Huszonéves, digitális írástudó fiatalok csatlakoznak sorra világszerte a kalózpártokhoz. Ma már 61 ilyen szervezetet tartanak nyilván.

A berlini kalózok választási sikere eredményeként kerültek ismét reflektorfénybe a kalózpártok. Kezdetben ezek a szervezetek a drasztikus szerzői jogi reformok és a fájlmegosztás legalizálása melletti kiállásuknak köszönhetően kaptak médiafigyelmet, ma már hivatalos politikai erők képviseltetik magukat az Európai Parlamentben és a berlini tartományi parlamentben – írja a kalózmozgalmak felemelkedéséről közölt írásában a BBC News.

Az első kalózpárt 2006-ban alakult Svédországban, de komolyabb figyelmet csak 2009-ben kapott a helyi The Pirate Bay torrent oldal üzemeltetőinek bírósági elítélése okán. A svéd kalózok az információszabadság, a szerzői jogi reform, a szabadalmi rendszer megszüntetése mellett síkra szállva alakultak pártszervezetté. A TPB elleni pert kihasználva tudták előbb 18 ezer főre növelni taglétszámukat, majd megszerezni két képviselői helyet az európai parlamenti választások során.

A svéd kalózok európai sikerét követően 2010-ben Belgiumban megalakult a nemzeti kalózpártokat tömörítő Pirate Parties International (PPI), amely célul tűzte ki, hogy segítse a helyi szervek közötti kooperációt. A PPI-nek jelenleg 26 teljes jogú és 5 megfigyelő párt a tagja, igaz, négy kontinensen összesen 61 kalózpártot tart nyilván világszerte.

A kalózpártok tagjai zömmel fiatalok, akik digitálisan írástudók, könnyedén élnek az internet nyújtotta lehetőségekkel, olyannyira, hogy akár egyetlen mikroblog üzenettel is képesek aktiválni támogatóikat. A 2010-es brit választásokon a helyi párt jelöltjei között nyolcból három csak 19 éves, de a legidősebb jelölt is csak 41 éves volt, sőt a német kalózpárt frissen megválasztott képviselői között is 19 éves a legifjabb. A cseh Kalózpárt a Twitter, a YouTube és a Facebook felületein is aktív, utóbbin mintegy 23 ezer követője van.

A szakértők szerint a kalózok szavazóbázisát már nem ennyire könnyű definiálni. A német kalózok például olyan szocio-liberális pártként határozzák meg magukat, amely az alapvető emberi jogok biztosításáért küzd, és amely alapvetően szeretné megváltoztatni a politikai gondolkodás módját. Ennek alapján a pártok egyfajta politikai olvasztótégelyként működnek, amelynek támogatói között különböző szocio-demográfiai háttérrel rendelkező szavazók sorakozhatnak fel.

A német kalózok soha nem tapasztalt eredményességgel szerepeltek a 2011. szeptemberi berlini választásokon: mind a tizenöt induló jelöltjük bekerült a tartományi parlamentbe.  Az elemzők szerint számos faktor járult hozzá ehhez az eredményhez: a figyelemfelkeltő név és megjelenés mellett, a rendszerellenes hangulatot kihasználása, és olyan hívószavak használata, mint az átláthatóság, erősebb demokrácia mind hasznukra vált. A szakértők szerint megvan a potenciál a német és más nemzeti kalózpártokban is ahhoz, hogy komolyabb politikai erővé váljanak, ehhez azonban kevés, ha csak a szerzői jog és információszabadság kérdéseivel foglalkoznak, idővel szükségessé válik, hogy további témákat is beemeljenek programjukba.

(Via: BBC News)