nokamu

Egészen ötletes hamisítás elleni reklámra bukkantunk az ímént, egészen pontosan egy libanoni fogyasztóvédelmi felhívást találtunk arról, a helyiek hol tudják bejelenteni, ha átverés áldozataivá válnak.

A félperces reklámban egy párt láthatunk a reggeli készülődés közben, amikor is a férj közli a feleségével, töltsék a hétvégét annak szüleivel, hiszen régen látták, hiányolják őket. Az asszonynak ez gyanússá válik, elkezdi vizsgálgatni férjét, mikor is jön a szlogen: "Néha a hozzád legközelebb álló dolog is hamis lehet..."

Már csak egy hónap van karácsonyig, így szép lassan mindenki megkezdi az ünnepi készülődést. Ennek egyik lépéseként előkeressük a karácsonyfára, ablakokba, kertbe szánt fényfüzéreket, hogy megvizsgáljuk, működik-e még. Ha nem működne vagy esetleg csak újat szeretnénk venni, a vásárlásnál nem árt óvatosnak lenni.

A hamisítók gátlástalanul kihasználják, hogy november végén-decemberben mindenkin eluralkodik a vásárlási láz, és a fogyasztók költéséből ők maguk is szeretnének mind nagyobb szeletet hasítani. Az ünnepekre gyártott hamis termékek között az elektronikai cikkek is megjelennek, amelyek - talán mondanom sem kell - különösen veszélyesek lehetnek. A hamis elosztók, hosszabbítók, égősorok nem felelnek meg azoknak a biztonsági szabványoknak, amelyeket éppen a fogyasztók védelme érdekében állapítottak meg a szakemberek. Az ilyen termékek áramütést okozhatnak vagy épp könnyen túlmelegszenek. Gondolom, senkit nem kell emlékeztetni arra, hogy egy megszáradt vagy száradófélben lévő fa, milyen könnyen tud lángra lobbanni...

Ahogy a lenti videó is elmagyarázza (figyelem! angol nyelvű), a balesetek elkerülése érdekében a) csak megbízható kereskedőnél vásároljunk, b) mindenképpen ellenőrizzük a biztonsági tanúsítványokat és c) üzembe helyezésnél kövessük a gyártó utasításait!

Karácsony közeledtével mindenki rohamszerűen kezd el vásárolgatni, hogy családtagjainak, rokonainak, barátainak beszerezze a karácsonyfa alá kerülő ajándékot. Általában az ünnepi bevásárlás nem kis összeggel terheli meg a pénztárcákat, így többen keresik a módját, hogy a lehető legköltséghatékonyabb módon jöjjenek ki a dologból. Mindeközben az online shoppingolás is egyre nagyobb teret hódit ideheza, ami szerintem hasznos és jó dolog, de nem árt néhány dologgal tisztában lenni.

Az internetes vásárlás egyik komoly veszélye, ha nem megbízható e-boltban vásárolunk, hogy átvernek és/vagy hamisítványba futunk. Ennek elkerüléséhez érdemes néhány szempontot szem előtt tartani az áru virtuális kosárba pakolása előtt:

1. Soha ne kattintsunk e-mail fiókunkban az ismeretlen feladótól érkezett, szuper akciókkal kecsegtető spam üzenetekre.

2. Inkább a már bevált internetes felületeken keresztül vásároljunk, amelyeket vagy mi magunk ismerünk, esetleg megbízható ismerőseink ajánlanak.

3. Ha még nem vásároltunk egy adott online kereskedőnél, járjunk utána, hogy a választott felületnek milyen a vásárlói megítélése. Valamelyik internetes keresőbe beírva könnyen kideríthetjük, más fogyasztók tapasztaltak-e hibákat, volt-e bármilyen problémájuk e-kereskedővel kapcsolatban.

4. Ellenőrizzünk az oldalt, nézzük meg a vásárlás menetére vonatkozó információkat. Ha például nem közöl pontos kapcsolattartási adatokat, nem találni rajta hivatalos működési szabályzatot, információkat, hogy probléma esetén mi a teendő, akkor kerüljük! Ha problémánk adódik, esélyünk sincs a panaszra.

5. Végezetül, figyeljünk az árra! A gyanúsan olcsó ár nem mindig egyenlő a szezonális akciókkal. Ha egy termék ára látványosan alacsonyabb a megszokott árnál, jó eséllyel hamisítvánnyal van dolgunk. Ez főleg a luxusmárkák esetében jellemző. Ha néhány ezer forintért kínálnak egy Louis Vuitton táskát, biztosak lehetünk benne, hogy nem a francia divatház készítette.

Biztonságos vásárlást mindenkinek!

Az e-könyv kiadás könnyedén a zeneipar sorsára juthat, és ettől nem védi meg, sőt inkább csak tovább rontja a helyzetet az e-kiadványok másolásvédelme - körülbelül így foglalható össze Bodó Balázs, a BME Média Oktatási és Kutatási Központ kutatójának előadása, amely a DBP Hungary és a Kreatív második könyvmarketing konferenciáján hangzott el.

A Kreatív beszámolója szerint Bodó úgy látja, a DRM rendszer már a digitális zenék esetében is tévútnak bizonyult, és nincs ez másként az e-könyvek esetében sem. A kutató szerint a kiadványok másolásvédelemmel történő ellátása felesleges költség, ráadásul a kódolás másodpercek alatt feltörhető, így semmi értelme sincs. Bodó szerint a feketepiac megjelenése elkerülhetetlen, ugyanakkor a nagyobb károkozás még megelőzhető, ha a könyvkiadók felismerik, az illegális terjesztés nem az ingyenesség miatt virágzik, hanem mert olyan alternatívát és tartalmakat kínál, amelyek hiányoznak a legális piacról.

Bodó szerint a kalózkodási probléma megoldása nem a felhasználók jogainak korlátozásában rejlik, hanem az olvasók igényeinek kielégítésében. Meglátása szerint a kiadóknak amellett, hogy a jelenleginél olcsóbban kellene áraznia az e-könyveket, többek között kölcsönzésre, fejezetenkénti vásárlásra, és ingyenes hozzáférési opciókra is gondolniuk kellene.

Nagy Béla, a Gyomai Kner Nyomda kereskedelmi igazgatója vitatkozott Bodó álláspontjával. Mint mondta, az illegális terjesztés miatt számos kiadó - elsőként a specializált kiadók - kényszerülhet bezárásra. Szerinte inkább olyan védelmi rendszert kellene használni, amely visszakövethetővé teszi a könyveket, és amellyel azonosítani lehetne az illegális terjesztőket. Hangsúlyozta, ez a rendszer hasznos adatokat is nyújthatna a kiadóknak, hiszen fontos olvasottsági statisztikák birtokába kerülhetnek.

Nagy Béla előadása itt tölthető le.

Ti mit gondoltok? Sodródjon az árral az e-könyv piac vagy jár a védelem az online terjesztett műveknek is? Ha igen, milyen? DRM? Digitális vízjel? Formátum korlátozás?