nokamu

A Vibram öt lábujjal rendelkező cipője egészen elképesztő innovatív megoldást jelent a cipőiparban, nem csoda, hogy a hamisítók sem késlekednek a fantasztikus újítás lemásolásával. A 200 szabadalommal rendelkező gyártó ezt azonban nem nézi tétlenül: öt lábujjuk közül a középsővel jelzik véleményüket a hamis cipőkről.

Cipőt hamisítani a legkönnyebbek közé tartozik a műfajban. Az Amerikai Egyesült Államokban a tavalyi évben lefoglalt 260 millió dollár összértékű hamisított áru több mint 40%-a lábbeli volt. A Nike egyik szakértője pedig úgy becsüli, minden két valódi Nike cipőre egy hamis jut a világon.

A Vibram terméke, az úgynevezett Five Fingers cipő, jelenteti talán a legbátrabb fejlesztést a cipő eddigi történetében. A cég több mint 200 szabadalmat birtokol, így speciális cipőinek másolása, hamisítása felbecsülhetetlen károkat okoz az igen komoly forrásokat felemésztő fejlesztéseket és kutatásokat követően piacra dobott termék forgalmazójának. A Vibram saját a honlapján már eddig is széleskörű tájékoztatást nyújtott a hamis termékek ismérveiről. Azonban most olyan kampányt is indítottak, amely félreérthetetlen üzenet küld a hamisítóknak: innovatív cipőjük köznapi és egyértelmű módon közli a cég véleményét a hamisításról.

Hamisított cipőket gyártani és terjeszteni az internet megdöbbentően egyszerű, ráadásul a hamisítókkal szemben alkalmazott szankciók sem elég elrettentőek. Ráadásul Kínában, abban az országban, ami tagadhatatlanul a hamisítás központja nem csak, hogy nem csökken a hamisítási kedv, de megjelent a hamis árukkal szemben tanúsított pozitív, már-már büszkeségre hajazó attitűd.

A szó szerinti fordításban "hegyi erőd"-öt jelentő 'shanzai' kifejezés a kortárs kínai szóhasználatban pozitív konnotációval felruházva takarja a hamis árukat, legyen szó akár shanzai iPhone-okról, shanzai Porsche-król vagy shanzai Vibram 5-ujjúakról. A shanzai oly annyira részévé válik a társadalomnak, hogy a kínai Nemzeti Védjegykezelő Iroda vezetője szerint "a shanzai a hétköznapi emberek kulturális kreativitását jelenti ". Liu Binjie hozzátette: "a jelenség kielégít egy valós piaci igényt, és az emberek szeretik ezeket a terméketek”, ezért szerinte „létre kell hozni egy, a shanzai-kultúra továbbélését lehetővé tevő szabályrendszert." Talán a Vibram kampánya személyesen Binjie-nek is szól…

Egy igazi edzőcipő rajongó srác alaposan felhúzza magát azon, hogy hamis Nike cipőt sóztakrá. Ezért inkább úgy dönt, hogy elégeti az elsőre valódinak tűnő csukát. A kerti grill pontmegfelel erre a célra.

Kambodzsában és Kongóban üzemelik be a következő gépeket, amelyeket egy európai projekt keretében, kiemelten a harmadik világ fejlődő országainak számára fejlesztettek ki. A gépek forradalmian új módszerekkel, minden korábbinál olcsóbban és gyorsabban képesek megállapítani egy gyógyszer-mintáról, hogy az hamis avagy eredeti-e.

Idén már hallhattunk a programról, mivel Mali-n már sikerrel alkalmazzák az első prototípust az év eleje óta, az azt használó hatóságok tapasztalatait felhasználva fejlesztették ki most ezt a második sorozatot, amit tovább kívánnak módosítani az új vélemények alapján. A gép "érdemeit"  több elismert nemzetközi szaklap megemlítette a 2010-es évben (Journal of Pharmaceutical and Biomedical Analysis vagy a Chemistry Today). A kutatásokat, amiket a svájci Genfi Egyetem irányításával több országban folytatnak, a securingpharma.com portál rendszeresen a tudományos közösség vitájának teszi ki, elősegítve a legoptimálisabb tervezést és kivitelezést.

A Kambodzsában működő gépet majd jövő év februárjától, míg a kongóit valamikor a tavaszi időszaktól használják majd élesben az említett országokban. Az ezt követő gépek többekközt Burkina Faso-ban és Irakban lesznek használatban majd a későbbiekben a tervek szerint, míg a további gépek üzembe helyezése folyamatosan történik a közeljövőben.

A gépek árát 150 ezer dollárról, körülbelül 5-7 ezer dollárra sikerült az eddigi fejlesztéseknek köszönhetően csökkenteni, ezáltal elérhetővé és fenntarthatóvá tenni ezt a technikát a gyógyszerhamisítástól leginkább súlytott harmadik világ beli országok számára.

Mi a hamis gyógyszer?

A hamis gyógyszernek a mai napig nincs egységes definíciója. Közös azonban a meghatározásokban, hogy forgalmazójuk valótlant állít hatásairól, hatóanyagáról és összetételéről vagy eredetéről.

