nokamu

A Yahoo 7 News ausztrál hírportál utánajárt, mennyire elterjedtek a hamisított kozmetikumok a kontinensnyi országban. Az eredmény kiábrándító, számtalan helyen találkoztak hamis krémekkel, szemfestékkel, rúzsokkal és egyéb piperecikkekkel. A videóban sokkoló képek is láthatóak az ilyen termékek által okozott „mellékhatásokról”, bőrgyógyászati panaszokról. 

A filmből az is kiderül, hogy ma már szinte alig megkülönböztethetőek avatatlan szemek számára az eredeti termékek a hamisítványoktól. Így nem marad más, mint egészséges gyanakvással viseltetni, ha feltűnően olcsón kínálnak prémium-termékeket, olyan árusok, akikből nem néznék ki, hogy hivatalos viszonteladói lehetnek a nagy márkáknak!

A gyógyszerhamisítás mauritániai helyzetéről közöl tartalmas riportot az Al Jazeera, hasznos betekintést nyújtva a fejlődő országokat különösen súlyosan érintő problémáról.

Ezrek halnak meg évente alapvetően gyógyítható betegségekben pusztán azért, mert nem jutnak gyógyszerhez, illetve nem a megfelelő gyógyszerhez jutnak hozzá. A fejlődő országokban, amelyeket különösen érint a gyógyszerhamisítás problémája - a WHO szerint a régiókban legkevesebb minden 4. (!) gyógyszer hamisítvány - sajnos még jellemzőbbek az ilyen értelmetlen halálesetek. A beteg ugyanis hiába jut gyógyszerhez, ha az hamisítvány, és így aktív hatóanyaga kevesebb vagy több, esetleg eltér az előírttól, ha az összetevői mellékhatásokat vagy gyógyszer rezisztenciát okoznak.

A problémát Afrikában fokozza, hogy a leggyakrabban olyan szereket hamisítanak, amelyeket az egyébként is a legtöbb halálos áldozatot szedő betegségek kezelésére javallanak az orvosok: a HIV, a TBC és a malária elleni gyógyszerek között található a legtöbb hamisítvány.

A mauritániai riport szerint a hamisítás elterjedtségét az országban fokozza, hogy a patikák 10 százalékát vezetik csak gyógyszerészek, a többi olyan magán vállalkozás, amelyek gondolkodás és engedély nélkül szereznek be ismeretlen forrásból származó, nem ellenőrzött készítményeket. A probléma olyan súlyos, hogy a helyiek már a hivatalos patikák által értékesített gyógyszerekben sem bíznak...

A brit kommunikációs hatóság épphogy kiadta a brit kalózkodás elleni törvény végrehajtási kódexét, a csalók azonnal lecsaptak a lehetőségre, és pénzbírság befizetését követelő üzenetekkel ijesztgetik a fogyasztókat.

A brit kalózkodás elleni törvény kissé hányattatott sorsú, ugyanis a Digital Economy Act névre keresztelt dokumentumot még a Gordon Brown vezette kormány fogadta el leköszönése előtt. A jogszabályt számos kritika érte, és a bíróság is vizsgálta alkotmányosságát. Most, hogy hivatalosan is végrehajthatónak minősítették, és a brit kommunikációs hatóság kiadta a végrehajtási kódexet, a törvény csalók áldozatául esett.

A jogszabály értelmében az internetszolgáltatók a jogtulajdonosok panasza alapján kötelesek figyelmeztetésben részesíteni illegális letöltést végző előfizetőiket. Azon internetezők esetében, akik egy éven belül három értesítést kapnak, a szolgáltató átadja anonim adataikat a jogtulajdonosnak, aki így bíróságon kérheti a felhasználó azonosítását a jogsértő felelősségre vonása érdekében.

Így fest a hamis üzenet fejléce

A csalók a figyelmeztető üzenetekre vonatkozó passzust kihasználva igyekeznek pénzt szerezni. Hivatalosnak tűnő e-mailt küldözgetnek az internetezőknek, amelyben az illegális letöltés okán 50 font összegű pénzbírság befizetését követelik.

Aki persze figyel a hírekre, az nem dől be egy ilyen üzenetnek. Először is az első figyelmeztető üzeneteket csak 2014-ben fogják kiküldeni, másodszor a figyelmeztetésekben sosem követelnek bírságot - erről maximum a bíróság dönthet a harmadik üzenetet követő felelősségre vonás esetén.

