nokamu

Oroszországból érkezett Párizsba az az összesen 354 darab hamis Fabergé tojás, amelyet hamisítás miatt foglaltak le a francia hatóságok a Charles de Gaulle repülőtéren. A reptéri vámhatóság vezetője szerint a hamis műalkotásokat tartalmazó dobozokon az orosz cárok szimbóluma, a két fejű sas is szerepelt. Mint mondta, a vámosok rendkívül kíváncsiak voltak a dobozok tartalmára, mivel a szállítási papírokon szerepelt, hogy mit tartalmaznak. Felnyitásuk után azonban gyanússá vált, hogy nem valódi műalkotásokkal állnak szemben. A vámosok gyanúját később a Fabergé ékszerház szakértője is igazolta.

A hamisítványokról megtekinthető egy rövid videó a BBC News oldalán.

Hamis Fabergé tojások (kép forrása: msnbc.msn.com)

Kis kultúrtörténet: a legismertebb Fabergé tojásokat Peter Carl Fabergé készítette III. Sándor, illetve II. Miklós cárok számára, akik húsvéti ajándékoknak szánták azokat feleségeiknek. A Wikipédia szerint a Fabergé-ház összesen 65 tojást készített, ebből 50 cári megrendelésre készült, amelyekből 57 (a cári kollekció tagjai közül 42) élte túl az elmúlt évszázad viszontagságait. A fennmaradt tojásokat múzeumok és magángyűjtők birtokolják.

Tudatos vásárlás - ez a kulcsa annak, hogy elkerüljük mindazokat a veszélyeket és kellemetlenségeket, amelyek egy meggondolatlan vásárlás eredményeként jelentkezhetnek. Ugyanezt a szempontot kell érvényesíteni az online gyógyszervásárlás során is. Első a tájékozódás, és csak azután szabad kosárba pakolni a terméket, ha el akarjuk kerülni azokat a veszélyeket, amelyekről a hamisgyogyszer.hu tudósít.

Az amerikai OpSec hamisítás elleni és márkavédelemmel foglalkozó cég kutatási eredményei szerint ugyanis folyamatosan nő az illegálisan üzemelő online patikák száma, amelyek abba a hamis illúzióba próbálják ringatni a fogyasztókat, hogy termékeik megbízhatóak és még olcsók is. Olcsók, ez igaz, 2007 és 2010 között 42 százalékról 86 százalékra nőtt azoknak a szabálytalanul működő weboldalaknak az aránya, amelyek a bolti árhoz képest legkevesebb 40 százalékkal kínálják gyógyszereiket. Az olcsó ár azonban nem egyenlő a megbízhatósággal, az ilyen nagy arányú kedvezmény egyértelmű jele annak, hogy a pirulák hamisak, de legalábbis nem felelnek meg a minőségi követelményeknek.

Az OpSec felmérése szerint ráadásul ugyanezen időszak alatt 51-ről 89 százalékra nőtt azon illegálisan üzemelő online gyógyszertárak aránya, amelyek recept nélkül is kiadnak hivatalosan vényköteles gyógyszereket. Az a tény viszont, hogy nem kérik az orvosi javallatot, egyenértékű azzal, hogy készítményeik nem megbízhatóak. Egyébként sem éri meg a kockázatot, hogy olyan gyógyszert szedjük a saját elképzelésünk szerint, amit hivatalosan csak orvosi felügyelet mellett szabadna használni.

További információ a hamis, és így veszélyes gyógyszerek elkerüléséről itt.

Ma hozta nyilvánosságra a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) friss kutatását, amelyben az ünnepek kapcsán arra volt kíváncsi, eredeti CD és DVD kerül-e a fa alá. Nos, az eredmények azt mutatják, hogy nem feltétlenül... Bár sokan nem döntöttek még az ajándékokról, többen vannak, akik hajlanak arra, hogy hamisítványt adjanak szeretteiknek.

A megkérdezettek 11 százaléka – zömmel diplomások, fiatalok és budapestiek – tervezi, hogy karácsonyra zenei CD-t vásárol valakinek ajándékba. Közülük minden ötödik megkérdezett (21 százalék) vásárolna hamis CD-t, ha olcsón jutna hozzá, sőt ezek fele nem zárkózik el attól, hogy karácsonyra is kalózlemezt ajándékozzon.

