nokamu

Londonban drága az élet. Ezt mindenki tudja. Azt azonban már kevesebben, hogy nem csak a legális, de a feketepiaci bevásárlások is többe kerülnek az ott élőknek, mint a világ bármely más nagyvárosában. Vagyis, majdnem. A legtöbb hamis termék Londonban a legdrágább, de ha hamis alkoholt vagy cigarettát venne valaki, akkor Prágában kell a legmélyebben a pénztárcájába nyúlnia.

A KPMG szakértői a világ tizenegy nagyvárosában mérték fel, majd hasonlították össze, hogy mennyibe kerülnek a hamis termékek az adott piacon. A kutatók egy bevásárlólistát állítottak össze, majd ezen termékek hamis verzióit felkutatva a helyi piacokon, összevetették az árakat az eredeti cikkek kereskedelmi árával. E szerint a szakértők három árképzési módszert tudtak megkülönböztetni:

1. Azon termékeknél, mint az alkohol és a dohányáru, ahol a vásárlók nem sejtik, hogy hamisítványt vesznek, a feketepiac 20-40 százalékos "árengedménnyel" dolgozik.

2. Azon termékeket, mint a ruhaneműk, CD-k, DVD-k, amelyekről a fogyasztók gyanítják, hogy hamis, 65-85 százalékos "kedvezménnyel" kínálják.

3. Azon termékeket, mint a luxuscikkek imitációi, ahol a vásárló pontosan tudja, hamisítványért fizet, 90-95 százalékkal az eredeti ár alatt adják el.

A kutatás szerint a luxuscikkek, napszemüvegek és órák hamis verziói a legkönnyebben elérhetők a vizsgált városokban. Londonban például egy márkás karóra replikáját már az eredeti ár 1 százalékáért is meg lehet kapni, míg egy dizájner által tervezett táska utánzatát az eredeti ár 13 százalékáért kínálnak ugyanott. A két terméktípus esetében hasonló "kedvezményeket" találtak Madrid, Hongkong és Sao Paulo utcáin is.

Delhiben a vásárlók a hivatalos ár 17 százalékáért vehetnek kalózfilmet, de a londoniaknak ugyanezen termékért az ajánlott fogyasztói ár 40 százalékát kell kifizetni. Mindemellett a kalóz CD-kre (11%), hamis edzőcipőkre (56%) vagy farmerekre (56%) is Londonban kínálják a legkisebb kedvezményt a hamisítók. Az árkülönbségben jelentős szerepe van az online kereskedők által kért áraknak és a fájlcserélés helyi elterjedtségének is.

Hamis alkoholhoz és cigarettához London, Sydney, Johannesburg és Tel Aviv utcáin a legnehezebb hozzájutni, ellenben Prága, Sao Paulo, Isztambul, Delhi piacain annál könnyebb, de Madridban, New Yorkban és Hongkongban sem kell sokáig keresni. New Yorkban például egy jó minőségű bourbon whiskey hamis verzióját az eredeti ár 60 százalékáért, Madridban hamis cigit a bolti ár feléért is lehet kapni.

Összességében a KPMG szakértői bevásárlókosarukat hamis cikkekkel az eredeti teremékek összárának 24 százalékáért tudták megtölteni.

A hamis bevásárlókosár tartalma, avagy a vizsgált termékek: kalóz DVD-k és CD-k az aktuális sikerlisták alapján, kalózszoftver, márkás edzőcipő, márkás póló, dizájner táska, márkás karóra, márkás napszemüveg, márkás farmer, jó minőségű whiskey, cigaretta

A consumerist.com portál arról értekezik cikkében, hogy vajon a végfelhasználók, vagyis a fogyasztók büntetése-e a legcélravezetőbb megoldás a hamisítás és kalózkodás elleni küzdelemben. Példaként egy brit ügyet említ.