(via: PC Pro)

Figyelemfelhívó kampányt indított a kenyai kommunikációs hatóság, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy szeptember 30-ától a szolgáltatók lekapcsolják a hálózatról a hamis mobilkészülékeket. A kampány videóban az IMEI kód érvényességének ellenőrzésére kérnek minden mobiltulajdonost.

Hosszas huzavona után úgy fest, megvan a határidő Kenyában, amelyet követően a mobilszolgáltatók kötelesek felfüggeszteni a hamisított készüléket használó ügyfeleiknek nyújtott szolgáltatást. A hamisítás visszaszorítására irányuló programot - amely egyúttal megvédené a fogyasztókat a minőségi szabványoknak nem megfelelő, és így potenciálisan veszélyes elektronikai termékektől - tavaly nyáron jelentették be először. Azóta több határidőt is megjelöltek, de technikai akadályok és fogyasztóvédelmi aggályok újra és újra elhalasztották.

Becslések szerint több mint 2 millió hamis telefon van használatban az afrikai országban, amelyek már jelentős gazdasági kárt és potenciális veszélyt jelentenek, így nem csoda, hogy a hatóságok drasztikus lépésre szánták el magukat.

A hamisítványokat az ún. IMEI-kód segítségével azonosítják. Az International Mobile Equipment Identity elnevezést rövidítő IMEI egy 15 számjegyű azonosítókód, mellyel minden, világszerte gyártott és forgalmazott mobilkészülék rendelkezik. Az egyedi kódot alapvetően a lopott mobilok letiltatásához használják, de a szolgáltatók ennek segítségével ellenőrizni is tudják, a készülék hitelesítve lett-e. A hamis készülékek esetében ez a kód általában feltört, és így több telefon is ugyanezt a kódsort használja. Erre mutat rá az a kampányvideó, amely az intézkedésre és a közreműködésre hívja fel a kenyai mobilozók figyelmét.

A videóban férfiak és nők, fiatalok és idősek ugyanazon a néven mutatkoznak be. Ezt követően a narrátor felhívja a figyelmet arra, hogy hamis mobillal könnyen lehet, hogy egy bűnöző identitását használjuk. Végül kéri az IMEI-kód ellenőrzésére, és figyelmeztet a hamis készülékek lekapcsolásának határidejére.

Két helyszínen több mint 14 millió forint értékben foglaltak le  hamisított ruházati terméket a Nemzeti Adó-és Vámhivatal munkatársai. Az ellenőrzés során előkerültek csak márkajelzésükben eltérő ruhadarabok is.

A pénzügyőrök Tarpa község belterületén ellenőriztek egy furgont, amely különböző ruházati termékeket szállított. A járművet vezető férfi elmondta, hogy a raktérben lévő pólókat, nadrágokat és papucsokat Nyíregyházán vásárolta a piacon tovább értékesítés céljából. A NAV munkatársai megnézték a szállítmányt és feltűnt nekik, hogy több termék megszólalásig hasonlít egymásra, azonban mégis más világmárkák jelzéseivel vannak ellátva. Számos papucson pedig egyszerűen leragasztották a márkajelzést. A pénzügyőrök ezt követően alaposabban megvizsgálták a szállítmányt és kiderült, hogy a termékek egytől egyig hamis márkajelzéssel vannak ellátva, azok rossz minőségű hamisítványok.

Leragasztott márkajelzés a hamis papucson

Ártándon, egy Törökországból érkező és általános ruhaneműket szállító kamion esetében tartottak szúrópróbaszerű ellenőrzést a NAV munkatársai. A pénzügyőrök a kamion rakterében olyan védjeggyel ellátott ruhákat találtak, amelyeken egy egyszerű szemrevételezés alapján is látható volt, hogy azok anyagukban, kidolgozottságukban is silány minőségűek, viszont a rajtuk elhelyezett hamis jelzésekkel alkalmasak arra, hogy a vevőket megtévesszék. A pénzügyőrök tételesen átvizsgálták a szállítmányt és több ezer darab hamis márkajelzéssel ellátott pólót és fehérneműt találtak.

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal munkatársai a két eset során megtalált több mint 8 ezer darab hamis ruházati terméket lefoglalták és áru hamis megjelölése bűncselekmény elkövetése miatt indítottak eljárást.

Az alábbi videó a lefoglalt hamisítványokról készült. 1 perc, illetve 1:25-nél érdemes odafigyelni, hogy az egyforma kék-fehér papucsok közül az egyik Adidas, a másik Nike jelzéssel van ellátva.

(Forrás: NAV)