nokamu

Aggasztó képet fest a fogyasztók és betegek biztonságáról a The Georgetown Public Policy Review tegnap megjelent elemzése. Az írás szerint a lakosság tudatosabb és felelősebb hozzáállása nélkül igen nehéz lesz előrelépést elérni. Ideje ráébrednünk, hogy nem léteznek „ártalmatlan” hamisítványok, sugallja a cikk.

Először hasi fájdalmak jelentkeznek. Három nap után leáll a vesék működése. Öt nap után idegrendszeri zavarokat tapasztalnak. Bénulás, légzési nehézségek, majd a leggyakrabban halál következik. A túlélők hátralevő éveikben dialízisre szorulnak.” Nem, ez nem egy rejtélyes trópusi betegség tüneteinek leírása, hanem a Dietilén-glikolmérgezésé.

Ez a vegyület rendszerint olyan termékekben fordul elő, mint a fagyálló, különféle gyanták, ragasztók és tinták. Sajnos azonban hamis gyógyszerekben sem ritka az előfordulása, ahol rendszerint az ártalmatlan glicerint igyekeznek „helyettesíteni” az ilyen készítmények előállítói. 2006-ban Panamában közel százan haltak bele a dietilén-glikol okozta tünetekbe. A többségük kisgyermek volt, akik köhögés elleni szirupot kaptak. Az elmúlt két évtizedben Indiában, Argentínában, Haitin, Bangladesben és Nigériában is előfordultak tömeges mérgezések.

A glicerin azonban természetesen csak egyetlen a hamisított gyógyászati vegyületek közül. A Szellemitulajdon Világszervezet (World Intellectual Property Organization – WIPO) becslése szerint az összes orvosság egytizede, a fejlődő országokban értékesített gyógyszerek egynegyede hamisított termék. A Közérdekű Gyógyszerekért Központ (Center for Medicine in the Public Interest) jelentése szerint a hamis orvosságok globális piaca évente 13 százalékkal bővül, ami duplája a legális gyógyszerfogyasztás növekedési ütemének. A hamis készítmények már ma is 75 milliárd dollár forgalmat generálnak évente.

A panamai esetben a hatóságok egy kínai üzemig tudták visszavezetni a 46 hordó dietilén-glikol útját. A Jangce deltájában működő gyár a mérget „99,5 százalékos tisztaságú glicerinként” exportálta. Három kontinensen három kereskedővállalat kezén ment át a szállítmány, azonban sehol sem ellenőrizték a hordókon szereplő feliratok valóságtartalmát. A feliratot egy ponton „tiszta glicerinre” változtatták, hogy az Egyesült Államok gyógyszerészeti standardjainak is megfeleljen, és a gyártó cég neve is megváltozott útközben. Ez utóbbi azért volt fontos mozzanat, mert a panamai vám-ellenőrzésen kiderülhetett volna, hogy az eredeti üzem nem volt jogosult gyógyszerészeti termékek előállítására. A kínai hatóságok vizsgálata így azt állapította meg, hogy a gyártót nem terheli felelősség, legalábbis az ottani törvények alapján.

A gyenge ellenőrzés nem csak a betegek, az orvosok számára is veszélyeket hordoz. Nigériában például sok doktor nyakába a hamis, rossz minőségű orvosságok miatt varrnak műhiba-eljárásokat. Ezért egyre többen maguk szerzik be a gyógyszereket, nem bízva a kórházaik által biztosított készítményekben. Azonban ezt a drágább eljárást nem minden orvos engedheti meg magának.

A fejlett világ sincs biztonságban, emlékeztet az írás. Az Egyesült Államokban értékesített orvosság négyötöde importból származik. A már említett kínai üzem 1995-ben Amerikába is szállított 50 hordó hamisítványt. 2012 februárjában pedig 19 esetben hamis rákgyógyszerekre bukkantak. Mindkét esetben sikerült még a szerencsétlenség bekövetkezte előtt felgöngyölíteni a szálakat, de nem sok hiányzott a tragédiához.

