nokamu

Nem akarja túlmagyarázni a gyógyszerhamisítás problémáját az a két kampányvideó, amelyeket ma bemutatunk nektek. Az anyag az AWARxE kampány keretében készült, és amelyet az amerikai gyógyszerészszövetség (National Association of Boards of Pharmacy) indított, hogy felhívja a fogyasztók figyelmét a receptköteles gyógyszerekkel kapcsolatos visszaélésekre. Programjukban nem csak a hamisítással foglalkoznak, de kitérnek arra is, hogy az orvos által felírt készítmények milyen egyéb visszaélésre adnak okot, amely súlyos egészségügyi kockázattal járhat. Példának okáért felhívják a figyelmet arra, hogy sok gyerek vesz be az otthoni gyógyszeres szekrényben talált pirulákból a szülők tudta nélkül, vagy arra, hogy veszélyes lehet, ha a kiváltott gyógyszereket ismerősöknek adják tovább, aki orvosi felügyelet nélkül alkalmazza a gyógyszert.

Visszatérve a mi témánkra, jöjjön a két videó:

Mint feljebb írtuk, nem magyarázzák túl, hiszen a két információ önmagában is elég erős állítás. Nem riogatnak ijesztő képekkel, adatokkal és mellékhatásokkal, hiszen az egy-egy mondat is elég ahhoz, hogy egyszerű, de érthető formában közölje, a hamis gyógyszer életveszélyes lehet.

Ha megnéznétek a többi témában készült kampányvideót is, akkor IDE kattintva az AWARxE YouTube csatornáját, ITT pedig weboldalát érhetitek el.

Korábban luxus, ma már megfizethetőbb ínyenc csemegének számít a gyapjasollós rák a kínai fogyasztók körében. De ahogy majd minden más terméket, úgy ezt a  fogyasztási cikket is utolérte a hamisítás, ezért a Yangcheng-tavi halász szövetség különböző ötletekkel próbálja igazolni a tóból kihalászott rákok eredetiségét. Korábban lézerrel égették a páncéljukba eredeti élőhelyük nevét, az idei halász szezonban pedig 15 millió műanyag címkét (melyen még egyedi szériaszám is szerepel!) osztottak szét a halászok között, amelyek a rák páncéljára ragasztva szolgálnak hitelesítőként.

Ínyenc falatok?

A Yangcheng-tóból kifogott rákoknak különleges, édeskés ízük van, amelyet a szakértők szerint élőhelyük sajátos ökológiai adottságainak köszönhetnek. Hogy hogyan lehet ezt hamisítani? Az ízt sehogy (legalábbis bízunk benne…), de a dolog egyszerű. A laikus fogyasztó nem tud megkülönböztetni két azonos fajba tartozó állatot, így egyszerűen rámondják, hogy a rák a tóból lett kifogva. Ha a vásárló megeszi, akkor esetleg észreveszi a különbséget, de addig nem. A halászok becslése szerint évente tízszer annyi hamis, mint valódi rákot adnak el a kereskedők.

A rákhamisítás egyébként egy klasszikus üzleti történet eredménye. Miután Kína gazdasága elkezdett fellendülni, egyre többen kerültek jobb anyagi körülmények közé, így egyre nagyobb lett az igény a különleges fogyasztási cikkek iránt.  A kereslet hamar nagyobb lett, mint a Yangcheng-i kínálat, úgyhogy rövid úton felbukkantak az ország más édesvizeiben kifogott rákok, amelyeket a 30 százalékkal magasabb eladási ár reményében Yangcheng-iként kínáltak a kereskedők.

A jelentős kereslet ugyanakkor nem csak a hamisítást lendítette fel, hanem a tó állatállományát is leredukálta. Ma már a tóból kifogott rákok többsége nem ott jött a világra, hanem betelepítették. Az élelmiszeripari követelmény szerint elegendő ugyanis, hogy a rákok fél évig a tóban tenyésszenek, mielőtt kifogják, és autentikusként eladják őket.

Meglehetősen látványos hamisítás elleni kampány videóval rukkolt elő a nemzetközi csapágygyártókat képviselő szövetség (World Bearing Association – tudtátok, hogy van ilyen?!). Miután az első másodpercekben rávilágít arra, hogy a világon tényleg mindent hamisítanak, még a csapágyakat is, okosan jelzik, hiszen a laikus közönségnek ez eszébe sem jutna, hogy milyen sok iparág használja ezt az eszközt, és hogy mennyi minden múlhat egy apró kis alkatrész szabályos működésén.

A következőkben kiderül, hogy a csapágyhamisítás egy világszerte jelentkező probléma. A hamisítványok műszaki cikkekbe történő beépítése, majd meghibásodása – amely a gyengébb minőség okán nagyobb valószínűséggel következik be, mint az eredeti cikk esetében - jobb esetben csak bosszúságot okoz, súlyosabb esetben a termelés hosszabb idejű megakasztását eredményezi, a legrosszabb forgatókönyv szerint viszont katasztrofális baleset okozója lehet.

Végül, felhívják a figyelmet arra, hogy a fent vázolt veszélyekkel szemben a megbízható gyártóktól történő beszerzéssel lehet hatékonyan védekezni.

A korábbi várakozásokkal ellentétben az Apple mégsem okostelefonja 5-ös verzióját mutatta be, hanem a már forgalmazott iPhone 4 egy felturbózott változatát, amelyet iPhone 4S-re keresztelt. Így egyelőre továbbra is csak találgatások vannak, vajon az almás gyártó mikorra tervez előrukkolni új készülékével, amelynek kiszivárgott látványtervei alapján Kínában már elkészültek a hamisítványok. Ma a még nem forgalmazott termékről készült replikát mutatjuk be.

Kína szerint ilyen az iPhone5

A készülék valóban hasonlít az iPhone-ra, bár a hozzáértők szerint leginkább az állítólagos látványtervek és az iPhone 4 formatervei szintetizálásának tűnik. Az operációs rendszer az Androidra hasonlít, bár nem az; viszont az applikációk valóban úgy futnak, ahogy azt az Apple készülékek esetében megszokhatták a felhasználók.

A SkyNews beszámolója szerint Kínában számtalan helyen, meglehetősen olcsón lehet kapni iPhone 5-ként hirdetett klónokat. Ezekhez természetesen nem jár a garancia, és a tapasztalat szerint az érintő képernyő sem reagál olyan jól. A kereskedők egy része meggyőződéssel állítja, terméke éppen olyan, amilyen a régóta várt Apple készülék lesz, mások elismerik, hogy nem lehetnek biztosak abban, hogy az ő iPhone 5-ösük mihez is hasonlít.

Itt egy videó is, ami részletesen bemutatja a hamisítványt:

Bár egyes nemzeti jogszabályok, köztük az amerikai, a brit vagy a magyar is engedélyezi, hogy a lefoglalt hamis terméket jótékony céllal újrahasznosítsák, a védjegyjogi vagy egyéb jogsértés okán elkobzott hamis termékeket rendszerint megsemmisítik. Ennek oka, hogy csak azok a hamisítványok ajánlhatók fel adományként, ahol az eredeti jogtulajdonos ehhez hozzájárul, amelyek további felhasználása biztonságos, illetve amelyekről a jogsértő címkézés eltávolítható.

Az alábbi videóban - egyébként egy clevelandi cég reklámja - láthatóan az az eset áll fenn, hogy a jogsértő címke nem távolítható el. Az aprító felé tartó táskákon egyértelműen látszik, hogy nem csak a védjegyet, de a termék formatervezését és mintázatát is illetéktelenül másolták, ezért aztán apró szövetfoszlányokként végzik...