nokamu

A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) becslése szerint a hamisítással, kalózkodással a társadalomnak és a gazdaságnak okozott kár 2015-re elérheti az 1,7 trillió dollárt. A szervezet szerint a hamisítás volumene ekkora 2,5 millió munkahely biztonságát veszélyezteti majd.

Hamisítványok a HENT kiállításán

A tanulmány szerint jelenleg mintegy 775 milliárd dollárra becsülhető a szellemi tulajdonjogot (IPR) sértő visszaélések által okozott társadalmi, gazdasági kár. Ebbe az összegben beleértendők az elmaradt állami adóbevételek és a jogérvényesítésre és fogyasztóvédelemre fordított költségek is.

A szakértők szerint ez az érték négy év alatt, 2015-re több mint duplájára nő, és eléri az 1,7 trillió dollárt. A növekedés a hamisítás és kalózkodás gyorsuló ütemének, az internet és a mobiltechnológiák terjedésének köszönhetően következik be.

A becslés (mivel a hamisítás illegális tevékenység, 100 százalékig pontos adat nem adható!) szerint a hamisítványok nemzetközi kereskedelme négy év múlva 960 milliárd dolláros forgalmat érhet el, a belföldi gyártás és fogyasztás 370 és 570 milliárd dollár között fog mozogni, a digitális kalózkodás pedig 240 milliárd dolláros kárt fog okozni.

A kutatási jelentést az ICC számára a Frontier Economics állította össze. Szerintük adataik egyértelműen mutatják, hogy a hamisítás milyen rendkívüli mértékű negatív hatást gyakorol a globális gazdaságra: fontos társadalmi problémák kezelésétől von el állami pénzeket, nagyobb terheket ró az adófizetőkre, gyengíti a munkaerőpiac kapacitását, és veszélyes termékek használatának teszi ki a fogyasztókat.

A madridi III. Károly Egyetem kutatói szerint alig száz felhasználó feltöltéseinek köszönhető a BitTorrenten elérhető tartalom kétharmada. Ha őket "kivonnák a forgalomból" drasztikusan csökkenne a le- és feltöltési forgalom, egyszersmind látványosan visszaesne a hálózaton realizált kalózkodás mértéke. Felmerül a kérdés, hogy valóban ilyen kevés internetező kiiktatásán múlhat a szerzői jogvédelem sikere?

Nézzük a részleteket. A kutatók a Mininova és a The Pirate Bay hálózatára több mint 55 ezer torrent fájlt feltöltő felhasználók magatartását vizsgálta, hogy eldöntsék, a szerzői jog által védett fájlokat illegálisan terjesztő internetezők inkább altruisták vagy inkább profitorientáltak. Azaz inkább egyfajta önzetlen emberszeretet vezérli őket, hogy más tulajdonát illegálisan és ingyen terjesszék, avagy anyagi hasznuk származik a megosztásból.

A szakértők kutatási jelentésükben (Is Content Publishing in BitTorrent Altruistic or Profit-Driven) megállapították, hogy a felhasználók egy egészen kis része felelős a feltöltött tartalom 67, a letöltött tartalom 75 százalékáért. Hozzátették, hogy ez a kis tartalomterjesztő csoport alig vagy egyáltalán nem tölt le torrenteket a rendszerből, tehát felhasználói aktivitásuk meglehetősen egyirányú.

A feltöltők által közzétett tartalmat vizsgálva arra jutottak, hogy két típusú felhasználó különböztethető meg a fő tartalomterjesztők között: a hamis terjesztők és a top terjesztők. Előbbiek között vannak egyrészt azok a szerzői jogi aktivisták, akik hamis fájlokat tesznek elérhetővé, illetve azok a rosszindulatú felhasználók, akik vírusokat és kémprogramokat tartalmazó torrenteket közölnek. Az ő aktivitásuk a letöltések 25, a feltöltések 30 százalékát generálja. A top terjesztők az a csoport, akiknek anyagi előnyük származik a kalózkodásból, egyrészt a saját honlapjura irányított forgalomból származó reklámbevételekből, másrészt a VIP felhasználók előfizetéseiből. Az ő aktivitásuk a feltöltések 30, a letöltések 40 százalékát generálja.