A gyógyszerhamisítás azonban még mindig csak egy a globális hamisító-ipar ágazatai között. Az összes hamis termék forgalmát 2008-ban 650 milliárd dollárra taksálták, az előrejelzések szerint pedig 2015-re akár 1,8 trilliósra is hízhat! Ez csak az Egyesült Államok gazdaságában évente 200 milliárd dolláros veszteséget, és 750 ezerrel kevesebb munkahelyet eredményez. A bevétel jelentős része kiterjedt bűnözői csoportokhoz, vagy egyenesen terrorszervezetekhez kerül. 2002-ben például nagy port kavart, amikor kiderült, hogy egy amerikai hamis-cigarettát terjesztő hálózat másfélmillió dollárt utalt „haza”, a libanoni Hezbollah terrorszervezetnek. A mexikói drogkartellek sem vetik meg a hamisítványok árusításából befolyó „mellékes” jövedelmet.

Szinte az élet minden területén találkozhatunk hamisítványokkal – emlékeztet a cikk. Mivel ezek előállítói rendszerint több területtel is foglalkoznak, elsősorban annak tudatosítása a fontos, hogy nincsenek „ártalmatlan” hamis termékek. Könnyen lehet ugyanis, hogy a kalóz-DVD-k vagy illegális letöltések után befolyó pénzből vesztegetnek meg a világ másik pontján ellenőröket, akik szemet hunynak a gyerekeknek szánt hamis gyógyszer-szállítmány fölött. Így követelhet akár egy hamis táska vagy ruhadarab is emberéleteket közvetve. Ezért megkerülhetetlen, hogy a keresleti oldal felől, a fogyasztók felvilágosításával szorítsák vissza a hamisítványok terjedését a világban – jut konklúzióra az írás.

(VIA: The Georgetown Public Policy Review)

Nagy felháborodást szült a kanadai Taber városka gazdáinak körében, hogy a közeli nagyváros, Edmonton piacán a települést sosem látott kukoricát kínálnak, miközben az aratás jószerivel még el sem kezdődött náluk.

Évek óta „hamisítják” a legjobb kanadai kukoricának kikiáltott taberi kukoricát, komoly károkat okozva ezzel a portékájukra büszke helyi gazdáknak. Úgy tűnik, a település terményeinek jó hírnevét sokan megpróbálják kiaknázni, még akkor is, ha kukoricájuknak vajmi kevés köze van Taberhez.

David Jensen, egy helyi termelő, egyben az Albertai Kukoricatermesztők Szövetségének elnöke szerint a közeli Edmontonban lehet a leggyakrabban találkozni a taberinek kikiáltott kukoricával. A városka, amely Calgarytól délre, mintegy 250 kilométerre fekszik, a napsütéses órák magas száma miatt alkalmas kiváló minőségű kukorica termesztésére.

Idén Jensen az első, aki hozzáfoghatott a betakarításhoz, mert egy speciális módszerrel – a kukoricát természetes úton lebomló műanyaggal takarja le – gyorsabban tudja érlelni saját terményét. Ezzel azonban hiába tett szert két hetes előnyre mindenki mással szemben, a hamisítókat nem tudta megelőzni. Edmonton piacán már megjelent az idei „taberi” kukorica, jóllehet, Jensen az egyetlen a helyiek közül aki oda szállít.

Arnold Walker egyike az öt edmontoni kereskedőnek, aki valódi taberi kukorica-értékesítéssel foglalkozik. Azonban idén eddig alig több mint tízezer cső érkezett hozzá, értelemszerűen Jensentől. Mint elmondta, a taberi eredettel azóta élnek vissza a csalók, amióta csak kukorica-értékesítéssel foglalkozik. Mint elmondta, hallott már rémtörténeteket borzalmas minőségű kukoricáról, amelyet taberinek reklámoztak.

Jensen eközben arra emlékeztet, hogy a jogszerű forrásból vásárló kereskedők, épp a visszaélések ellen, hiteles eredet-igazolást tudnak bemutatni. Ezen szerepel a termény pontos eredete: nem csak a város, de az is, hogy melyik farmer földjéről származik a kukorica. Ha a vevőnek problémája van, így azonnal fel tudja hívni a legilletékesebbet: a farmert, akitől a termény származik.

Az LFPress cikke arra is figyelmezteti az olvasókat, hogy a Tisztességes kereskedelemről szóló törvény értelmében a hamis eredetmegjelölést alkalmazó kereskedő felelősségre vonhatók, és százezer kanadai dollár büntetéssel és/vagy két év börtönnel is sújthatóak.

