nokamu

Szokatlan indok akadályozza a tajvani kalóz párt hivatalos bejegyzését: a hatóságok szerint a szervezet nem használhatja a Kalózpárt elnevezést, mivel a kalóz szó alapján a választók a tengereken garázdálkodó bűnözőkre asszociálhatnak.

Igaz ugyan, hogy a kalóz kifejezést eredetileg a hajózható vizeken hajókat megtámadó és kifosztó bűnözőkre használták, de az első engedély nélkül sugárzó rádióadók megjelenése óta a szó újabb értelmet is nyert. A szerzői jog enyhítéséért küzdő aktivisták világszerte a kalóz kifejezéssel illetik magukat. Ráadásul különös büszkeséggel teszik ezt, mióta a svéd Kalózpárt történelmi választási sikert aratott az Európai Parlament 2009-es voksolásán.

A svéd példa nyomán ma már világszerte 29-re nőtt az olyan pártok száma, amely a fájlcserélés legalizálásának üzenetével szeretné kivenni a részét a nemzeti politikából, és céljai leírására nevében a kalóz szót használja. Egy újonnan alakult mozgalom azonban úgy fest, ezt nem teheti meg.

A tajvani kalóz párt alapítója, Tai Cheh nemzetközi elődjeihez hasonlóan szintén Kalózpárt néven próbálta bejegyeztetni szervezetét, ezt azonban a helyi belügyminisztérium elutasította. Az indok: a kalóz kifejezés használata helytelen és negatív értelmezést hordoz.

Tai fellebbezett a határozat ellen, de miután fellebbezési kérelmét elutasították, bírósághoz fordult. A bíróság azonban a minisztérium érvelésének adott helyt, és megerősítette a minisztérium azon állásfoglalását, miszerint a kalóz név használata alkalmas arra, hogy a választókat megtévessze, azok a párt képviselőit igazi tengeri kalózoknak higgyék, egy olyan tevékenység folytatóinak, amelyet a tajvani büntető törvénykönyv bűncselekménynek nyilvánított.

Őszintén szólva, a Tajvannal kapcsolatos kulturális, társadalmi ismereteink hiányosak, így nem tudjuk megítélni, egy átlagos tajvani összekeverné-e az online kalózokat a tengeri kalózokkal. Azt viszont elég valószerűtlen, hogy a leendő párt masszív letöltő, és így potenciális zavazóbázisa ne tudna különbséget a két értelmezés között.

(Via: TorrentFreak)

Bármilyen hevesen is ágálnak a szellemitulajdon-védelme ellen, és bármilyen őszintén hisznek abban, hogy az interneten elérhető tartalom mindenkié és mindenkivel megosztható, úgy tűnik, néha még a kalózok sem örülnek annyira az illegális másolásnak. Történt ugyanis Olaszországban, hogy a 2006-ban megalakult hivatalos olasz Kalózpárt, azaz a Partito Pirata egy imposztor szervezettel találta magát szemben, amely önmagát szintén Kalózpártnak nevezi, és amely a pirateparty.it webcímen működteti honlapját. Mit is jelent ez pontosan? Azt, hogy kalóztámadás érte a Kalózpártot! 

A hamis kalózok weblapja

A Partito Pirata persze bírósághoz fordult, hogy jogait az álkalózokkal szemben érvényesítse. A bíróság némi mérlegelés alapján elfogadta a hivatalos szervezet keresetét, azzal indokolva a döntést, hogy a kalózmozgalmat nemzetközi szinten a szerzői joggal szembeni kritikus hozzáállás határozza meg, az imposztorok azonban a szervezet neve mellett annak ideológiáját már nem vették át, így bizonnyal nem az ők "igaziak".

Az igazi kalózok weblapja

A bíróság az ál Kalózpártot eltiltotta a Partito Pirata, a Pirateparty és a Pirate Party elnevezések, valamint a szervezet logóinak on- és offline történő használatától, valamint a megtiltotta, hogy a fenti domain nevet tovább használják. A visszaélő félnek 15 napja van eleget tenni a bíróság döntésének, ellenkező esetben jogsértésenként 500 euró összegű bírságot kötelesek fizetni, valamint napi 200 eurós bírságot mindaddig, amíg a bírói határozatnak nem tesznek eleget.

(Via: TorrentFreak)

Arra a kritikára válaszul, hogy ők csak elvesznek, de nem adnak, saját könyvet adott ki az amerikai Kalózpárt a napokban. A No Safe Harbor címet viselő könyv tulajdonképpen egy tanulmánykötet, amely több szerző hozzájárulásával a párt három témája köré épül fel. Ezek a szellemi tulajdon, a magántitok és a kormányzati elszámoltathatóság.

A könyvet papírkötésben az Amazon oldalán lehet megvásárolni 10 dollár körüli áron, de persze különböző formátumokban ingyen is letölthetővé tették. A kötetben 20 esszé olvasható 16 szerző, többek között Rick Falkvinge, az első kalózpárt alapítójának tollából. Falkvinge egyébként a szerzői jog történetéről ír.

A könyv társzerkesztője, és írója Andrew Norton szerint a kötettel azoknak szeretnének segítséget nyújtani, akik útmutatót keresnek a szerzői joggal kapcsolatos kormányzati intézkedések, javaslatok, tervek útvesztőjében.

(Via: TorrentFreak)

Huszonéves, digitális írástudó fiatalok csatlakoznak sorra világszerte a kalózpártokhoz. Ma már 61 ilyen szervezetet tartanak nyilván.