A válaszadók szintén 11 százaléka, főként az érettségizettek és diplomások, továbbá a 18 és 45 év közötti felnőttek terveznek DVD-t vásárolni ajándékba. A potenciális vásárlók közül 29 százaléka vásárolna hamis DVD-t ajándékba, és ezek 68 százaléka nem szégyellné karácsonykor sem hamisítvánnyal meglepni szeretteit.

A válaszadók 77 százaléka nem tervez DVD-t, háromnegyede nem készül CD-t tenni idén a fa alá. CD-k esetében minden hetedik, filmek esetében minden ötödik fogyasztó nem döntött még arról, vásárol-e idén ajándékba vagy sem.

A kutatást a HENT megbízásából a Tárki végezte 1000 fős reprezentatív mintán, a teljes kutatási jelentés itt érhető el.

Azt hiszem ez az egyik legkritikusabb kérdés a hamisítás ellen küzdő szakemberek életében, hiszen megbízható adatok híján hiteltelenné válnának, amikor arról beszélnek, hogy a jogsértések ennyi vagy annyi kárt okoznak. Mivel azonban egy illegális tevékenységről van szó, természetszerű, hogy nem áll rendelkezésre száz százalékig pontos adat. Mégis mire alapozzák a becsléseiket?

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület közleménye szerint hiánypótló szándékkal elindította a HENT-füzetek sorozatot, aminek az első kötete a címben szereplő kérdésre igyekszik választ adni.

A füzetből kiderül, hogy a nemzetközi gyakorlatban a hamisítás mérésére eddig nem alakult ki egy széles körben elfogadott egységes metodológia, ám van három olyan módszer, amit a hatóságok és szakértők a becslések elkészítéséhez követnek.

1. Egyrészt a hivatalos jogérvényesítési statisztikai adatokat használják, vagyis a nyilvánosságra került eseteket veszik alapul. Ennek problémája, hogy ami kiderült kevesebb, mint ami nem, így az adatok csak a „jéghegy csúcsát” mutatják.

2. A fogyasztók megkérdezésén alapuló felméréseket végeznek. A közvélemény-kutatások segítségével lemérhetik, mennyire hajlanak az emberek hamis terméket vásárolni, aki megteszi, mit vesz és hol veszi. Ezzel a módszerrel a vásárlási gyakoriság és a legfontosabb beszerzési csatornák feltárhatók.

3. Végül közgazdasági modellszámításokat használnak. Ezekkel egy-egy iparág vagy nemzetgazdaság helyzetére adhatnak alapos becslést. Így készül például a BSA (Business Software Alliance) közismert kalózrátája vagy az Európai Unió munkahelyveszteségeit bemutató számításai.

A HENT-füzetek szintén most megjelent második kötete a hamisítás magyarországi helyzetéről ad átfogó képet, amelyhez módszerként a fent ismertetett jogérvényesítési és a közvélemény-kutatási adatokat használja.

A kiadványok letölthetők itt, a vonatkozó sajtóközlemény pedig itt.

800 dollárt fizetett egy iPad készülékért egy vásárló az amerikai Best Buy áruházlánc egy üzletében, amelyről otthon derült ki, hogy hamisítvány. A készülék nem kapcsolt be, nem volt a dobozában hálózati kábel és a használati útmutató is szinte teljesen hiányzott. A férfi visszavitte az üzletbe a terméket, ahol a szakemberek megvizsgálták, majd közölték vele, „nem is fog bekapcsolni, mert hamisítvány”. A vásárló ezt követően megpróbálta kicseréltetni a készüléket, de csere helyett azzal vádolták az áruházlánc eladói, hogy a megvásárolt eredetit otthon kicserélte, és most a hamisat próbálja meg visszaáruzni. Később, a frusztrált vásárló egy üzenetet kapott az üzletlánctól, miszerint további 5-6 hasonló eset is történt, így felismerték, hogy probléma lehet a termékbeszerzéssel.

A tanulság? Még a megbízhatónak tűnő üzletek árukészletébe is utat találhatnak a hamisítványok. Ezért dobozban értékesített termékek, különösen a nagyobb értékű elektronikai cikkek esetében érdemes még a helyszínen, egy eladó jelenlétében(!) felnyitni a csomagot, hogy megbizonyosodjunk arról, minden benne van-e és üzemképes-e a megvásárolni kívánt árucikk.