű volt és a logót is a helyén találta. Ki is pengetett érte 100 dollárt. Később újra megvizsgálta és a varrásból, és egyéb elsőre fel nem tűnt jelekből arra következtetett, hogy hamisítványnal van dolga.

- Nem bírtam hordani. Úgy éreztem, hogy egy csaló vagyok – nyilatkozta Vickie.

A világmárkák képviselői szerint biztosra csak akkor mehetünk, ha márkaboltban vásárolunk. Más szóval akkor mehetsz biztosra, hogy eredeti táskát vásárolsz, ha van elég pénzed kifizetni a teljes árat, ahelyett, hogy jó üzletet csinál a piacon vagy a neten.

Tegnapi sztorink után megmaradunk egy kicsit a gyógyszerhamisítás kérdésénél, hogy az Euronews riportján keresztül megmutassuk, még a fejlettnek hitt egészségügyi rendszerek is sérülékenyek a gyógyszerhamisítással szemben.

A fenti videó egy brit razziával kezdődik: a hatóságok hamis gyógyszereket keresnek és találnak egy kertvárosi lakásban. Ami különösen érdekes az anyagban, az a brit Gyógyszer- és Egészségügyi Termékeket Felügyelő Hatóság (MHRA) bizonyíték raktárának bemutatása (kb. 1 percnél): 10 millió euró értékű elkobzott gyógyszer, amik bevétele súlyos egészségügyi panaszokat, rosszabb esetben halált is okozhatott volna. 

Megszólal a videóban egy idős házaspár is, ahol a feleség szívbetegségére szed gyógyszert. Egy nap az újságban olvasták az egészségügyi hatóság felhívását, hogy az általa szedett készítményből hamisítványokat adtak el a patikákban. A felhívásban közölt adatok, szériaszámok, minden egyezett az által használt gyógyszerrel - az adott szériaszámmal azonban nem csak, hamis, de eredeti készítmények is forgalomba kerültek, így nem tudja biztosan, hogy ő maga eredeti vagy hamis pirulát vett-e be.

Az anyag végén szóba kerülnek azok az európai kezdeményezések, amelyek a hamisítás visszaszorítására irányulnak: a Medicrime egyezmény (erről itt olvashattok bővebben), és az Európai Unió hamisítás elleni irányelve, amelyet egyébként a napokban fogadott el az EU Tanácsa.

Képzeld el, hogy Kenyában élsz, a gyermeked maláriás lesz, a helyi üzletben megveszed a már bevált gyógyszert, de a gyermek nem lesz jobban. Néhány nappal később belehal a betegségbe. A halál oka malária, de a gyermek épp annyira a gyógyszerhamisítás áldozata, mint a betegségé... Ezekkel a mondatokkal kezdődik az alábbi videóriport, amelyet egy ausztrál csatorna készített a gyógyszerhamisításról.

Az anyag szerint világszerte 15 százalék lehet a forgalomba került hamis gyógyszerek piaci aránya, de Afrika, Ázsia, Latin-Amerika egyes országaiban ez az érték elérheti az 50 százalékot is, és a hamisítás nem csak a malária elleni gyógyszereket érinti: antibiotikumok, fogamzásgátlók, fájdalomcsillapítók, szív- és rákgyógyszerek, mind szerepelnek az illegális kínálatban. Ezek nagy veszélye, hogy összetételük és származásuk bizonytalan: gyártási körülményeik nem higiénikusak, összetevőik ellenőrizetlenek, hatóanyaguk kevesebb, több, eltérő, csak, hogy néhány példát említsünk.

Fejlett egészségügyi rendszerünk ellenére mi sem vagyunk biztonságban: az interneten bárki számára könnyen hozzáférhetőek a hamisítványok, amelyek gyakran olyan megtévesztően csomagoltak, hogy a szakértők számára is nehéz a megkülönböztetés.

A helyzet valószínűsíthetően nem fog egyik napról a másikra javulni. Nemzetközi összefogásra, fokozottabb hatósági fellépésre, szigorúbb szankciókra lenne szükség, és ami nagyon fontos, körültekintő, óvatos vásárlókra, akik ellenőrzik, átgondolják mi az, amit megvesznek, és azt, hol veszik meg.

Mai videónkban egy hamis és egy eredeti Sony akkumulátor összehasonlítását nézhetjük meg. Ahogy az anyagban látható, a két akksi első pillantásra annyira egyformának tűnik, hogy nem is nagyon lehet megmondani a különbséget, ha nem tesszük egymás mellé a kettőt. Külsejüket tekintve egy-két apró eltérés látható: színárnyalatni különbség, plusz logó a termékszám mellett stb.

A bal oldali az eredeti, a jobb oldali a hamis

A gyakorlatban válnak láthatóvá a valódi különbségek. A kamerához csatlakoztatva a kijelző adatai szerint a hamisítvány majd egy órával kevesebb ideig bírja, annak ellenére, hogy az eredeti termék már egy hosszabb ideje használt darab, és így feltehetően vesztett a kapacitásából. Bár felvétel rögíztésére még alkalmas lenne, a fejlámpa már nem működik a hamisítvánnyal. A videó tanúsága szerint ugyanis az eredeti akkumulátor egy olyan beépített chipet tartalmaz, aminek meglétét a lámpa érzékeli. Ennek hiányában, és a hamisban nincs ilyen, azonban nem működik.