nokamu

A 21. század világában ahhoz már hozzászokhattunk, hogy nem csak a fizikálisan létező termékeket hamisítják, hanem az egyéb digitális tartalmakat is, de arra talán nem is gondolnánk, hogy vannak, akik olyan elvont dolgokat hamisítanak, mint például egy videó nézettsége. Egyre többen gondolják azonban, hogy a YouTube kínálta hirdetési pénzekért cserébe megéri meghamisítani a feltöltött kisfilmek nézettségi adatait. Éppen ezért indított nagyszabású akciót a Google tulajdonában lévő videó-megosztó portál, amelynek célja, hogy kiszűrje a hamis látogatottsági adatokat.

Valljuk be, sokszor támad olyan érzésünk, hogy egy kissé túl sok reklám található egy-egy oldalon, és ez alól a legnépszerűbb videómegosztó sem kivétel. Mégis, pár barátságtalan fertőző program, azaz malware még ezt is elviselhetetlenebbé tudja tenni. Kiderült ugyanis, hogy néhány YouTube letöltő programmal olyan bővítmények települtek az azokat használók böngészőibe, amivel a csalók ki tudták cserélni a videós portálon futó hirdetéseket.

Első nekifutásra egészen megdöbbentő (másodikra is az...) a YouTube új oktatófilmje, amelyet felfrissített jogvédelmi stratégiája keretében mutatott be. Előbb nézzétek meg, aztán lássuk, miről van szó.

A Google a céget ért számos kritikának köszönhetően finomított a cég a legnagyobb videómegosztó kalózkodás elleni programján. Az eddigi stratégia szerint a YouTube egyszerűen értesítést küldött, ha a feltöltő szerzői jog által védett tartalmat osztott meg a portálon, jelezve, hogy három ilyen üzenet a felhasználói fiók végleges zárolásához vezet. A napokban bejelentett új irányok szerint azonban a jogsértésen ért felhasználókat elébb a fenti oktatófilm megnézésre kötelezik, majd teszt formában kérik számon, hogy az érintett valóban megértette-e a betartandó szabályokat és a visszaélés lehetséges következményeit.

A YouTube ezen felül lehetővé teszi, hogy a felhasználók megtisztítsák kartonjukat, és a korábban rögzített jogsértéseket töröltessék. Ennek módja szintén a videó megnézése és a teszt kitöltése lenne. A YouTube szerint ugyanis nem helyes, hogy a felhasználók egy hibát örökké magukkal hordozzanak, ezért ha bizonyítják jogkövető magatartásukat, akkor törlik a rendszerből a korábbi figyelmeztetések tényét.

Nos, mit gondoltok? Titeket elijesztene Russel és Lumpy sztorija a kalózkodástól?

Special Offer! 70% off! What a sale! Low price Viagra! Tegye fel a kezét, aki nem kapott még ilyen tárgyú levélszemetet! Többségünk persze morcos szemöldökrándulással kitörli az üzenetet, mások viszont bedőlnek. Miért? Mert olcsó, mert kényelmes, mert egyszerű, és mert nem tudják, hogy halálos lehet.

Nemrég készült egy tanulmány a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület megbízásából, amely riasztó adatokat közöl. A kutatók szerint ugyanis félmillió  honfitársunk van, aki spórolni szeretne, a kényelmes és egyszerű utat keresni, és jó eséllyel tényleg nem tudja, hogy a levélszemét nem épp a legális kereskedők, és legfőképpen nem a hivatalos patikák hirdetési módja. Ők úgy gondolják, hogy egy kattintással megspórolnak egy utat az orvoshoz, kikerülik a panaszokra vonatkozó, netán kínos kérdéseket, ráadásul még a gyógyszertári árhoz képest is megtakarítanak néhány forintot. Aztán beszedik a gyógyszert, és a történet nem happy end-el végződik.

Persze nem csak a spamekben hirdetett gyógyszerekre igaz az állítás, miszerint halálos is lehet. Számtalan illegális patika működik a világhálón, amelyek jórészt hamis gyógyszereket kínálnak. A HENT álláspontja szerint ennek oka, hogy elképesztő üzlet rejlik a gyógyszerhamisításban: a hamis pirulák előállítási költsége töredéke annak, mint ami az eredeti gyártókat terheli, hiszen a hamisítók bizonyos összetevőkre, higiéniára, megfelelő eszközökre, biztonságos tárolásra, minőségellenőrzésre nem költenek, így az értékesítés után hihetetlen profitot realizálnak. A sajátos üzleti érzékkel rendelkező hamisítók a világ egyre nagyobb részére terjesztik ki „vállalkozásukat” – ami egykor csak a harmadik világ problémája volt, az ma már a gazdagoknak, fejletteknek is komoly fejtörést okoz.

Egy 2010-es tanulmány szerint mintegy 77 millió európai kockáztatja életét azzal, hogy a legális gyógyszer-értékesítési csatornákat megkerülve vásárol gyógyhatásúnak remélt készítményeket. A jelentés szerint Nyugat-Európában a fogyasztók évente mintegy 10,5 milliárd eurót költenek olyan receptköteles gyógyszerekre, amelyeket illegális forrásból, elsősorban az interneten keresztül orvosi ajánlás és recept nélkül szereznek be. Mivel az ilyen pirulák – szakértői becslések szerint – 90 százaléka hamis, elképzelni is nehéz, mekkora hasznot jelent mindez a hamisítóknak.

A HENT úgy látja, azzal tudja megvédeni a magyarokat, ha elmagyarázza nekik, mi a probléma azzal, ha nem tudatos vásárlóként viselkednek. Vonatkozó kampányát második éve futtatja. A HENT most egy kisfilmet és egy reklámfilmet készített (ez utóbbi a tévében is látható), amely elég egyértelműen közli, mi is itt a probléma. Tessék megnézni, és okulni!