nokamu

Unalomig ismételtük már, hogy Kína mindent hamisít, többek között az összes népszerű Apple terméket. Ezúttal azonban nem egy iPhone vagy Macbook utángyártásáról van szó, hanem az idén elhunyt Apple-vezér, Steve Jobs nevét igyekeznek meglovagolni.

Történt ugyanis, hogy egy tajpeji kiadó gondozásában megjelent egy könyv „25 Lessons That Steve Jobs Taught the Young” címmel, amelyről mondhatni ordít, hogy Jobs-nak semmi köze hozzá. A könyvet egy Jao Tao nevű szerző jegyzi, és a fülszövegen – sosem találjátok ki – Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke ajánlja a művet.

A 25 intelmet ugyanaz az Ecorebooks adja ki, amely egy korábbi hasonló próbálkozásával már befürdött. Az előző műnek a „Steve Paul Jobs's Eleven Pieces of Advice for Young People Today” címet adták, és a borító szerint az Amazon sikerlistáján szereplő alkotás kínai fordítása. Az írója egy bizonyos John Cage, aki állítólag a Stanford Egyetemen végzett, és gazdasági-pénzügyi magazinok főszerkesztőjeként dolgozik.

11 jó tanács fiataloknak... (Forrás: Ecorebooks)

A Reuters szerint a 11 jó tanácsot, amelyek között olyanok szerepeltek, mint „hallgass a szívedre, és tedd, amit szeretnél” kínai és tajvani könyvesboltokban forgalmazták, és a benne szereplő gondolatok valójában kínai történelmi személyekhez kötődő anekdoták és aforizmák voltak. Miután ez utóbbi könyvnek az angol nyelvű médiában is híre ment, kiderült a visszaélés, és az alkotás eltűnt az ázsiai üzletek polcairól.

Érdekes eset történt a könyvkiadás világában. Adam Mansbach felnőtteknek szóló gyerekkönyve már egy hónappal a megjelenése előtt bestseller kiadvány lett az Amazon felületén. Mi az oka a korai sikernek? Nos, úgy tűnik az online terjedő kalózpéldány...

Mansbach könyvének már a címe sem, de megírásának körülményei sem hétköznapiak. A Go the F*ck to Sleep ötlete akkor született meg, amikor két éves kislánya esti lefektetése különösen problémásnak bizonyult. Elsütött egy viccet arról a Facebook-on, hogy erről könyvet fog írni, barátai pedig annyira lelkesek lettek, hogy a felnőtteknek szóló mese végül tényleg elkészült.

A rövid, 32 oldalas könyvecske csak június közepén fog megjelenni, de máris hatalmas népszerűségnek örvend. Valószínű, hogy ötletessége, humora és őszintesége egyébként is gyorsan utat talált volna a gyermeknevelő szülőkhöz, ám megjelenés előtti sikere egy PDF formátumban terjedő kalózpéldánynak köszönhető. Úgy tűnik, a kalózkodás ebben az esetben egy igen hatékony marketing eszköznek bizonyult.

Az elektronikus könyvolvasók terjedésével párhuzamosan nő a könyvkiadók félelme, hogy a könyvszakma hasonló sorsra juthat, mint a zeneipar vagy a filmipar. Félelmeik nyilvánvalóan nem alaptalanok - az emberek már így is kevesebbet olvasnak, mint régen, és a kalózkodás, az illegális letöltés tovább csökkentheti az eladásokat, sőt nehezítheti nem csak az elsőkönyves, de a már ismert írók munkáját is. A Go the F*ck to Sleep példája ugyanakkor azt mutatja, a kalózkodás két irányba hathat: segítheti is, de hátráltathatja is a könyvpiacot. A 40 milliós kérdés az, mikor működik az egyik formában, és mikor hat a másik irányba? Ha az említett könyv nem lenne ennyire vicces és szórakoztató, akkor is az előjegyzési sikerlisták élére tör? Ha nincsenek a papír kiadásban gyönyörű illusztrációk, akkor is vágynának a szülők a papíralapú verzióra?

Neil Gaiman brit író nem egy alkalommal kelt már a kalózkodás védelmére, hangsúlyozva, nem bánja, ha munkáit illegálisan terjesztik. Vajon a szerző korábbi hírneve, könyvsikerei mennyiben játszanak szerepet abban, hogy saját könyvei esetében profitnövelő tényezőként jelentkezik az illegális letöltés? Egy első könyves írónak vajon ez menne?

Eléggé önellentmondó nyilatkozatot adott Anne B. Ragde, norvég írónő, akit könyvkalózkodásról kérdezett cikkében a skandináv Dagens Næringsliv online magazin. Radge, akinek több könyve magyarul is olvasható élesen kikelt a szerzői jogi jogsértések ellen, ám kiderült, hamisítványokat vásárol, sőt mp3 gyűjteménye sem jogtiszta forrásból származik.

