nokamu

Nem jutott be a holland parlamentbe a helyi kalózpárt a héten megtartott választásokon. A kalóz jelöltek a szavazatók alig 0.3 százalékát szerezték meg.

A holland kalózpárt, hivatalos nevén a Piratenpartij képviselői relatív nagy reményekkel vágtak neki a szerdán megtartott parlamenti választásoknak, miután több közvélemény-kutatás is azt jósolta, esélyük van 1, de akár több képviselői hely megszerezéséhez elegendő szavazatot összegyűjteni. Reményeik azonban szertefoszlottak: a voksoláson a szavazatok alig 0,3 százalékát szerezték meg. (Igaz, ez az arány még mindig több, mint a 2010-es választásokon elért 0,1 százalékos mutató.)

A holland választás a nemzetközi kalózpárti mozgalom számára hangsúlyos eseménynek számított. A mozgalom 2006-os elindulása óta ugyanis számos kisebb-nagyobb eredményt tudott elérni világszerte. A legjelentősebb, hogy a 2009-es voksolás során a svéd választók két kalózpárti képviselőt is beszavaztak az Európai Parlamentbe, míg idén a német szavazók a tartományi választások során juttattak be tucatnyi kalóz képviselőt a tartományi parlamentekbe. Ami eddig egyetlen nemzeti kalózpártnak sem sikerült viszont az az, hogy országos választások során közvetlenül küldjön képviselőt a nemzeti parlamentbe. Nos, hiába számítottak rá, ez a bravúr a holland kalózoknak sem jött össze.

(Via: TorrentFreak, HENT)

Szokatlan indok akadályozza a tajvani kalóz párt hivatalos bejegyzését: a hatóságok szerint a szervezet nem használhatja a Kalózpárt elnevezést, mivel a kalóz szó alapján a választók a tengereken garázdálkodó bűnözőkre asszociálhatnak.

Igaz ugyan, hogy a kalóz kifejezést eredetileg a hajózható vizeken hajókat megtámadó és kifosztó bűnözőkre használták, de az első engedély nélkül sugárzó rádióadók megjelenése óta a szó újabb értelmet is nyert. A szerzői jog enyhítéséért küzdő aktivisták világszerte a kalóz kifejezéssel illetik magukat. Ráadásul különös büszkeséggel teszik ezt, mióta a svéd Kalózpárt történelmi választási sikert aratott az Európai Parlament 2009-es voksolásán.

A svéd példa nyomán ma már világszerte 29-re nőtt az olyan pártok száma, amely a fájlcserélés legalizálásának üzenetével szeretné kivenni a részét a nemzeti politikából, és céljai leírására nevében a kalóz szót használja. Egy újonnan alakult mozgalom azonban úgy fest, ezt nem teheti meg.

A tajvani kalóz párt alapítója, Tai Cheh nemzetközi elődjeihez hasonlóan szintén Kalózpárt néven próbálta bejegyeztetni szervezetét, ezt azonban a helyi belügyminisztérium elutasította. Az indok: a kalóz kifejezés használata helytelen és negatív értelmezést hordoz.

Tai fellebbezett a határozat ellen, de miután fellebbezési kérelmét elutasították, bírósághoz fordult. A bíróság azonban a minisztérium érvelésének adott helyt, és megerősítette a minisztérium azon állásfoglalását, miszerint a kalóz név használata alkalmas arra, hogy a választókat megtévessze, azok a párt képviselőit igazi tengeri kalózoknak higgyék, egy olyan tevékenység folytatóinak, amelyet a tajvani büntető törvénykönyv bűncselekménynek nyilvánított.

Őszintén szólva, a Tajvannal kapcsolatos kulturális, társadalmi ismereteink hiányosak, így nem tudjuk megítélni, egy átlagos tajvani összekeverné-e az online kalózokat a tengeri kalózokkal. Azt viszont elég valószerűtlen, hogy a leendő párt masszív letöltő, és így potenciális zavazóbázisa ne tudna különbséget a két értelmezés között.

