nokamu

A Microsoft közlése szerint a La Familia néven ismert mexikói drogkartell kalózszoftverek gyártásával egészíti ki jövedelmét. A szoftvercég képviselője a Párizsban rendezett 6. Nemzetközi Hamisítás és Kalózkodás Elleni Konferencián mutatott be egy kalózpéldányt az Office 2007-es termékérből, amelynek lemezén a La Familia ismert logója (FMM) is rá van nyomva. A Microsoft szerint a hamis programot Mexikó-szerte értékesítik, és a logó rajta egyértelműen bizonyítja a kapcsolatot a szervezett bűnözéssel.

A La Familia szoftverhamisítási tevékenysége már korábban is felmerült. A tevékenység ugyanis a szervezett bűnözők számára alacsony kockázatú, de jelentős profitotot hoz. Igen, alacsony kockázatú, hiszen lényegesen enyhébbek a törvényi szankciók szerzői jogi jogsértés esetén, mint mondjuk a drogcsempészésre vonatkozóan.

A La Familia által gyártatott kalózszoftverek felbukkanása egyúttal ismételten igazolja azt a hatóságok által már hosszabb ideje hangoztatott tényt, hogy az elmúlt években a hamisítási tevékenység és a szervezett bűnözés összefonódott. A szakértők szerint a hamisításból származó viszonylag könnyen szerzett pénzzel a szervezett bűnözés olyan súlyos tettek elkövetését tudja finanszírozni, mint például a terrorizmus, a fegyver-, drog- és embercsempészet.

Figyelem! A kép e cikk esetében csak illusztráció, de valóban egy hamisított Microsoft termékről készült, amelyet a cég hamisítványokról készült saját galériájában találtunk. A hamisítvány-fotókat és további infokat a szoftverhamisításról a Hogyan igazoljuk? oldalon érhetitek el.

Az év elején már írtunk róla itt a NoKamu blogon, hogy a kínai hamisítók képesek hamis tojást előállítani, amelyek szinte a megtévesztésig hasonlítanak a tyúkok által "előállított" valódi élelmiszerre. Akkor a beszámoló alapján ismertettünk, hogy belülről kifelé haladva milyen összetevők felhasználásával készülnek ezek az ijesztő termékek. Most, találtunk egy kínai videót (angol hangalámondással), amelyben a gyakorlatban is láthatjuk a folyamatot. Egészen borzasztó...

A folyamat demonstrálása 2:45-től, amit a 6. percnél stúdiókörülmények között is rekonstruálnak

Amit a videóból még megtudhatunk: az eljárással nem csak tojást, de például szőlőt és más élelmiszereket is tudnak készíteni. El képzelni sem akarjuk, milyen lehet a hamis tojás íze, de vegyszertartalma miatt a tartós fogyasztása emlékezetzavart és elbutulást is okozhat.

A videó szerint a hamis tojást meg lehet különböztetni az eredetitől, ha feltörjük: a hamisítvány sárgája vékonyabb, a fehérje hígabb, szinte víz állagú, de a legszembetűnőbb különbség, hogy a hamis tojások héjának belső felén nincs olyan vékony kis kártya, mint a természetes tojásokén.

A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) becslése szerint a hamisítással, kalózkodással a társadalomnak és a gazdaságnak okozott kár 2015-re elérheti az 1,7 trillió dollárt. A szervezet szerint a hamisítás volumene ekkora 2,5 millió munkahely biztonságát veszélyezteti majd.

Hamisítványok a HENT kiállításán

A tanulmány szerint jelenleg mintegy 775 milliárd dollárra becsülhető a szellemi tulajdonjogot (IPR) sértő visszaélések által okozott társadalmi, gazdasági kár. Ebbe az összegben beleértendők az elmaradt állami adóbevételek és a jogérvényesítésre és fogyasztóvédelemre fordított költségek is.

A szakértők szerint ez az érték négy év alatt, 2015-re több mint duplájára nő, és eléri az 1,7 trillió dollárt. A növekedés a hamisítás és kalózkodás gyorsuló ütemének, az internet és a mobiltechnológiák terjedésének köszönhetően következik be.