Tehát, ha a második csoport számára elveszne az anyagi ösztönző, és felhagynának illegális tevékenységükkel, akkor a spanyol kutatók szerint drasztikusan visszaesne mind az elérhető kalóztartalom, mind az illegális letöltések száma, ami drámai hatással lehetne a BitTorrent rendszerére.

Visszatérve a bevezetőben feltett kérdésre: a válasz igen nehéz, de azt gondolnám több dolgon múlik a kalózkodás elleni küzdelem sikere, mint 100 kalóz aktivitása. Tény, hogy fájlcseréléshez kellenek olyan felhasználók, akik megosztanak, így ha a profitorientált top terjesztők kiesnének a képből, valóban csökkenne a forgalom. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a felmérés csak két nagyobb tracker oldalra koncentrált (amelyeknek azért van alternatívája), ezért nagyon messzire mutató következtetéseket nem lehet levonni. A kérdés szerintem azon múlik, hogy a BitTorrent felhasználók mit lépnének egy ilyen változás hatására, milyen alternatívát keresnének, ha fő forrásaik elapadnának?

A MarkMonitor kutatása szerint a hamisítványokat és kalóztartalmakat kínáló weboldalakat a tavalyi évben több mint 53 milliárd internetező látogatta meg. A HENT híradása szerint a cég 22 márkanévből álló minta alapján végzett nemzetközi felmérést, amely alapján a látogatószámot megadta.

A kutatás során több mint tízezer olyan weboldalt azonosítottak, amelyek a mintaelemekhez, többek között hamis vényköteles gyógyszerekhez, luxuscikkekhez, kalózzenékhez, filmekhez hozzáférést biztosítottak. A MarkMonitor szakértői szerint az 53 milliárd látogató nagyobb része a digitális tartalmakat elérhetővé tevő oldalakat kereste, de a hamisítványokat kínáló kereskedelmi felületek is elérték az évi 92 milliós látogatószámot.

A vizsgálat azt mutatja, hogy az előbbi oldalak 67, az utóbbi lapok 73 százaléka Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban van regisztrálva. Ugyanakkor viszont azt állapították meg, hogy a weboldalak székhelye nem feltétlenül egyezik az üzemeltetők székhelyével. A kutatás során próbavásárlásokat is végeztek, és azt tapasztalták, a megrendeléseket gyakran harmadik országból teljesítették.

A MarkMonitor szerint mivel a kutatást kis mintán végezték, nem ad teljes képet a hamisítványok és kalóztermékek forgalmáról, ugyanakkor a kevés mintaelem vizsgálata során kapott hatalmas látogatói érték arra utal, hogy a teljes illegális piac egészen elképesztő méretű lehet.

Londonban drága az élet. Ezt mindenki tudja. Azt azonban már kevesebben, hogy nem csak a legális, de a feketepiaci bevásárlások is többe kerülnek az ott élőknek, mint a világ bármely más nagyvárosában. Vagyis, majdnem. A legtöbb hamis termék Londonban a legdrágább, de ha hamis alkoholt vagy cigarettát venne valaki, akkor Prágában kell a legmélyebben a pénztárcájába nyúlnia.

A KPMG szakértői a világ tizenegy nagyvárosában mérték fel, majd hasonlították össze, hogy mennyibe kerülnek a hamis termékek az adott piacon. A kutatók egy bevásárlólistát állítottak össze, majd ezen termékek hamis verzióit felkutatva a helyi piacokon, összevetették az árakat az eredeti cikkek kereskedelmi árával. E szerint a szakértők három árképzési módszert tudtak megkülönböztetni:

1. Azon termékeknél, mint az alkohol és a dohányáru, ahol a vásárlók nem sejtik, hogy hamisítványt vesznek, a feketepiac 20-40 százalékos "árengedménnyel" dolgozik.