(VIA: LFPress)

Egy szinkronúszó szerint hamis sportfelszereléseket kaptak az egyiptomi olimpikonok. A sportoló Nike logós sporttáskáján Adidas logós cipzárak vannak.

Felmerült a gyanúja annak, hogy az egyiptomi olimpiai delegáció tagjai hamis sportruhákat kaptak, miután Yomna Khallaf szinkronúszó hölgy nyilvánosságra hozta sporttáskája „szokatlan” márkajelzését. A táskán jól látható Nike jelzés szerepel, ellenben a cipzárak az Adidas logójával vannak ellátva.

Az Egyiptomi Olimpiai Bizottság a hír kapcsán meglepődésének adott hangot, hogy a sportfelszerelés nem a Nike-től származik, a sportcég pedig azon aggodalmának, hogy az egyiptomi sportolók nem megfelelő minőségű felszereléssel vesznek részt a sporteseményen.

Gen Mahmoud Ahmed Ali, az olimpiai bizottság elnöke egyébként elismerte, anyagi okokból szerződtek kínai értékesítővel a sportfelszerelések beszerzésére: az egyiptomi gazdaság bizonytalan helyzete okán a lehető legolcsóbb megoldást keresték.

A Nike és a bizottság tárgyalásokat kezdett a helyzet rendezésére. Ennek eredményeként bár az egyiptomi fél felajánlotta, hogy új felszereléseket vásárol, a Nike végül adományként juttatta el a sportolókhoz az új felszereléseket.

(Via: Times of Israel, Sydney Morning Herald)

Rég néztük már termék összehasonlítós videót, így épp itt volt az ideje, hogy keressünk egyet. Ezúttal a magyar szépségápolással foglalkozó bloggerek körében is népszerű Urban Decay Naked 2 nevű szemfesték palettájának eredeti és hamis verzióját vesszük górcső alá.

Az összehasonlító videó ezúttal is elég alapos, és részletekbe menően elemzi a különbségeket. Kiderül, hogy a hamisítvány egy eBay vásárlás eredményeként érkezett, ahol az eladó elismerte ugyan, hogy a csomagolás picit sérült, de kifejezetten állítottan, hogy a paletta eredeti. A kézhez vételt követően persze kiderült, hogy nem az. Külön szomorúság, hogy a videó készítője a születésnapjára rendelte a terméket, és különleges ajándék helyett, hamisítványt kapott.

Nos, a videó tanúsága szerint az eredeti (fölső) és hamis (alsó) termékek elég hasonlóak ahhoz, hogy megtévesszék az avatatlan szemeket, de van számos eltérés, ami segít az azonosításban. Rögtön látható, hogy a hamis és eredeti paletták külső csomagolása eltér, és a hamisítvány mellett nem szerepel az eredetihez csomagolt szájfény. Ezen felül a hamisítvány csomagolása gyengébb minőségű: több helyütt látszik a ragasztás, az anyagok minősége kevésbé tartós, belül a tükör lötyögősen van beragasztva.

Ami a szemfesték legfontosabb részét, a színeket illeti, ezek a videó szerint kevéssé pigmentáltak, amely különbség felkenve látszik leginkább, ráadásul az eredetivel szemben egyáltalán nem tartósak.

Hamis márkajelzéssel ellátott ékszereket foglaltak le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai Fejér megyében.

A pénzügyőrök a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóságának ellenőreivel közösen tartottak ellenőrzést dunaújvárosi, pusztaszabolcsi és ercsi ékszerkereskedelemmel foglalkozó üzletekben. Az ellenőrzés során a szakemberek észlelték, hogy az üzletek kínálatában hamis Playboy, FTC, Nike, Mercedes, illetve D&G márkajelzéssel ellátott ékszerek is szerepelnek. Mivel a márkajelzések védjegyoltalom alatt állnak, a pénzügyőrök a hamisítványokat lefoglalták.

Az összesen több mint 130 ezer forint értékű ékszereket az illetékes Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság alaktalanította, és a jogerősen lezárt eljárásokat követően árverésre kínálta fel.

(Forrás: NAV közlemény)