nokamu

Légyrajzásra lettek figyelmesek azok a bérlők, akik a hamis ketchup lerakatot felfedezték. A felügyelet nélkül hagyott hamisítványok erjedni kezdtek, a nyomás hatására felrobbantak, az édes szósz pedig kiömlött.

Nagy felháborodást szült a kanadai Taber városka gazdáinak körében, hogy a közeli nagyváros, Edmonton piacán a települést sosem látott kukoricát kínálnak, miközben az aratás jószerivel még el sem kezdődött náluk.

Évek óta „hamisítják” a legjobb kanadai kukoricának kikiáltott taberi kukoricát, komoly károkat okozva ezzel a portékájukra büszke helyi gazdáknak. Úgy tűnik, a település terményeinek jó hírnevét sokan megpróbálják kiaknázni, még akkor is, ha kukoricájuknak vajmi kevés köze van Taberhez.

David Jensen, egy helyi termelő, egyben az Albertai Kukoricatermesztők Szövetségének elnöke szerint a közeli Edmontonban lehet a leggyakrabban találkozni a taberinek kikiáltott kukoricával. A városka, amely Calgarytól délre, mintegy 250 kilométerre fekszik, a napsütéses órák magas száma miatt alkalmas kiváló minőségű kukorica termesztésére.

Idén Jensen az első, aki hozzáfoghatott a betakarításhoz, mert egy speciális módszerrel – a kukoricát természetes úton lebomló műanyaggal takarja le – gyorsabban tudja érlelni saját terményét. Ezzel azonban hiába tett szert két hetes előnyre mindenki mással szemben, a hamisítókat nem tudta megelőzni. Edmonton piacán már megjelent az idei „taberi” kukorica, jóllehet, Jensen az egyetlen a helyiek közül aki oda szállít.

Arnold Walker egyike az öt edmontoni kereskedőnek, aki valódi taberi kukorica-értékesítéssel foglalkozik. Azonban idén eddig alig több mint tízezer cső érkezett hozzá, értelemszerűen Jensentől. Mint elmondta, a taberi eredettel azóta élnek vissza a csalók, amióta csak kukorica-értékesítéssel foglalkozik. Mint elmondta, hallott már rémtörténeteket borzalmas minőségű kukoricáról, amelyet taberinek reklámoztak.

Jensen eközben arra emlékeztet, hogy a jogszerű forrásból vásárló kereskedők, épp a visszaélések ellen, hiteles eredet-igazolást tudnak bemutatni. Ezen szerepel a termény pontos eredete: nem csak a város, de az is, hogy melyik farmer földjéről származik a kukorica. Ha a vevőnek problémája van, így azonnal fel tudja hívni a legilletékesebbet: a farmert, akitől a termény származik.

Az LFPress cikke arra is figyelmezteti az olvasókat, hogy a Tisztességes kereskedelemről szóló törvény értelmében a hamis eredetmegjelölést alkalmazó kereskedő felelősségre vonhatók, és százezer kanadai dollár büntetéssel és/vagy két év börtönnel is sújthatóak.

(VIA: LFPress)

Idén már két alkalommal írtunk arról, hogy a kínaiak hogyan állítanak elő hamis tojást. Korábbi bejegyzésünkben leírtuk, majd egy videót is találtunk a hamisítványok készítésének módjáról. Akkor még úgy tűnt, a hamis élelmiszer miatt csak a kínai fogyasztóknak kell aggódniuk, most viszont egy olyan hírt találtunk, amely szerint már Malajziában is kapható a hamisítvány.

A beszámoló szerint a Penang partvidéki Pulau Tikus városában vásárolt egy fogyasztó hamis tojásokat. Arra, hogy valami nincs rendjén, akkor lett figyelmes, mikor megfőzte az élelmiszert: a hamis tojás íztelen, sárgája a megszokottnál erősebb színű volt, és az illata is eltért az eredetitől.