2. Azon termékeket, mint a ruhaneműk, CD-k, DVD-k, amelyekről a fogyasztók gyanítják, hogy hamis, 65-85 százalékos "kedvezménnyel" kínálják.

3. Azon termékeket, mint a luxuscikkek imitációi, ahol a vásárló pontosan tudja, hamisítványért fizet, 90-95 százalékkal az eredeti ár alatt adják el.

A kutatás szerint a luxuscikkek, napszemüvegek és órák hamis verziói a legkönnyebben elérhetők a vizsgált városokban. Londonban például egy márkás karóra replikáját már az eredeti ár 1 százalékáért is meg lehet kapni, míg egy dizájner által tervezett táska utánzatát az eredeti ár 13 százalékáért kínálnak ugyanott. A két terméktípus esetében hasonló "kedvezményeket" találtak Madrid, Hongkong és Sao Paulo utcáin is.

Delhiben a vásárlók a hivatalos ár 17 százalékáért vehetnek kalózfilmet, de a londoniaknak ugyanezen termékért az ajánlott fogyasztói ár 40 százalékát kell kifizetni. Mindemellett a kalóz CD-kre (11%), hamis edzőcipőkre (56%) vagy farmerekre (56%) is Londonban kínálják a legkisebb kedvezményt a hamisítók. Az árkülönbségben jelentős szerepe van az online kereskedők által kért áraknak és a fájlcserélés helyi elterjedtségének is.

Hamis alkoholhoz és cigarettához London, Sydney, Johannesburg és Tel Aviv utcáin a legnehezebb hozzájutni, ellenben Prága, Sao Paulo, Isztambul, Delhi piacain annál könnyebb, de Madridban, New Yorkban és Hongkongban sem kell sokáig keresni. New Yorkban például egy jó minőségű bourbon whiskey hamis verzióját az eredeti ár 60 százalékáért, Madridban hamis cigit a bolti ár feléért is lehet kapni.

Összességében a KPMG szakértői bevásárlókosarukat hamis cikkekkel az eredeti teremékek összárának 24 százalékáért tudták megtölteni.

A hamis bevásárlókosár tartalma, avagy a vizsgált termékek: kalóz DVD-k és CD-k az aktuális sikerlisták alapján, kalózszoftver, márkás edzőcipő, márkás póló, dizájner táska, márkás karóra, márkás napszemüveg, márkás farmer, jó minőségű whiskey, cigaretta

Ma hozta nyilvánosságra a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) friss kutatását, amelyben az ünnepek kapcsán arra volt kíváncsi, eredeti CD és DVD kerül-e a fa alá. Nos, az eredmények azt mutatják, hogy nem feltétlenül... Bár sokan nem döntöttek még az ajándékokról, többen vannak, akik hajlanak arra, hogy hamisítványt adjanak szeretteiknek.

A megkérdezettek 11 százaléka – zömmel diplomások, fiatalok és budapestiek – tervezi, hogy karácsonyra zenei CD-t vásárol valakinek ajándékba. Közülük minden ötödik megkérdezett (21 százalék) vásárolna hamis CD-t, ha olcsón jutna hozzá, sőt ezek fele nem zárkózik el attól, hogy karácsonyra is kalózlemezt ajándékozzon.

A válaszadók szintén 11 százaléka, főként az érettségizettek és diplomások, továbbá a 18 és 45 év közötti felnőttek terveznek DVD-t vásárolni ajándékba. A potenciális vásárlók közül 29 százaléka vásárolna hamis DVD-t ajándékba, és ezek 68 százaléka nem szégyellné karácsonykor sem hamisítvánnyal meglepni szeretteit.

A válaszadók 77 százaléka nem tervez DVD-t, háromnegyede nem készül CD-t tenni idén a fa alá. CD-k esetében minden hetedik, filmek esetében minden ötödik fogyasztó nem döntött még arról, vásárol-e idén ajándékba vagy sem.

A kutatást a HENT megbízásából a Tárki végezte 1000 fős reprezentatív mintán, a teljes kutatási jelentés itt érhető el.