A becslés (mivel a hamisítás illegális tevékenység, 100 százalékig pontos adat nem adható!) szerint a hamisítványok nemzetközi kereskedelme négy év múlva 960 milliárd dolláros forgalmat érhet el, a belföldi gyártás és fogyasztás 370 és 570 milliárd dollár között fog mozogni, a digitális kalózkodás pedig 240 milliárd dolláros kárt fog okozni.

A kutatási jelentést az ICC számára a Frontier Economics állította össze. Szerintük adataik egyértelműen mutatják, hogy a hamisítás milyen rendkívüli mértékű negatív hatást gyakorol a globális gazdaságra: fontos társadalmi problémák kezelésétől von el állami pénzeket, nagyobb terheket ró az adófizetőkre, gyengíti a munkaerőpiac kapacitását, és veszélyes termékek használatának teszi ki a fogyasztókat.

A jelenleg elérhető leghatékonyabb hamisítás elleni technológiának minősítették a fejlesztők azt címke rendszert, amelynek felülete csak egy speciális lencse segítségével válik látható.

A ForgeGuard fantázianevű eljárást a Fujifilm fejlesztette ki. A címkére nyomtatott szöveg, grafika és színek szabad szemmel nem,  csak az olvasáshoz kifejlesztett lencse segítségével válnak láthatóvá. A címkézés 2400 dpi felbontású nyomtatást lesz lehetővé, ráadásul teljes színskála használatával, miközben a ma használt biztonsági címkék csak 1-2 színel operálnak. A címkézés anyaga fény- és hőtűrő képességű, így használata meglehetősen széles termékpalettán lehetséges.

A fejlesztő cég szerint a korábban alkalmazott eredetiségigazoló címkézések mára maguk is hamisíthatóvá váltak, így a cég most egy nagyobb biztonságot jelentő megoldást javasol. Mivel a leolvasáshoz az olvasóeszköz is szükséges, így a gyártó szerint meg kell határozni, hogy a termékellátás folyamatában, melyik, a fogyasztókhoz legközelebb eső szereplő végezze el az eredetiség ellenőrzést.

Az alábbi videóban látható, hogyan működik a technológia, és milyen sokrétű címkézési formát tesz lehetővé.

Mai program gyanánt kicsit betekintünk az Interpol hamisítás elleni munkájába, egészen konkrétan a nemzetközi szervezet dél-amerikai országokra fókuszáló, Operation Jupiter fedőnevet viselő hamisítás elleni programjába.

Az Operation Jupiter öt évvel ezelőtt indult a Brazília-Paraguay-Argentína hármashatárra koncentrálva, amely határszakaszon igen nagy arányú volt a hamis termékek áramlása. Ma már az ellenőrző program lefedi az összes dél-amerikai államot. Az éves akcióprogramokat hosszas tervezés előzi meg, végrehajtásukban a rendőrség és határőrség egyaránt közreműküdik.

A videóban láthatjuk, ahogy a hatóságok kivonulnak ellenőrizni egy kereskedelmi egységet Limában, majd több zsáknyi hamisítványt lefoglalva távoznak. A 13 országra kiterjedő akciók során tavaly több mint 7,5 millió darab hamis és kalóz terméket foglaltak le, amely utcai értéke eléri a 208 millió amerikai (!) dollárt.

A lefoglalt hamisítványok között nem egy kiemelten veszélyes. A perui hatóságok hamisított cementport is lefoglaltak, amelynek építkezéseken történő felhasználása különösen kockázatos egy olyan országban, ahol gyakoriak a földrengések. Szintén veszélyesnek minősítik a lefoglalt mobiltelefonokat és tartozékokat, gyermekjátékokat, cigarettát, alkoholt, kozmetikumot - melyek közül egy sem az elvárt biztonsági előírások, nyersanyagok és összetevők szerint készült.

Az Interpol tapasztalatai szerint gyakori a kalózlemezek, hamis ruházati cikkek, videojátékok és nyomtatópatronok terjesztése a régióban, amelyek ha közvetlenül nem is veszélyesek, de gyártásuk és megvásárlásuk társadalmi, gazdasági szempontból semmiképp sem ártalmatlan probléma.

A rendőrség több mint 600 alkalommal intézkedett és több mint 900 embert vett őrizetbe az év során. Az akciók jelentősége, hogy az egyes nemzeti hatóságok az Interpol adatbázisán keresztül megosztják egymással az adatokat és információkat az intézkedésekről, így a fellépés koncentráltabban és hatékonyabban kivitelezhető.