A berlini kalózok választási sikere eredményeként kerültek ismét reflektorfénybe a kalózpártok. Kezdetben ezek a szervezetek a drasztikus szerzői jogi reformok és a fájlmegosztás legalizálása melletti kiállásuknak köszönhetően kaptak médiafigyelmet, ma már hivatalos politikai erők képviseltetik magukat az Európai Parlamentben és a berlini tartományi parlamentben – írja a kalózmozgalmak felemelkedéséről közölt írásában a BBC News.

Az első kalózpárt 2006-ban alakult Svédországban, de komolyabb figyelmet csak 2009-ben kapott a helyi The Pirate Bay torrent oldal üzemeltetőinek bírósági elítélése okán. A svéd kalózok az információszabadság, a szerzői jogi reform, a szabadalmi rendszer megszüntetése mellett síkra szállva alakultak pártszervezetté. A TPB elleni pert kihasználva tudták előbb 18 ezer főre növelni taglétszámukat, majd megszerezni két képviselői helyet az európai parlamenti választások során.

A svéd kalózok európai sikerét követően 2010-ben Belgiumban megalakult a nemzeti kalózpártokat tömörítő Pirate Parties International (PPI), amely célul tűzte ki, hogy segítse a helyi szervek közötti kooperációt. A PPI-nek jelenleg 26 teljes jogú és 5 megfigyelő párt a tagja, igaz, négy kontinensen összesen 61 kalózpártot tart nyilván világszerte.

A kalózpártok tagjai zömmel fiatalok, akik digitálisan írástudók, könnyedén élnek az internet nyújtotta lehetőségekkel, olyannyira, hogy akár egyetlen mikroblog üzenettel is képesek aktiválni támogatóikat. A 2010-es brit választásokon a helyi párt jelöltjei között nyolcból három csak 19 éves, de a legidősebb jelölt is csak 41 éves volt, sőt a német kalózpárt frissen megválasztott képviselői között is 19 éves a legifjabb. A cseh Kalózpárt a Twitter, a YouTube és a Facebook felületein is aktív, utóbbin mintegy 23 ezer követője van.

A szakértők szerint a kalózok szavazóbázisát már nem ennyire könnyű definiálni. A német kalózok például olyan szocio-liberális pártként határozzák meg magukat, amely az alapvető emberi jogok biztosításáért küzd, és amely alapvetően szeretné megváltoztatni a politikai gondolkodás módját. Ennek alapján a pártok egyfajta politikai olvasztótégelyként működnek, amelynek támogatói között különböző szocio-demográfiai háttérrel rendelkező szavazók sorakozhatnak fel.

A német kalózok soha nem tapasztalt eredményességgel szerepeltek a 2011. szeptemberi berlini választásokon: mind a tizenöt induló jelöltjük bekerült a tartományi parlamentbe.  Az elemzők szerint számos faktor járult hozzá ehhez az eredményhez: a figyelemfelkeltő név és megjelenés mellett, a rendszerellenes hangulatot kihasználása, és olyan hívószavak használata, mint az átláthatóság, erősebb demokrácia mind hasznukra vált. A szakértők szerint megvan a potenciál a német és más nemzeti kalózpártokban is ahhoz, hogy komolyabb politikai erővé váljanak, ehhez azonban kevés, ha csak a szerzői jog és információszabadság kérdéseivel foglalkoznak, idővel szükségessé válik, hogy további témákat is beemeljenek programjukba.

(Via: BBC News)

Akár történelmet is írhat a német Kalózpárt (Piraten Partei), ha a berlini helyi választásokon bekerülnek a törvényhozásba. Korábban ugyanis még egyetlen kalóz mozgalomnak sem sikerült nemzeti (!) szavazáson ez a bravúr. A német parlamentnek ugyan jelenleg is van egy tagja a kalózok képviseletében, de ez annak köszönhető, hogy a már megválasztott Jörg Tauss képviselő szociáldemokrata pártból történő kilépése után úgy döntött, a Kalózpárt színeiben politizál tovább.

Választási plakát Berlinben

A kalózok optimizmusa a TorrentFreak beszámolója szerint azon friss közvélemény-kutatási adatoknak köszönhető, amely szerint támogatottságuk a német fővárosban jelenleg 4,5 százalékos. A párt a 2009-es szövetségi választásokon a voksok alig 2 százalékát tudta megszerezni, így ehhez képest az aktuális adatok komoly előrelépést jelentenek. Mivel a szavazatküszöb 5 százalékban van meghatározva, a Kalózpárt képviselőinek közel egy hónapja van arra, hogy a szeptember 18-án esedékes voksolásig tovább mozgósítsák szimpatizánsaikat.

A svéd Kalózpárt alapítója, Rick Falkvinge szerint a berlini média is a kalózok malmára hajthatja a szelet: a sajtó már most is az esedékes választások nagy meglepetésének és szenzációjának minősíti a kalózmozgalom felfutását, amely médiafigyelem tovább növeli a párt ismertségét és erősítheti szavazóbázisát.

Falkvinge az állítással saját tapasztalataira hivatkozik: a svéd Kalózpárt 2009-es választási sikeréhez (ha a The Pirate Bay körüli felhajtás miatt kisebb részben is) hozzájárult a sajtó. A svéd mozgalommal is rengeteget foglalkozott a média, amely aztán az európai parlamenti választásokon a szavazatok 7 százalékát nyerte el, ezzel két képviselői helyet szerzett magának az Uniós testületben. Tény viszont, hogy a svéd kalózok egy évvel később a nemzeti parlamenti választásokon nem tudták megismételni sikerüket: a 2010-es voksoláson már csak a szavazatok kevesebb, mint 1.4 százalékát kapták meg.