(Via: TorrentFreak)

Bármilyen hevesen is ágálnak a szellemitulajdon-védelme ellen, és bármilyen őszintén hisznek abban, hogy az interneten elérhető tartalom mindenkié és mindenkivel megosztható, úgy tűnik, néha még a kalózok sem örülnek annyira az illegális másolásnak. Történt ugyanis Olaszországban, hogy a 2006-ban megalakult hivatalos olasz Kalózpárt, azaz a Partito Pirata egy imposztor szervezettel találta magát szemben, amely önmagát szintén Kalózpártnak nevezi, és amely a pirateparty.it webcímen működteti honlapját. Mit is jelent ez pontosan? Azt, hogy kalóztámadás érte a Kalózpártot! 

A hamis kalózok weblapja

A Partito Pirata persze bírósághoz fordult, hogy jogait az álkalózokkal szemben érvényesítse. A bíróság némi mérlegelés alapján elfogadta a hivatalos szervezet keresetét, azzal indokolva a döntést, hogy a kalózmozgalmat nemzetközi szinten a szerzői joggal szembeni kritikus hozzáállás határozza meg, az imposztorok azonban a szervezet neve mellett annak ideológiáját már nem vették át, így bizonnyal nem az ők "igaziak".

Az igazi kalózok weblapja

A bíróság az ál Kalózpártot eltiltotta a Partito Pirata, a Pirateparty és a Pirate Party elnevezések, valamint a szervezet logóinak on- és offline történő használatától, valamint a megtiltotta, hogy a fenti domain nevet tovább használják. A visszaélő félnek 15 napja van eleget tenni a bíróság döntésének, ellenkező esetben jogsértésenként 500 euró összegű bírságot kötelesek fizetni, valamint napi 200 eurós bírságot mindaddig, amíg a bírói határozatnak nem tesznek eleget.

(Via: TorrentFreak)

A Time magazin évről évre összeállítja a világ 100 legbefolyásosabb emberének listáját. A neves lap a napokban tette közzé az idei 200 finalistát, akik közül a 100 első kikerül majd. A javasolt személyek között Rick Falkvinge, a kalózpárti mozgalom elindítója is helyet kapott. 

A 40 éves Falkvinge 2006-ban alapította meg a svéd Kalózpártot. Neki köszönhetően a kalózmozgalom rövidesen nemzetközi programmá nőtte ki magát: helyi pártszervezetek ma már több tucatnyi országban működnek. (Legutóbb például Tunéziában nyilvánították hivatalosan is párttá a helyi szervezetet.) A nemzeti kalózpártok képviselői a svéd országos és a berlini helyi parlamentben is ott ülnek, sőt az Európai Parlament képviselőtestületébe is beszavazták őket a választók. Falkvinge tavaly lemondott svéd kalózpárti elnökségéről azzal az indokkal, hogy a jövőben a mozgalom nemzetközi megerősítésén kíván dolgozni.

A Time magazin oldalán április 17-éig szavazhatnak az olvasók arra, véleményük szerint a 200 fő közül melyik 100 érdemes a legbefolyásosabbak címére. A finalisták között Falkvinge mellett olyan nevek szerepelnek, mint Barack és Michelle Obama, II. Erzsébet királynő, Brad Pitt és Angelina Jolie, Mark Zuckerberg, Rupert Murdoch, Lady Gaga, Kate Middleton vagy Usain Bolt.

Arra a kritikára válaszul, hogy ők csak elvesznek, de nem adnak, saját könyvet adott ki az amerikai Kalózpárt a napokban. A No Safe Harbor címet viselő könyv tulajdonképpen egy tanulmánykötet, amely több szerző hozzájárulásával a párt három témája köré épül fel. Ezek a szellemi tulajdon, a magántitok és a kormányzati elszámoltathatóság.

A könyvet papírkötésben az Amazon oldalán lehet megvásárolni 10 dollár körüli áron, de persze különböző formátumokban ingyen is letölthetővé tették. A kötetben 20 esszé olvasható 16 szerző, többek között Rick Falkvinge, az első kalózpárt alapítójának tollából. Falkvinge egyébként a szerzői jog történetéről ír.

A könyv társzerkesztője, és írója Andrew Norton szerint a kötettel azoknak szeretnének segítséget nyújtani, akik útmutatót keresnek a szerzői joggal kapcsolatos kormányzati intézkedések, javaslatok, tervek útvesztőjében.

(Via: TorrentFreak)