nokamu

Kína mindent hamisít. Tényleg mindent. Ráadásul az egészségügyi következményekkel sem nagyon törődnek. Számtalan élelmiszerbotrányt követően, lásd a 2008-as melanim ügyet, hamisítják a bort, a sört, a tofut... és most már a tojást is. A szingapúri Straits Times ír arról, a kínai központi tévé (CCTV) egy adására hivatkozva, hogy az interneten 500 jüanért "Hogyan készíts hamis tojást?" című DVD-ket lehet kapni.

A beszámoló szerint a hamis tojásokat valódi tojásként értékesítik az előállítók. A hamisítványok darabjáért 0,5 jüan kérnek, míg előállítási költségük alig 0,05 jüanra rúg...

Hogyan készül?

1. A sárgája

Vízzel teli főzőpohárba nátrium-alginátot töltenek, alaposan összekeverik, majd kalcium-kloridot adnak hozzá, hogy megfelelő legyen a színe. Az elegyet egy félbe vágott pingpong labdába töltik, amely rövid rázogatás után felveszi a tojássárgára jellemző formáját.

2. A fehérje

A már elkészített sárgáját színtelen nátrium-alginátot tartalmazó edénybe öntik. Az edény rázogatásának hatására a por egy tojás alakját felvéve tapad a hamis belsőrészre.

3. A héja

A héj kalcium-oxid, sztearinsav és ehető paraffin felhasználásával készül. A tojás beborítását követően hagyják száradni, nehogy összetörjön.

Rosszul lett Nagy-Britanniában egy férfi, aki tudtán kívül hamis vodkát fogyasztott. A HENT honlapján olvasható hír szerint a férfi hányt és látászavart tapasztalt az ital elfogyasztása után. A szakértők megerősítették, hogy az elfogyasztott alkohol hamis volt.

A szigetországban rendszeresen bukkannak fel kereskedelmi forgalomba került hamis alkoholos italok, és a hatóságok nem egyszer akadtak már hamisító üzemre is a térségben (az egyik ilyen esetről itt a blogon is beszámoltunk). Az ünnepek alatt ezért a hatóságok fokozott ellenőrzéseket folytattak, hogy kiszűrjék a hamisítványokat értékesítő üzleteket. Surrey megyében például az ellenőrzött 347 üzlet 26 százalékában találtak illegális termékeket. Londoni kerületekben több mint 100 esetben bukkantak hamis vodkára, míg Merseyside régióban fodrászüzletben, hentesnél, ágyneműüzletben, autókereskedőnél, tejszállítónál és hamburgeresnél is találtak hamis alkoholt. Az ünnepek alatt több ezer üveg hamis ital került elő, ezek között olyat is találtak, ami samponként habzott, mikor kiöntötték...

Az alkoholhamisítás legnagyobb veszélye, hogy az italok nem a megfelelő összetevőkből készülnek. Gyakori, hogy a hamisítványok nagy mennyiségben tartalmaznak metanolt, amit alapvetően fagyállóként és üzemanyagként hasznosítanak. A metanol emberi fogyasztása viszont kifejezetten veszélyes: szédülést, légzési nehézséget, súlyosabb esetben vakságot is okozhat.

A hamis alkohol gyanúsan alacsony áráról, a zárjegy hiányáról, címkézésén észlelhető hibáiról, illatában, színében, átlátszóságában jelentkező eltérésekről, esetleg megszokottól eltérő ízéről ismerhető fel.

Csúcstechnológiát alkalmaz egy Magyarországon működő csomagolóipari cég a hamisítás ellen a HENT beszámolója szerint. A cég DatatraceDNA digitális nanorészecskés azonosítási technológiát alkalmazza az idei évtől az általa gyártott csomagolóanyagok jelelölésére. A technológiát egy ausztrál cég fejlesztette ki, és a hír szerint több nemzetközi nagyvállalat is használja már termékvédelemre.

A DatatraceDNA technológia lényege, hogy olyan azonosító jelzésekkel látják el a felületet, amely minden termék esetében egyedi. Akárcsak az emberi DNS. (Innen a név is: a DNS angol megfelelője DNA). A jelzést a későbbiekben egy erre célra kifejlesztett eszköz segítségével lehet leolvastatni és egyértelműen beazonosítani. A technológia hazai forgalmazójának honlapja szerint a részecskéket szórópisztollyal, aeroszolos kivitelű eszközzel vagy jelölő toll segítségével viszik fel a felületre.

