nokamu

Egy innovatív tudományos megoldás szerint aranytartalmú nanorészecskék is kerülhetnek mindennapi használati cikkeinkbe annak érdekében, hogy ezek eredetiségét igazolják. Mivel az arany nem minősül mérgező anyagnak, ezért élelmiszerek, gyógyszerek eredetiségigazolására is használnák.

Az NBC Learn által bemutatott riport szerint a Michigan Állami Egyetem (MSU) kutatóközpontjában fejlesztett hamisítás elleni technológia azon az ötleten alapul, hogy a termékek egyfajta nyomkövető anyagot tartalmazzanak, amely ellenőrizhetővé teszi ezeket és igazolja valódiságukat.

Mai történetünk az innovatív, társadalmi hasznosságot remélő új ötletekkel való visszaélésről szól. Hallottatok már a Vapur nevű cég anti-üveg (Anti-Bottle) termékéről? Bevalljuk, még mi sem, de már tudjuk, hogy hamisítják.

A 2009-ben alapított Vapur azzal a szándékkal látott neki a munkának, hogy egy olyan italos palackot hoz létre, pontosabban anti-palackot dolgoz ki, amely a csapvíz hordozhatóságát teszi lehetővé, népszerűsítve ezzel annak fogyasztását. A termék összehajtható (így üresen kis helyet foglal), rugalmas, újra felhasználható és környezetbarát, nagyon tartós, mosogatógépben mosható, és nem tartalmazza azt a BPA nevű vegyületet, ami a műanyagpalackokból szivárogva károsíthatja egészségünket. Jelenleg az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban és néhány európai országban kapható, ahol a celebeknek, sportolóknak és zöld aktivistáknak köszönhetően meglehetősen nagy hírnévnek örvend.  

Szóval a szándék mögötte jó, a cél nemes, ami nem jó és nem nemes az az, hogy még az ilyen pozitív termékötleteket is hamisítják. A Vapur a közelmúltban nyújtott be bírósági keresetet egy cég ellen, amely a Vapur márkanevével, azonos megjelenésű palackokat gyárt és terjeszt. A keresetben a jogtulajdonos hamisítás, szabadalmi jogsértés és formatervezési mintaoltalom megsértésének megállapítását kéri a bíróságtól. A keresetben megnevezett cég Kínában készítetti a hamis anti-üvegeket, és Ázsiában, valamint Észak-Amerikában forgalmazza őket.

Balra az igazi, jobbra a hamis

Szóval, ha esetleg valahol vennétek anti-üveget, jól nézzétek meg, hogy igazi-e. Itt a Vapur blogján van is néhány jó tanács, hogy mire kell figyelni: ilyen például a gyártási hely, a kupak/karabiner minősége, szerepel-e a márkanév mellett a TM szimbólum vagy megáll-e a csomagolás a talpán.

Két érdekes hír is olvasható ma az illegális letöltés világából a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) honlapján: az egyik szerint egy brit cég fogyasztóbarát, de kalózbiztos megoldást talált az online letöltésekre, míg a másik szerint holland művészek - kompenzáció ellenében - támogatnák a letöltés legalizálását.

Az utóbbi javaslat két jelentősebb holland művészeket tömörítő szakszervezet sajátja. Elképzelésük szerint, ha a kormány - amely épp most készül módosítani a szerzői jogi szabályozást - általános illetéket vetne ki az adathordozókra és digitális lejátszó eszközökre, abból a fájlcserélés legalizálása mellett teljes körűen kompenzálhatóak lennének a művészek. A szakszervezetek szerint hosszabb távon elképzelhető, hogy a díjat az internetelőfizetés összegébe építsék be.

Az előbbi megoldás kidolgozója a Friend4Music. Ötletük, hogy DRM védelem nélkül, de egyedi azonosítóval, ún. digitális vízjellel ellátva értékesítenék a letölthető zeneszámokat. Így, a fogyasztók valós igényeinek (pl.: korlátlan hordozhatóság) megfelelő zeneletöltő szolgáltatások működhetnének, de kalózkodás esetén a vízjel biztosítaná, hogy a hatóságok az illegális terjesztés forrását megtalálják.

