Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

xBoy és Bucksstar Coffee: a legviccesebb hamisítványok

Bizonyára többen találkoztatok már olyan logókkal, amelyek első pillantásra erősen hasonlítottak az eredeti márkanévre, de mégsem voltak ugyanazok. Gondolok itt a Daidas cipőkre vagy Niké pólókra. Ma, a korábbi posztunk (Top10: a legmeggyőzőbb hamisítványok) analógiájára folytatjuk a gyűjtést a hamisítványokról, de ezúttal olyan viccesen sikerült koppintásokból szemezgetünk, amelyeknek az előbb említett márkanévferdítés az alapja. Top10 gyűjtésünk ezúttal is szélesen merít: szerepel a listában gyorséttermek, élelmiszerek, kozmetikumok, videojátékok meglepő újítása.

1. A Starbucks két kínai verziója

0 Tovább

53 milliárd látogatót vonzanak a kalózoldalak

A MarkMonitor kutatása szerint a hamisítványokat és kalóztartalmakat kínáló weboldalakat a tavalyi évben több mint 53 milliárd internetező látogatta meg. A HENT híradása szerint a cég 22 márkanévből álló minta alapján végzett nemzetközi felmérést, amely alapján a látogatószámot megadta.

A kutatás során több mint tízezer olyan weboldalt azonosítottak, amelyek a mintaelemekhez, többek között hamis vényköteles gyógyszerekhez, luxuscikkekhez, kalózzenékhez, filmekhez hozzáférést biztosítottak. A MarkMonitor szakértői szerint az 53 milliárd látogató nagyobb része a digitális tartalmakat elérhetővé tevő oldalakat kereste, de a hamisítványokat kínáló kereskedelmi felületek is elérték az évi 92 milliós látogatószámot.

A vizsgálat azt mutatja, hogy az előbbi oldalak 67, az utóbbi lapok 73 százaléka Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban van regisztrálva. Ugyanakkor viszont azt állapították meg, hogy a weboldalak székhelye nem feltétlenül egyezik az üzemeltetők székhelyével. A kutatás során próbavásárlásokat is végeztek, és azt tapasztalták, a megrendeléseket gyakran harmadik országból teljesítették.

A MarkMonitor szerint mivel a kutatást kis mintán végezték, nem ad teljes képet a hamisítványok és kalóztermékek forgalmáról, ugyanakkor a kevés mintaelem vizsgálata során kapott hatalmas látogatói érték arra utal, hogy a teljes illegális piac egészen elképesztő méretű lehet.

0 Tovább

Már a tojást is hamisítják a kínaiak?

Kína mindent hamisít. Tényleg mindent. Ráadásul az egészségügyi következményekkel sem nagyon törődnek. Számtalan élelmiszerbotrányt követően, lásd a 2008-as melanim ügyet, hamisítják a bort, a sört, a tofut... és most már a tojást is. A szingapúri Straits Times ír arról, a kínai központi tévé (CCTV) egy adására hivatkozva, hogy az interneten 500 jüanért "Hogyan készíts hamis tojást?" című DVD-ket lehet kapni.

A beszámoló szerint a hamis tojásokat valódi tojásként értékesítik az előállítók. A hamisítványok darabjáért 0,5 jüan kérnek, míg előállítási költségük alig 0,05 jüanra rúg...

Hogyan készül?

1. A sárgája

Vízzel teli főzőpohárba nátrium-alginátot töltenek, alaposan összekeverik, majd kalcium-kloridot adnak hozzá, hogy megfelelő legyen a színe. Az elegyet egy félbe vágott pingpong labdába töltik, amely rövid rázogatás után felveszi a tojássárgára jellemző formáját.

2. A fehérje

A már elkészített sárgáját színtelen nátrium-alginátot tartalmazó edénybe öntik. Az edény rázogatásának hatására a por egy tojás alakját felvéve tapad a hamis belsőrészre.

3. A héja

A héj kalcium-oxid, sztearinsav és ehető paraffin felhasználásával készül. A tojás beborítását követően hagyják száradni, nehogy összetörjön.