A fejlesztők szerint a nanorészecskés technológia rendkívül széleskörűen alkalmazható. Használható lopások megelőzésére, valamint az élelmiszeripar, a gyógyszeripar, a mezőgazdaság és egyéb iparágak területén mind a hamisítások elleni védelemben, mind a gyakori „átcímkézések” felderítése érdekében folytatott küzdelemben.

Találtam egy videót arról, hogy a technológia hogyan használható a fémlopások megelőzése érdekében:

A technológia a népszerű helyszínelős sorozatokban is megjelent. Nem Datatrace, hanem Datadot ugyan, de könnyen emészthető formában itt is látható a működési elv:

A mai előző poszthoz kapcsolódóan összegyűjtöttem néhány hasznos tanácsot a hamis gyógyszerek elkerüléséhez. Az Európa Tanács tervei biztatóak, de nem árt, ha mi fogyasztók is óvatosak vagyunk!

1. Ismerd a gyógyszered! Ha tudjuk, hogy a rendszeresen szedett tablettáknak milyen a színe, formája, íze, könnyebben észrevesszük az eltéréseket is. Ha először szedett gyógyszerről van szó, segíthet, hogy a tájékoztatókon rendszerint feltüntetik az ilyen információkat, de az interneten is utána tudunk nézni, például az OGYI ezen céllal működő adatbázisában.

2. Ellenőrizd a csomagolást! A gyógyszer bevétele előtt ellenőrizzük a csomagolást, figyeljünk arra, hogy a doboz sértetlen-e, van-e rajta valamilyen biztonsági jelzés, nézzük meg a lejárati dátumot.

3. Megbízható forrásból vásárolj! Soha ne vegyünk gyógyszert utcán, piacon vagy más erre nem hitelesített helyszínen. A regisztrált gyógyszertárak és az értékesítésre jogosult üzletek listája elérhető a Gyógyszerészeti Intézet honlapján.

4. Online vásárlás előtt tájékozódj! Mielőtt interneten vásárolnánk gyógyszert, fontos utána nézni az értékesítőnek: valóban rendelkezik-e a szükséges működési engedélyekkel, volt-e más vásárlóknak panasza, lehet-e a megvásárolni kívánt készítményt legálisan, online terjeszteni? Fontos tudni, hogy a magyar jogszabályok szerint legálisan csak vény nélkül kiadható gyógyszert rendelhetünk az interneten, és hogy a kereskedő nem szállíthat mindent házhoz.

5. Fordulj szakemberhez! Ha a megvásárolt gyógyszer külső jellemzőiben eltérést tapasztalunk, vagy szedése során szokatlan mellékhatást észlelünk, forduljunk orvoshoz vagy gyógyszerészhez!

Az európai országok hamarosan egységesen, a büntetőjog szerint fogják szankcionálni a gyógyszerhamisítást. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága (figyelem! nem azonos az Európai Unió intézményével) ugyanis elfogadta az elmúlt évben kidolgozott Medicrime egyezményt, amely kriminalizálja a gyógyszerhamisítást, és az illegális gyógyszergyártókkal és terjesztőkkel szemben alkalmazandó büntetőjogi szankciók bevezetésére kötelezi az aláíró államokat.

A megállapodás szövege szerint az aláíró államok kötelesek:

- a hamis gyógyszerek gyártását, szállítását, terjesztését és értékesítését,

- a kapcsolódó gyártási, szállítási, értékesítési dokumentumok hamisítását,

- az engedély nélkül történő gyógyszer-előállítást és -terjesztést,

- valamint a minőségi követelményeknek nem megfelelő egészségügyi termékek és eszközök forgalmazását büntetőjogi szabályok szerint szankcionálni.

A dokumentum ezen felül a nemzetközi és az illetékes nemzeti hatóságok közötti együttműködésre vonatkozóan fogalmaz meg irányelveket, az állami és a magánszektor számára javaslatot tesz megelőző intézkedésekre, illetve előírásokat tartalmaz az áldozatok és szemtanúk védelmére vonatkozóan.

Az Európa Tanács szakértői által kidolgozott dokumentum előírásai minden tagországban, így Magyarországon is alkalmazásra kerülnek! A csatlakozási lehetőség - egy később meghatározott időponttól - a nem európai államok számára szintén nyitott lesz.