A leggyakrabban hamisított készítmények az úgynevezett életmód-gyógyszerek, elsősorban a merevedési zavarokra felírható készítmények, a fogyást segítő orvosságok, testépítő hormonok és étrend-kiegészítők. Azonban gyakori a szív-és érrendszeri betegségek kezelésére szolgáló és az antivirális készítmények, antibiotikumok hamisítása is.

A hamis gyógyszer általában olcsóbb mint az eredeti – de nem minden esetben. Az internetről rendelhető életmód-gyógyszerek esetében a névtelenség és arctalanság biztosításának ígérete lehet vonzó a gyanútlan vásárlók számára, nem az alacsony ár.

A WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet, tizennégy okot tesz felelőssé, amiért a hamis gyógyszerek gyártása és kereskedelme világszerte jövedelmező üzletág lehet.

1. Egyes államok és kormányok nem ismerik el a probléma létét és jelentőségét.
2. Elégtelen a nemzetközi jogi szabályozás keretrendszere, nem elég súlyosak a büntetési tételek.
3. Gyenge az adminisztratív háttér, hiányzik a kellő kapacitás a nagyszámú ellenőrzéshez és az ügyek végig viteléhez.
4. A gyógyszerek gyártásának, kereskedelmének ellenőrzése nem megfelelő.
5. Az ellenőrző és bűnüldöző hatóságok munkája közötti gyenge az összehangoltság, akadozik az információcsere.
6. Alacsony fokú az együttműködés a magán- és a közszféra szereplői között.
7. Akadályozott a hozzáférés az egészségügyi szolgáltatásokhoz és a megbízható gyógyszerekhez.
8. Írástudatlanság és szegénység.
9. Nem megfelelő társadalombiztosítási modellek.
10. Az egészségügyi helyett a gazdaságossági szempontokra fókuszáló nemzeti gyógyszerpolitikák.
11. Elaprózott értékesítési csatornák.
12. Jogilag „senki földjén” található kereskedési helyek.
13. Szabályozatlan internetes kereskedelem.
14. Szabályozatlan kiszervezett gyártási műveletek.

Egy amerikai nyomozó, Bob Watts bemutatja, hogy készülnek a hamis hitelkártyák. A hamisítóknak profi gépek állnak rendelkezésükre, a hamisítványt szinte lehetetlen megkülönböztetni az eredetitől.

Special Offer! 70% off! What a sale! Low price Viagra! Tegye fel a kezét, aki nem kapott még ilyen tárgyú levélszemetet! Többségünk persze morcos szemöldökrándulással kitörli az üzenetet, mások viszont bedőlnek. Miért? Mert olcsó, mert kényelmes, mert egyszerű, és mert nem tudják, hogy halálos lehet.

Nemrég készült egy tanulmány a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület megbízásából, amely riasztó adatokat közöl. A kutatók szerint ugyanis félmillió  honfitársunk van, aki spórolni szeretne, a kényelmes és egyszerű utat keresni, és jó eséllyel tényleg nem tudja, hogy a levélszemét nem épp a legális kereskedők, és legfőképpen nem a hivatalos patikák hirdetési módja. Ők úgy gondolják, hogy egy kattintással megspórolnak egy utat az orvoshoz, kikerülik a panaszokra vonatkozó, netán kínos kérdéseket, ráadásul még a gyógyszertári árhoz képest is megtakarítanak néhány forintot. Aztán beszedik a gyógyszert, és a történet nem happy end-el végződik.

Persze nem csak a spamekben hirdetett gyógyszerekre igaz az állítás, miszerint halálos is lehet. Számtalan illegális patika működik a világhálón, amelyek jórészt hamis gyógyszereket kínálnak. A HENT álláspontja szerint ennek oka, hogy elképesztő üzlet rejlik a gyógyszerhamisításban: a hamis pirulák előállítási költsége töredéke annak, mint ami az eredeti gyártókat terheli, hiszen a hamisítók bizonyos összetevőkre, higiéniára, megfelelő eszközökre, biztonságos tárolásra, minőségellenőrzésre nem költenek, így az értékesítés után hihetetlen profitot realizálnak. A sajátos üzleti érzékkel rendelkező hamisítók a világ egyre nagyobb részére terjesztik ki „vállalkozásukat” – ami egykor csak a harmadik világ problémája volt, az ma már a gazdagoknak, fejletteknek is komoly fejtörést okoz.

Egy 2010-es tanulmány szerint mintegy 77 millió európai kockáztatja életét azzal, hogy a legális gyógyszer-értékesítési csatornákat megkerülve vásárol gyógyhatásúnak remélt készítményeket. A jelentés szerint Nyugat-Európában a fogyasztók évente mintegy 10,5 milliárd eurót költenek olyan receptköteles gyógyszerekre, amelyeket illegális forrásból, elsősorban az interneten keresztül orvosi ajánlás és recept nélkül szereznek be. Mivel az ilyen pirulák – szakértői becslések szerint – 90 százaléka hamis, elképzelni is nehéz, mekkora hasznot jelent mindez a hamisítóknak.

A HENT úgy látja, azzal tudja megvédeni a magyarokat, ha elmagyarázza nekik, mi a probléma azzal, ha nem tudatos vásárlóként viselkednek. Vonatkozó kampányát második éve futtatja. A HENT most egy kisfilmet és egy reklámfilmet készített (ez utóbbi a tévében is látható), amely elég egyértelműen közli, mi is itt a probléma. Tessék megnézni, és okulni!