Az interjúban Radge azt állította, komolyan aggódik műveinek illegális terjesztése miatt. Saját becslése szerint több mint félmillió koronát vesztett már el a kalózkodás miatt, ami számtalan álmatlan éjszakát okozott számára. Hozzátette, számára elviselhetetlen a gondolat, hogy mások meglopják. Mint mondta, a zenészek már csak koncertekből tartják fenn magukat, az íróknak azonban nincsen másuk, mint az eladott példányok után járó jogdíj.

Az interjúban azonban a kérdező rákérdezett arra, szokott-e hamisítványokat vásárolni, amire az írónő válaszul kifejtette, hogy bizonyos eredeti termékek szerinte annyira drágák, hogy inkább a hamisat veszi meg. Gyorsan felsorolta persze, hogy miből vesz eredetit, amikoris a beszélgetésen jelen lévő fia kisegítette a következő mondattal: „Kalóz mp3 gyűjteményed van. Az első 1500 dalt egy helyről másoltuk, egy másikról pedig még háromszázat.”

Az interjú megjelenését követő felháborodás során Radge azzal védekezett, hogy a dalokat a fia töltötte le, és hogy ez nem reprezentálja a valódi viszonyát a zeneiparral. Hozzátette a dalokat tartalmazó lejátszója a vidéki nyaralójában van, és hogy az ünnepek alatt megkeresi és letörli az illegális szerzeményeket.

Azt gondolnám, hogy egy író, aki teljes mértékben a vásárló olvasók jóindulatától függ nagyobb tisztelettel viseltetik mások szerzői jogait illetően. Ráadásul, ha már elkövette a jogsértést, legalább venné meg azt az 1500 dalt, ahelyett, hogy letörli. Azzal nem teszi jóvá az okozott károkat…

Kép forrása itt.

Az idei irodalmi Nobel-díj átadása óta Mario Vargas Llosa-lázban él Peru. Olyannyira nagy a kereslet, hogy az író november elején megjelent új könyvének kalózmásolatával már a nyílt utcán házalnak az illegális kereskedők.

A CNN International által készített videóban egyrészt látható, hogy a könyvesboltok rogyásig vannak Vargas Llosa régebbi és újabb könyveivel, másrészt az is, ahogy a kereskedők az úttesten sétálgatva ajánlgatják a szerző új könyvéről (El sueño del celta) készült másolatot az autósoknak. A beszámoló szerint az eredeti kiadvány 454 oldal hosszú, míg a kalózpéldányokból oldalak, sőt egész fejezetek hiányoznak, ráadásul olyan grammatikai hibákkal vannak tele, hogy az újdonsült Nobel-díjas író elsüllyedne a szégyentől, ha látná... A könyv eredeti kiadója szerint a probléma olyannyira súlyos, hogy minden legálisan eladott példányra hét, az utcán eladott kalózpéldány jut.

Az e-könyv kiadás könnyedén a zeneipar sorsára juthat, és ettől nem védi meg, sőt inkább csak tovább rontja a helyzetet az e-kiadványok másolásvédelme - körülbelül így foglalható össze Bodó Balázs, a BME Média Oktatási és Kutatási Központ kutatójának előadása, amely a DBP Hungary és a Kreatív második könyvmarketing konferenciáján hangzott el.

A Kreatív beszámolója szerint Bodó úgy látja, a DRM rendszer már a digitális zenék esetében is tévútnak bizonyult, és nincs ez másként az e-könyvek esetében sem. A kutató szerint a kiadványok másolásvédelemmel történő ellátása felesleges költség, ráadásul a kódolás másodpercek alatt feltörhető, így semmi értelme sincs. Bodó szerint a feketepiac megjelenése elkerülhetetlen, ugyanakkor a nagyobb károkozás még megelőzhető, ha a könyvkiadók felismerik, az illegális terjesztés nem az ingyenesség miatt virágzik, hanem mert olyan alternatívát és tartalmakat kínál, amelyek hiányoznak a legális piacról.

Bodó szerint a kalózkodási probléma megoldása nem a felhasználók jogainak korlátozásában rejlik, hanem az olvasók igényeinek kielégítésében. Meglátása szerint a kiadóknak amellett, hogy a jelenleginél olcsóbban kellene áraznia az e-könyveket, többek között kölcsönzésre, fejezetenkénti vásárlásra, és ingyenes hozzáférési opciókra is gondolniuk kellene.

Nagy Béla, a Gyomai Kner Nyomda kereskedelmi igazgatója vitatkozott Bodó álláspontjával. Mint mondta, az illegális terjesztés miatt számos kiadó - elsőként a specializált kiadók - kényszerülhet bezárásra. Szerinte inkább olyan védelmi rendszert kellene használni, amely visszakövethetővé teszi a könyveket, és amellyel azonosítani lehetne az illegális terjesztőket. Hangsúlyozta, ez a rendszer hasznos adatokat is nyújthatna a kiadóknak, hiszen fontos olvasottsági statisztikák birtokába kerülhetnek.

Nagy Béla előadása itt tölthető le.

Ti mit gondoltok? Sodródjon az árral az e-könyv piac vagy jár a védelem az online terjesztett műveknek is? Ha igen, milyen? DRM? Digitális vízjel? Formátum korlátozás?