Tavaly a helyi hatóságok az egyik határellenőrző ponton lefoglaltak egy csomagot, amely hamis Nike cipőket tartalmazott. A hamisítványokat magánszemélyek rendelték külföldi weboldalról. Mivel a brit jogszabályok szerint védjegyjogi jogsértésnek minősül az országban bejegyzett védjegyeket sértő termékek importja, bíróság elé került az ügy. A megrendelők közül egy fő kivételével mindenki elfogadta a Nike vádjait. Az az egy viszont azzal védekezett, hogy a rendelt cipőket eredetinek hitte. A bíróság ezt az érvelést nem fogadta. A bíró állásfoglalása szerint ugyanis nem az számít, hogy a megrendelő mit hitt, hanem az a tény a fontos, hogy az országba behozni kívánt cipők nem eredetiek. A bíró, bár a cipőgyártó mellett foglalt állást, felvetette a kérdést, szükséges-e, hogy ilyen drasztikus módon a fogyasztókat citálja bíróság elé a cég jogainak érvényesítése érdekében. Igaz,  azt elismerte, hogy ilyen helyzetben a Nike-nak nincs más jogvédelmi lehetősége. Végül a fogyasztót nem büntették meg, az ügyet azzal az ígérettel zárták, hogy az érintett soha többé nem vásárol hamisítványt.

Visszatérve a lead-ben feltett kérdésre: számos ország jogalkotóiban felmerült már a lehetőség akár elviekben, akár a gyakorlatban, hogy a fogyasztót is büntethetővé tennék, ha hamis terméket vásárol. (Legutóbb például nagy sajtóvisszhangot kapott, hogy az olasz hatóságok 1000 euróra büntettek egy turistát, aki hamis Louis Vuitton táskát vásárolt) Mit gondoltok, valóban az a fogyasztók hamis termékektől való elriasztásának legjobb módja, ha felelősségre vonhatók megvásárlásukért?

Összesen 141 karton hamis játékbabát foglaltak le az amerikai határőrök az Arizona-Mexikó határon. A Kínából érkezett Barbie és Moxie Girlz hamisítványokat feltehetőleg a karácsonyi bevásárló szezon utolsó nagy hajrájában tervezték értékesíteni a hamisítók.

Ahogy a lenti képek is tanúsítják, a babák önmagukban sem túl vonzó darabok, de a kedvező ár által motivált szülők jobb ha megfontolják a döntést, mielőtt piacon hamis játékot vesznek. A hamis játékok előállítása során ugyanis a hamisítók nem tartják be a gyerekek érdekében megállapított minőségi és biztonsági szabványokat, így a kisebb gond az, ha a játék nem bírja a terhelést, a nagyobb, hogy az előbb említett problémából kifolyólag balesetveszélyesek lehetnek.

Képek forrása itt.

Együttműködést vállalt az amerikai kormány illegális gyógyszerértékesítés akadályozására vonatkozó programjában a két óriásvállalat, a Google és a Microsoft. A hamisgyogyszer.hu oldal beszámolója szerint egy olyan non-profit szervezet alakul számítástechnikai, internetes, pénzügyi cégek részvételével, amelynek célja, hogy felszámolják a hamis és illegális gyógykészítményeket értékesítő online patikákat. Az elképzelések szerint a csatlakozó cégek közreműködésével, például a bankkártya tranzakciók korlátozásával vagy a domain nevek zárolásával sikerül ellehetetleníteni az illegális patikák működését.

Az akcióban a Google és a Microsoft mellett a Yahoo, a MasterCard, a Visa, az American Express és a Paypal is részt vesz.

Szakértői becslések szerint a 2010-es évben mintegy 75 milliárd dolláros forgalmat bonyolíthattak a gyógyszerhamisítók. A hamisítványok jelentős részét hivatalosnak és legálisnak tűnő online weboldalakon keresztül értékesítik. Fogyasztásuk veszélyes, mivel ellenőrizetlen körülmények között készülnek, nem megfelelő hatóanyag tartalommal rendelkeznek, továbbá gyakran olyan egészségkárosító összetevőket is tartalmaznak, mint például a ragasztó és a krétapor.

Hatásos kampányvideót, mondhatnánk társadalmi célú hirdetést készített egy amerikai biztosító cég. A karácsonyi tűzesetek megelőzésére kívánja felhívni a nézők figyelmét néhány egyszerű tanáccsal.

A józan ésszel könnyen belátható javaslatok szerint: ne hagyjuk teljesen kiszáradni a fenyőfát, ne pakoljuk könnyen égő dolgok közelében a melegítő testeket és ne vásároljuk hamis elektronikai eszközöket. Ne feledjétek, a hamis vezetékek, elosztók, fényfüzérek nem az elvárt biztonsági szabványok szerint és nem a megfelelő minőségű anyagokból készülnek, így könnyen túl hevülnek, zárlatosak lehetnek, lángra kaphatnak és máris oda a kellemes karácsony...