nokamu

Az amerikai szellemi tulajdon védelmére megalakult bizottság (Commission on the Theft of American Intellectual Property) legújabb jelentésében minden eddiginél durvább eszközök bevetésére tett javaslatot a kalózok és a hamisítók ellen.

Kínai gyógyszerhamisításról írt cikkében egy érdekes elméletre mutat rá a Discovery News. A tradicionális, állati eredetű gyógyászati termékek hamisítása kapcsán azt írja, ha a hamisítók hintőport használnak orrszarvúk szarvából készült őrlemény helyett, azzal akaratlanul is hozzájárulnak a veszélyeztetett fajok védelméhez, hiszen a hamisítványhoz nem pusztítanak el egy újabb állatot értelmetlenül.

Hagyományos kínai orvosság: állatokra vagy emberekre veszélyes?

Több kalózoldalt is üzemeltetett az az olasz férfi, aki bevételeit azzal toldotta meg, hogy eladta a felhasználók adatait a potenciális hirdetőknek. A kalózkodó internetezők adataik harmadik félnek történő átadására természetesen nem adtak engedélyt.

Az olasz hatóságok tavaly novemberben öt weboldalat, köztük az ország legnagyobb engedély nélkül működő zenei oldalát, az Italianshare.net-t zárták be szerzői jogsértés gyanújával. Az oldalaknak összesen 300 ezer felhasználója volt, és több mint 30 ezer darab, zenei, filmes és egyéb tartalomra mutató illegális letöltési linket tettek közzé. Az olasz pénzügyi rendőrség a nyomozás eredményeként őrizetbe vette a weblapok közös üzemeltetőjét, az internetes körökben Tex Willer-ként ismert férfit.

A hatóságok szerint Willer komoly pénzügyi csalást hajtott végre kalóz vállalkozásai révén: 83 ezer eurós adótartozása mellett 100 ezer euró értékben állított ki hamis számlákat, és mintegy 37 ezer eurót keresett azzal, hogy a weblapok felhasználóinak személyes adatait, így ezek e-mail és IP-címét is eladta hirdetőinek. Mivel az adatok harmadik félnek történő kiadására nem kért, és így nem is kapott engedélyt a felhasználóktól, súlyosan megsértette ezzel az adatvédelmi szabályokat.

A rendőrség úgy becsüli Willer 2007 óta a hirdetési helyek eladásából és az oldal fenntartása érdekében gyűjtött adományokkal mintegy 580 ezer eurót kereshetett.

(Via: TorrentFreak)

Érdekes kezdeményezéssel állt elő egy amerikai vállalkozás, amikor ReDigi néven használt mp3 boltot nyitott. No nem a lecserélni kívánt lejátszóknak kínál ezzel értékesítési felületet az interneten, hanem az iTunes-ról megvásárolt, de utóbb megunt daloknak.

Az októberben indult online üzlet azonban nem élvezhette hosszú ideig az érdeklődés békés özönét, ugyanis szerzői jogsértés elősegítésének gyanújával pert indított ellene a Capitol Records. A lemezkiadó az online bolt azonnali bezárását, jelentős kártérítés megfizetését követeli, mondván, ez a kalózkodás új formája. A Capitol Records szerint a vásárlók nincsenek felhatalmazva arra, hogy az általuk legálisan megvásárolt, de szerzői jog által védett dalokat tovább értékesítsék.

A ReDigi ezt természetesen másképp látja. Állásfoglalásuk szerint ugyanis az eladók nem másolatokat értékesítenek, hanem a már letöltött dalt adják tovább, így a megvásárolt számoknak nem marad kópiája az eladó lejátszóján/számítógépén.

ReDigi kínálat

A rendszer az amerikai szerzői jogi törvények által megfogalmazott jogkimerülés elvét (first sale doctrine) használja ki, amely szerint a szerzői jogosult nem tekinthető a jogvédett tartalmakat hordozó kézzelfogható eszköz vagy hordozó (CD, könyv, előhívott fotó stb.) tulajdonosának. Azaz, engedi, hogy a megunt, elolvasott, megnézett könyv, DVD lemez jogszerűen eladható legyen. A kérdés az, hogy a jogkimerülés elve a nem fizikai, azaz digitális hordozókra is alkalmazható-e. 

A napokban a New York-i bíróság első körben elutasította a Capitol Records keresetét. Úgy tűnik, az eljáró bíró szerint a digitális formátum is eladható. Ez az ítélet azonban nem jogerős, így a felek még hosszasan vitázhatnak arról, legális-e a ReDigi működése.

(Via: Ars Technica, eszerint.blog.hu)

A brit legfelsőbb bíróság döntése szerint (némi földrajzi korlátozással) szabadon értékesítheti rohamosztagos sisakok másolatait Andrew Ainsworth, az első Csillagok háborúja filmek kellékeinek készítője. A londonban élő és dolgozó Ainsworth 1976-ban egy jelmeztervező ismerősének tett szívességet, mikor elvállalta, hogy legyártja a birodalmi katonák sisakjának mintadarabjait. Munkája olyan jól sikerült, hogy George Lucas azonnal nagyobb darabszámot rendelt belőlük, de az akkor 27 éves végzős egyetemista, még nem sejtette, hogy néhány évvel később rajongók tucatjai vágynak majd egy ilyen ereklyére.

Ainsworth a színházi kellékkel

Az alkotó a film készítésének idején 20 fontot kapott a sisakok darabjáért, és 385 fontot a rohamosztagos jelmez teljes vértezetéért. Ma ezekért 500 és 1000 fontot is fizetnek a rajongók. Ainsworth 2004-ben kezdett el másolatokat értékesíteni a sisakokból, mikor otthonában kezébe akadt egy régóta porosodó eredeti darab, és felismerte, igazi aranybányán ül. Előkereste hát eredeti eszközeit, és elkezdte utángyártani az ikonikus jelmezeket.

Megrendelése nagyszámban akadt, amikor azonban Amerikába is eljutott a másolatok néhány darabja, a Star Wars mogul, George Lucas is felfigyelt ténykedésére. Cégén, a Lucasfilmen keresztül szerzői jogi jogsértés vádjával pert indított Ainsworth ellen, amelyben 20 millió dollár kártérítést követelt. Az amerikai bíróság helyt adott Lucas keresetének, de mivel a brit művésznek nincsenek amerikai érdekeltségei, az ítéletet nem hajtották végre. Lucas ezt követően a brit bírósághoz fordult, kérve, hogy az állapítsa meg a jogsértés tényét.