A képen látható, hogy a bal oldali (hamis) tojás sokkal nagyobb. A hátsó tányérokon főzött állapotban is észlelhető a különbség.

Hidrogénezett növényi olaj, cukor, mesterséges színezék, ízfokozók - ennyiből áll az áfonya ízt előállítani. Ám ha valóban vitaminokban, antioxidánsokban, rostokban gazdag tápanyagra vágyunk, hiába a vonzó csomaglás, ha mást sugall az illusztráció, és más mutatnak az összetevők. Az amerikai Natural News lerántja a leplet a profitorientált élelmiszergyártókról, amelyek péksüteményei, müzlijei, gabonapelyhei és egyéb termékei nem a csomagoláson látható gyümölcsnek, hanem tucatnyi, jórészt mesterséges összetevőknek köszönheti áfonya ízét.

A riport készítéséhez többféle, az amerikai piacon kapható élelmiszert vizsgáltak meg, amelyek csomagolásuk szerint áfonyát, összetevőket jelző címkéjük szerint, mindent, csak áfonyát nem tartalmaztak. Az élelmiszerekben a gyümölcsöt cukrok, édesítőszerek, étkezési keményítő, hidrogénezett növényi olajok, kukoricaszirup, só, mesterséges ízfokozók, némi piros, kék és zöld festék adta.

A legtöbb termék egyáltalán nem tartalmazott áfonyát, de amelyik igen, az is mesterségesen előállított áfonya ízzel volt dúsítva, hogy a gyümölcs-koncentráció többnek hasson. Egyes gabonapelyheken jelzi a gyártó, hogy az íz mesterséges, más cég azonban még honlapjukon is azzal a gyümölcstartalommal kérkedik, amely valójában kis rész áfonya koncentrátumot, nagyobb rész porított almát, szójaolajat, fruktózt, cukrot, piros és kék színezéket jelent.

A riport szerint a termék gyümölcstartalma alapvetően a profit függvénye: minél kevesebb a gyümölcs, annál alacsonyabb az előállítási költség, és annál több a haszon. Ez nyilván senkit nem lep meg, mint ahogy egy tudatos fogyasztót az sem lepne meg, hogy nem minden az, aminek a csomagoláson látszik. És ez itt a lényeg - a tudatos fogyasztás, mert ezzel lehet védekezni a megtévesztések ellen. Vásárlásnál nem a színe, mintája alapján kell dönteni, de meg kell nézni az összetevőket, mert csak így győződhetünk meg róla, hogy valóban az kapjuk, amit (v)enni szeretnénk!

Úgy tűnik, Ukrajnában szabad az út a hamis Ferrero csokik előtt. Az illetékes ukrán bíróság ugyanis elutasította a cég Raffaello terméknevére vonatkozó védjegyoltalmi kérelmét. Ez azt jelenti, hogy a Raffaello az ukrán piacon nem levédett márka, így a Ferrero termékének imitációit korlátozás nélkül forgalmazhatják az országban.

A cég márkavédelmi keresetének kimenetelét komoly figyelem övezte, többek között az Egyesült Államok és EU képviselete is jelen volt a bírósági határozat közlésénél. A Ferrero szerint az ukrán bíróság döntése rendkívül negatív képet fest az országról a külföldi befektetők szemében. Hasonló megállapítást tett a European Business Association ukrán képviselője is, aki szerint ez az ügy azért is fontos, mert a külföldi befektetők számára jelenleg is a bírósági rendszer jelenti a legnagyobb akadályt Ukrajnában.

A hírről beszámoló Moscow Times nem közli a védjegyjogi kérelem elutasításának indokát, hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a bíróság döntése azért is veszélyes, mert Ukrajna komoly nemzetközi nyomás alatt áll amiatt, hogy a korrupció melegágyának tekintik Európában.

Plusz egy adalék: épp a múlt héten írtunk arról itt, a NoKamu blogon, hogy Ukrajnában az élelmiszeripari termékek vezetik a hamisítási listát. Ilyen körülmények között ez akkor nem csoda...