nokamu

Bár egyes nemzeti jogszabályok, köztük az amerikai, a brit vagy a magyar is engedélyezi, hogy a lefoglalt hamis terméket jótékony céllal újrahasznosítsák, a védjegyjogi vagy egyéb jogsértés okán elkobzott hamis termékeket rendszerint megsemmisítik. Ennek oka, hogy csak azok a hamisítványok ajánlhatók fel adományként, ahol az eredeti jogtulajdonos ehhez hozzájárul, amelyek további felhasználása biztonságos, illetve amelyekről a jogsértő címkézés eltávolítható.

Az alábbi videóban - egyébként egy clevelandi cég reklámja - láthatóan az az eset áll fenn, hogy a jogsértő címke nem távolítható el. Az aprító felé tartó táskákon egyértelműen látszik, hogy nem csak a védjegyet, de a termék formatervezését és mintázatát is illetéktelenül másolták, ezért aztán apró szövetfoszlányokként végzik...

A djo9c1 jelzésű felhasználó jóvoltából bukkkantunk rá az alábbi gyöngyszemre a legnagyobb videómegosztó portálon, ami a "kínai" termékkatalógus változatos tartalmával "gyönyörködtet" bennünket. Néhány névferdítés, mint a PolyStation, a Sonia, az X-Boy, a bkidas vagy a Panasenig már ismerős lehet olvasóinknak, de azért érdemes megnézni, mert pl. a 0:44-nél látható fotóról még mi sem hisszük el, hogy ilyen van ;-) 

Egyszer már írtunk arról, hogy hogyan jön össze a hamisítás és a művészet. Ma egy újabb ilyen sztorira bukkantunk, amelyben a brand-rajongók, az autók és a fotográfia szerelmesei is kedvüket lelhetik. Szeptember 8-án érdekes tárlat nyílt a New York-i Mary Boone Galériában. Luis Gispert amerikai fotográfus Decepcion című kiállításán olyan fotókat csodálhat meg a látogató, amelyeken az ismert márkák iránti emberi szenvedély, pontosabban a védjegyjogi jogsértések egy sajátos formája jelenik meg.

A fotós autóbelsőkről készített éppen egy sorozatot, amikor egy fehér Cadillac Escalade típusú járműnél valami váratlanba botlott. Az autó belső kárpitozása a Louis Vuitton és Takashi Murakami 2009-es közös kollekciójának mintájával volt borítva. A kocsit természetesen nem az LV tervezte, sőt engedélyt sem adott a híres logó felhasználására, ám a fotós úgy érezte, megér egy projektet a téma. A következő évben végig járta az ország összes nagyobb autó kiállításait, ahol olyan szokatlan megoldásokat örökített meg, mint a Burberry mintás BMW vagy a Gucci-témájú Mercedes.

Az autók után azok tulajdonosaira fordította figyelmét, akiknek márkaszenvedélye a legkülönbözőbb formában jelent meg. Így például lencsevégre kapott egy floridai delaert, akinek otthona a padlótól a plafonig Versace mintás, vagy az alábbi képen látható hölgyet, akinek ruhája bizonyosan nem a francia divatház kollekciójából került ki.

Lehet-e női neve egy autónak? Ezt a kérdést boncolgatta a francia bíróság egy peres eljárás során, amelynek eredményeként úgy döntött, az autógyártók nyugodtan adhatnak személynevet új kreálmányaiknak.

Az ügy apropója, hogy a Renault a Zoe nevet adta 2012-ben forgalomba kerülő új elektromos autójának. A cég ellen azonban pert indított egy 2 és egy 8 éves kislány családja, akik a Zoe Renault nevet viselik. (A családok csak névrokonságban állnak az autógyárral.) A szülők és ügyvédjük szerint, ha a cég a lányok nevét adja autójának, az a gyerekek életére rossz hatással lehet, és számos inzultussal kell majd szembesülniük: "Láthatom a légzsákod?" avagy "Formás a lökhárítód!"

A bíróság az ügyben az autógyártónak adott igazat. Döntése szerint ugyanis nem bizonyítható, hogy a névadás közvetlen és komoly kárt okozna akár a két kislánynak, akár bármely Zoe nevet viselő hölgynek. Ezt a nevet egyébként Franciaországban mintegy 35 ezer nő viseli.

Íme Zoe, ahogy a párizsi Motor Show 2010 vendégei láthatták:

Bizonyára mindenki jól ismeri a Subway szendvicses gyorsétterem láncot. Mint a legtöbb gyorsétterem lánc a világon, ez is franchise rendszerben működik, vagyis az üzemeltető a teljes arculati és szolgáltatás csomagért fizet a franchise tulajdonosnak, akinek "csupán" a higiéniai, minőségbeli és árképzési szabályoknak kell megfelelnie.

Budapesten korábban is volt rá példa, hogy tisztázatlan körülmények között egyik pillanatról a másikra egy vendéglátóipari egység külsőleg teljesen megváltozott, miközben kínálatában és az ott dolgozók körében nem volt tapasztalható hasonló átalakulás.

Az egyik, az interneten is témaként korábban szerepelt ilyen intézmény volt a Subway a Westend bevásárló központban. Most pedig a Ferenc körúti Subway étteremből lett nagy hirtelen MyWay. Odabent ugyanaz a berendezés fogad bennünket, mint korábban, amikor még a Subway cégér díszelgett a "Szendvics és Saláta bár" tábla helyett. A szendvicsek is hasonlítanak, sőt a különbség szinte észre sem vehető, mivel a kínálat semmit nem változott.  Az egyetlen különbség, amit egyszeri vásárlásom során ki tudtam szúrni, az a csomagoló papír, amibe a kész szendvicset betekerik: mivel az egy a kis közértek felvágottas pultjaiból ismert viaszos bevonatú, fehér alapon halvány piros mintás papír, mindenféle felirat, megnevezés nélkül.

A gyorsétterem hálózatok neve jogvédelem alatt áll, a márkanevet és arculati elemeket csak a frachise jog megvásárlói használhatják. A MyWay pedig, akárhogy is nézzük a fogyasztók megtévesztésére alkalmas üzletemenetet folytat, így kíváncsian várjuk, fog-e lépni a Subway ebben az ügyben.

Egyúttal pedig az is érdekelne, van-e hasonló tapasztalata valakinek, illetve tud-e bárki bármi közelebbit a hasonló gyorsétterem másolatokról.