nokamu

New York kínai negyedének képviselője által benyújtott törvénytervezet elfogadása esetében a jövőben könnyen a rács mögött találhatja magát az a fogyasztó, akit hamisítvány megvásárlásán érnek tetten. A jogszabály börtönbüntetés mellett ezer dollár összegű pénzbírságot helyez kilátásba. A törvénytervezet szerint azoknak nem kell félni, akik mondjuk hamis táskával a vállukon közlekednek, a hatósági intézkedéshez tetten érés lenne szükséges.

Chinatown képviselője szerint nagyon fontos, hogy ne csak a hamisítványok kínálatát, de az irántuk mutatkozó keresletet is csökkentsék, hiszen, amíg van aki megveszi, lesz, aki terjeszti. Jogos érvelés.

Nem New York az első, ahol a vásárlókat próbálják elrettenteni a fogyasztás kriminalizálásával. Tavaly nyáron járta be a médiát a hír, miszerint az olasz hatóságok 1000 euróra büntettek egy turistát, aki hamisított Louis Vuitton táskát vette a jesolói strandon egy szenegáli kereskedőtől. A táska, bár nagyon hasonlított az eredetire, egy dologban lényegi különbséget mutatott: luxuscikkhez képest alig 7 eurót kért érte az eladó...

Képzeld el, hogy Kenyában élsz, a gyermeked maláriás lesz, a helyi üzletben megveszed a már bevált gyógyszert, de a gyermek nem lesz jobban. Néhány nappal később belehal a betegségbe. A halál oka malária, de a gyermek épp annyira a gyógyszerhamisítás áldozata, mint a betegségé... Ezekkel a mondatokkal kezdődik az alábbi videóriport, amelyet egy ausztrál csatorna készített a gyógyszerhamisításról.

Az anyag szerint világszerte 15 százalék lehet a forgalomba került hamis gyógyszerek piaci aránya, de Afrika, Ázsia, Latin-Amerika egyes országaiban ez az érték elérheti az 50 százalékot is, és a hamisítás nem csak a malária elleni gyógyszereket érinti: antibiotikumok, fogamzásgátlók, fájdalomcsillapítók, szív- és rákgyógyszerek, mind szerepelnek az illegális kínálatban. Ezek nagy veszélye, hogy összetételük és származásuk bizonytalan: gyártási körülményeik nem higiénikusak, összetevőik ellenőrizetlenek, hatóanyaguk kevesebb, több, eltérő, csak, hogy néhány példát említsünk.

Fejlett egészségügyi rendszerünk ellenére mi sem vagyunk biztonságban: az interneten bárki számára könnyen hozzáférhetőek a hamisítványok, amelyek gyakran olyan megtévesztően csomagoltak, hogy a szakértők számára is nehéz a megkülönböztetés.

A helyzet valószínűsíthetően nem fog egyik napról a másikra javulni. Nemzetközi összefogásra, fokozottabb hatósági fellépésre, szigorúbb szankciókra lenne szükség, és ami nagyon fontos, körültekintő, óvatos vásárlókra, akik ellenőrzik, átgondolják mi az, amit megvesznek, és azt, hol veszik meg.

Az amerikai rapper ruhamárkájának jogi képviselői eljárást indítottak egy floridai nagykereskedő ellen, amely a kereset szerint másolja a Jay-Z nevével fémjelzett termékeket. A Rocawear ügyvédei szerint a nagyker elsősorban a farmernadrágok és női felsők dizájnját utánozza, ezért jogi úton szeretnék elérni, hogy a céget eltiltsák az utánzatok gyártásától, árusításától és hirdetésétől.

Nem ez az első eset egyébként, hogy a floridai cég tulajdonosát neves zenészt érintő visszaélés miatt perbe fogják. 2009-ben azért indult ellene eljárás, mert boltjában Michael Jackson nevével és arcképével engedély nélkül ellátott pólókat, posztereket és más emléktárgyakat értékesített.

Idén már két alkalommal írtunk arról, hogy a kínaiak hogyan állítanak elő hamis tojást. Korábbi bejegyzésünkben leírtuk, majd egy videót is találtunk a hamisítványok készítésének módjáról. Akkor még úgy tűnt, a hamis élelmiszer miatt csak a kínai fogyasztóknak kell aggódniuk, most viszont egy olyan hírt találtunk, amely szerint már Malajziában is kapható a hamisítvány.

A beszámoló szerint a Penang partvidéki Pulau Tikus városában vásárolt egy fogyasztó hamis tojásokat. Arra, hogy valami nincs rendjén, akkor lett figyelmes, mikor megfőzte az élelmiszert: a hamis tojás íztelen, sárgája a megszokottnál erősebb színű volt, és az illata is eltért az eredetitől.

A képen látható, hogy a bal oldali (hamis) tojás sokkal nagyobb. A hátsó tányérokon főzött állapotban is észlelhető a különbség.

A hamisítók által gyakorta elkövetett hibáról olvashatunk a HENT egy friss hírében. A brit hatóságok hamis borokat foglaltak le a közelmúltban több nagyvárosban, így Brightonban, Londonban és Cardiffban is. Ezek első látásra elég meggyőzőnek tűnnek, ám tipikus példáját szolgáltatják annak, az átlag fogyasztó hogyan tudja megkülönböztetni a hamis terméket az eredetitől.

Az ausztrál Jacob’s Creek borok meglehetős népszerűségnek örvendnek a brit borfogyasztók körében, ezért a hatóságok óvatosságra intik a helyi vásárlókat. Bár az egészségügyi vizsgálatok szerint a hamis ital fogyasztásának nincs egészségkárosító hatása, a szakértők mégsem tanácsolják az ital megkóstolását, annak ugyanis az eredeti italtól eltérően rettenetes íze van.

Mivel az íz hiányosságaira csak a megvásárlás és felbontás után derülhet fény, még a megvásárlás előtt érdemes a palackok címkézését ellenőrizni. Azon ugyanis a származási ország nevénél sokatmondó betűzési hiba szerepel: „Wine of Austrlia” felirat jelzi a hamisítás tényét.

Ahogy a bevezetőben utaltunk rá ez a fajta betűzési hiba segíthet a hamisítványok megkülönböztetésében. Vásárlás előtt, ha kételelyek merülnek fel, érdemes bármely termék esetében megvizsgálni a vásárlói tájékoztató szövegezését. Ha az rossz magyarsággal van megfogalmazva, esetleg furcsa elűtési hibákat tartalmaz, akkor inkább ne vegyük meg a terméket. Ilyen hibát ugyanis egy eredeti gyártó sosem követne el, így biztosak lehetünk benne, hogy hamisítványról van szó.

Kép forrása: Daily Mail