Kambodzsában és Kongóban üzemelik be a következő gépeket, amelyeket egy európai projekt keretében, kiemelten a harmadik világ fejlődő országainak számára fejlesztettek ki. A gépek forradalmian új módszerekkel, minden korábbinál olcsóbban és gyorsabban képesek megállapítani egy gyógyszer-mintáról, hogy az hamis avagy eredeti-e.

Idén már hallhattunk a programról, mivel Mali-n már sikerrel alkalmazzák az első prototípust az év eleje óta, az azt használó hatóságok tapasztalatait felhasználva fejlesztették ki most ezt a második sorozatot, amit tovább kívánnak módosítani az új vélemények alapján. A gép "érdemeit"  több elismert nemzetközi szaklap megemlítette a 2010-es évben (Journal of Pharmaceutical and Biomedical Analysis vagy a Chemistry Today). A kutatásokat, amiket a svájci Genfi Egyetem irányításával több országban folytatnak, a securingpharma.com portál rendszeresen a tudományos közösség vitájának teszi ki, elősegítve a legoptimálisabb tervezést és kivitelezést.

A Kambodzsában működő gépet majd jövő év februárjától, míg a kongóit valamikor a tavaszi időszaktól használják majd élesben az említett országokban. Az ezt követő gépek többekközt Burkina Faso-ban és Irakban lesznek használatban majd a későbbiekben a tervek szerint, míg a további gépek üzembe helyezése folyamatosan történik a közeljövőben.

A gépek árát 150 ezer dollárról, körülbelül 5-7 ezer dollárra sikerült az eddigi fejlesztéseknek köszönhetően csökkenteni, ezáltal elérhetővé és fenntarthatóvá tenni ezt a technikát a gyógyszerhamisítástól leginkább súlytott harmadik világ beli országok számára.

Mi a hamis gyógyszer?

A hamis gyógyszernek a mai napig nincs egységes definíciója. Közös azonban a meghatározásokban, hogy forgalmazójuk valótlant állít hatásairól, hatóanyagáról és összetételéről vagy eredetéről.

A leggyakrabban hamisított készítmények az úgynevezett életmód-gyógyszerek, elsősorban a merevedési zavarokra felírható készítmények, a fogyást segítő orvosságok, testépítő hormonok és étrend-kiegészítők. Azonban gyakori a szív-és érrendszeri betegségek kezelésére szolgáló és az antivirális készítmények, antibiotikumok hamisítása is.

A hamis gyógyszer általában olcsóbb mint az eredeti – de nem minden esetben. Az internetről rendelhető életmód-gyógyszerek esetében a névtelenség és arctalanság biztosításának ígérete lehet vonzó a gyanútlan vásárlók számára, nem az alacsony ár.

A WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet, tizennégy okot tesz felelőssé, amiért a hamis gyógyszerek gyártása és kereskedelme világszerte jövedelmező üzletág lehet.

1. Egyes államok és kormányok nem ismerik el a probléma létét és jelentőségét.
2. Elégtelen a nemzetközi jogi szabályozás keretrendszere, nem elég súlyosak a büntetési tételek.
3. Gyenge az adminisztratív háttér, hiányzik a kellő kapacitás a nagyszámú ellenőrzéshez és az ügyek végig viteléhez.
4. A gyógyszerek gyártásának, kereskedelmének ellenőrzése nem megfelelő.
5. Az ellenőrző és bűnüldöző hatóságok munkája közötti gyenge az összehangoltság, akadozik az információcsere.
6. Alacsony fokú az együttműködés a magán- és a közszféra szereplői között.
7. Akadályozott a hozzáférés az egészségügyi szolgáltatásokhoz és a megbízható gyógyszerekhez.
8. Írástudatlanság és szegénység.
9. Nem megfelelő társadalombiztosítási modellek.
10. Az egészségügyi helyett a gazdaságossági szempontokra fókuszáló nemzeti gyógyszerpolitikák.
11. Elaprózott értékesítési csatornák.
12. Jogilag „senki földjén” található kereskedési helyek.
13. Szabályozatlan internetes kereskedelem.
14. Szabályozatlan kiszervezett gyártási műveletek.