0 Tovább

Nanorészecskékkel a hamisítás ellen

Csúcstechnológiát alkalmaz egy Magyarországon működő csomagolóipari cég a hamisítás ellen a HENT beszámolója szerint. A cég DatatraceDNA digitális nanorészecskés azonosítási technológiát alkalmazza az idei évtől az általa gyártott csomagolóanyagok jelelölésére. A technológiát egy ausztrál cég fejlesztette ki, és a hír szerint több nemzetközi nagyvállalat is használja már termékvédelemre.

A DatatraceDNA technológia lényege, hogy olyan azonosító jelzésekkel látják el a felületet, amely minden termék esetében egyedi. Akárcsak az emberi DNS. (Innen a név is: a DNS angol megfelelője DNA). A jelzést a későbbiekben egy erre célra kifejlesztett eszköz segítségével lehet leolvastatni és egyértelműen beazonosítani. A technológia hazai forgalmazójának honlapja szerint a részecskéket szórópisztollyal, aeroszolos kivitelű eszközzel vagy jelölő toll segítségével viszik fel a felületre.

A fejlesztők szerint a nanorészecskés technológia rendkívül széleskörűen alkalmazható. Használható lopások megelőzésére, valamint az élelmiszeripar, a gyógyszeripar, a mezőgazdaság és egyéb iparágak területén mind a hamisítások elleni védelemben, mind a gyakori „átcímkézések” felderítése érdekében folytatott küzdelemben.

Találtam egy videót arról, hogy a technológia hogyan használható a fémlopások megelőzése érdekében:

A technológia a népszerű helyszínelős sorozatokban is megjelent. Nem Datatrace, hanem Datadot ugyan, de könnyen emészthető formában itt is látható a működési elv:

0 Tovább

Hogyan kerüljük el a hamis gyógyszereket?

A mai előző poszthoz kapcsolódóan összegyűjtöttem néhány hasznos tanácsot a hamis gyógyszerek elkerüléséhez. Az Európa Tanács tervei biztatóak, de nem árt, ha mi fogyasztók is óvatosak vagyunk!

1. Ismerd a gyógyszered! Ha tudjuk, hogy a rendszeresen szedett tablettáknak milyen a színe, formája, íze, könnyebben észrevesszük az eltéréseket is. Ha először szedett gyógyszerről van szó, segíthet, hogy a tájékoztatókon rendszerint feltüntetik az ilyen információkat, de az interneten is utána tudunk nézni, például az OGYI ezen céllal működő adatbázisában.

2. Ellenőrizd a csomagolást! A gyógyszer bevétele előtt ellenőrizzük a csomagolást, figyeljünk arra, hogy a doboz sértetlen-e, van-e rajta valamilyen biztonsági jelzés, nézzük meg a lejárati dátumot.

3. Megbízható forrásból vásárolj! Soha ne vegyünk gyógyszert utcán, piacon vagy más erre nem hitelesített helyszínen. A regisztrált gyógyszertárak és az értékesítésre jogosult üzletek listája elérhető a Gyógyszerészeti Intézet honlapján.

4. Online vásárlás előtt tájékozódj! Mielőtt interneten vásárolnánk gyógyszert, fontos utána nézni az értékesítőnek: valóban rendelkezik-e a szükséges működési engedélyekkel, volt-e más vásárlóknak panasza, lehet-e a megvásárolni kívánt készítményt legálisan, online terjeszteni? Fontos tudni, hogy a magyar jogszabályok szerint legálisan csak vény nélkül kiadható gyógyszert rendelhetünk az interneten, és hogy a kereskedő nem szállíthat mindent házhoz.

5. Fordulj szakemberhez! Ha a megvásárolt gyógyszer külső jellemzőiben eltérést tapasztalunk, vagy szedése során szokatlan mellékhatást észlelünk, forduljunk orvoshoz vagy gyógyszerészhez!

0 Tovább

nokamu

blogavatar

Blog a hamisításról, kalózkodásról, jog- és fogyasztóvédelemről.

Utolsó kommentek