Aggasztó képet fest a fogyasztók és betegek biztonságáról a The Georgetown Public Policy Review tegnap megjelent elemzése. Az írás szerint a lakosság tudatosabb és felelősebb hozzáállása nélkül igen nehéz lesz előrelépést elérni. Ideje ráébrednünk, hogy nem léteznek „ártalmatlan” hamisítványok, sugallja a cikk.

Először hasi fájdalmak jelentkeznek. Három nap után leáll a vesék működése. Öt nap után idegrendszeri zavarokat tapasztalnak. Bénulás, légzési nehézségek, majd a leggyakrabban halál következik. A túlélők hátralevő éveikben dialízisre szorulnak.” Nem, ez nem egy rejtélyes trópusi betegség tüneteinek leírása, hanem a Dietilén-glikolmérgezésé.

Ez a vegyület rendszerint olyan termékekben fordul elő, mint a fagyálló, különféle gyanták, ragasztók és tinták. Sajnos azonban hamis gyógyszerekben sem ritka az előfordulása, ahol rendszerint az ártalmatlan glicerint igyekeznek „helyettesíteni” az ilyen készítmények előállítói. 2006-ban Panamában közel százan haltak bele a dietilén-glikol okozta tünetekbe. A többségük kisgyermek volt, akik köhögés elleni szirupot kaptak. Az elmúlt két évtizedben Indiában, Argentínában, Haitin, Bangladesben és Nigériában is előfordultak tömeges mérgezések.

A glicerin azonban természetesen csak egyetlen a hamisított gyógyászati vegyületek közül. A Szellemitulajdon Világszervezet (World Intellectual Property Organization – WIPO) becslése szerint az összes orvosság egytizede, a fejlődő országokban értékesített gyógyszerek egynegyede hamisított termék. A Közérdekű Gyógyszerekért Központ (Center for Medicine in the Public Interest) jelentése szerint a hamis orvosságok globális piaca évente 13 százalékkal bővül, ami duplája a legális gyógyszerfogyasztás növekedési ütemének. A hamis készítmények már ma is 75 milliárd dollár forgalmat generálnak évente.

A panamai esetben a hatóságok egy kínai üzemig tudták visszavezetni a 46 hordó dietilén-glikol útját. A Jangce deltájában működő gyár a mérget „99,5 százalékos tisztaságú glicerinként” exportálta. Három kontinensen három kereskedővállalat kezén ment át a szállítmány, azonban sehol sem ellenőrizték a hordókon szereplő feliratok valóságtartalmát. A feliratot egy ponton „tiszta glicerinre” változtatták, hogy az Egyesült Államok gyógyszerészeti standardjainak is megfeleljen, és a gyártó cég neve is megváltozott útközben. Ez utóbbi azért volt fontos mozzanat, mert a panamai vám-ellenőrzésen kiderülhetett volna, hogy az eredeti üzem nem volt jogosult gyógyszerészeti termékek előállítására. A kínai hatóságok vizsgálata így azt állapította meg, hogy a gyártót nem terheli felelősség, legalábbis az ottani törvények alapján.

A gyenge ellenőrzés nem csak a betegek, az orvosok számára is veszélyeket hordoz. Nigériában például sok doktor nyakába a hamis, rossz minőségű orvosságok miatt varrnak műhiba-eljárásokat. Ezért egyre többen maguk szerzik be a gyógyszereket, nem bízva a kórházaik által biztosított készítményekben. Azonban ezt a drágább eljárást nem minden orvos engedheti meg magának.

A fejlett világ sincs biztonságban, emlékeztet az írás. Az Egyesült Államokban értékesített orvosság négyötöde importból származik. A már említett kínai üzem 1995-ben Amerikába is szállított 50 hordó hamisítványt. 2012 februárjában pedig 19 esetben hamis rákgyógyszerekre bukkantak. Mindkét esetben sikerült még a szerencsétlenség bekövetkezte előtt felgöngyölíteni a szálakat, de nem sok hiányzott a tragédiához.

A gyógyszerhamisítás azonban még mindig csak egy a globális hamisító-ipar ágazatai között. Az összes hamis termék forgalmát 2008-ban 650 milliárd dollárra taksálták, az előrejelzések szerint pedig 2015-re akár 1,8 trilliósra is hízhat! Ez csak az Egyesült Államok gazdaságában évente 200 milliárd dolláros veszteséget, és 750 ezerrel kevesebb munkahelyet eredményez. A bevétel jelentős része kiterjedt bűnözői csoportokhoz, vagy egyenesen terrorszervezetekhez kerül. 2002-ben például nagy port kavart, amikor kiderült, hogy egy amerikai hamis-cigarettát terjesztő hálózat másfélmillió dollárt utalt „haza”, a libanoni Hezbollah terrorszervezetnek. A mexikói drogkartellek sem vetik meg a hamisítványok árusításából befolyó „mellékes” jövedelmet.

Szinte az élet minden területén találkozhatunk hamisítványokkal – emlékeztet a cikk. Mivel ezek előállítói rendszerint több területtel is foglalkoznak, elsősorban annak tudatosítása a fontos, hogy nincsenek „ártalmatlan” hamis termékek. Könnyen lehet ugyanis, hogy a kalóz-DVD-k vagy illegális letöltések után befolyó pénzből vesztegetnek meg a világ másik pontján ellenőröket, akik szemet hunynak a gyerekeknek szánt hamis gyógyszer-szállítmány fölött. Így követelhet akár egy hamis táska vagy ruhadarab is emberéleteket közvetve. Ezért megkerülhetetlen, hogy a keresleti oldal felől, a fogyasztók felvilágosításával szorítsák vissza a hamisítványok terjedését a világban – jut konklúzióra az írás.

(VIA: The Georgetown Public Policy Review)